Akadályokba ütközhet a Tisza-part parkosítása? + FOTÓK

Kutyasétáltató helyet, kerékpározásra és sportoláshoz ideális területet, valamint fürdésre alkalmas szabad strandot alakítana ki a Tisza Park Fejlesztéséért Civil Kezdeményezés a vízi teleptől egészen a Novotel Hotelig. Igen ám, de a tervek nem mindegyike illeszkedik a mederkezelési tervezésbe.

Szeged arculatának legalább annyira meghatározó eleme a Tisza, mint a dóm ikertornyai, a Hősök kapuja, vagy a Móra-múzeumnak otthont adó közművelődési épület. Ahogyan az említett nevezetességeket és egyéb belvárosi területeket rendben tartják, úgy a Szeged főutcájaként emlegetett folyót is illik szépíteni, karban tartani - vallják a Tisza Park Fejlesztéséért Civil Kezdeményezés tagjai. A 2014 januárjában alakult szervezet folyamatosan bővül, lelkes alapítói már tíz éve, hogy felismerték a Tisza-parti aktív szabadidős tevékenységekben rejlő lehetőségeket. "A Tisza a turistáknak képet ad a városról, viszont nem tudják kihasználni a természet közelségét, nem tudnak egy jót biciklizni a parton és nem tudnak vízre szállni sem. A tiszavirágzás országszerte híres esemény, ami idecsábítja az érdeklődőket és a természetfotósokat", mégsem tudják kulturált körülmények között élvezni a jelenséget - mondta

Petrovics Kálmán

, az EDF DÉMÁSZ SZEGED Vízisport Egyesület igazgatója csütörtökön a Szent-Györgyi Albert Agórában. A civil kezdeményezés tagjai a jelenleg kihasználatlan, a Tisza-parti vízitelep és a Novotel Hotel közötti szakasz bozótos állapotán szeretnének változtatni, elsősorban kiépített futópályát, kutyasétáltató helyet, sportolásra, kerékpározásra, napozásra és kirándulásra alkalmas közösségi területet alakítanának ki. A mintegy 10 hektáros terület állami tulajdonban van, a vagyonkezelési feladatokat a dél-alföldi szakaszon az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság látja el, ezért ráépíteni a megfelelő önkormányzati engedélyek nélkül nem lehet, ráadásul a helyzetet megnehezíti, hogy a Tisza Palota erdős tőszomszédságába évekkel korábban beköltöztek a hajléktalanok is. Petrovics nehezményezte, hogy a Foka lezárásával a szegedi oldalon nem maradt szabad strand, pedig több ezer ember élvezte a vízparti fürdőzés és pihenés nyújtotta örömöket. Azt azonban érdemes tudni, árvíz idején ebben a holttérben vet partot a folyó, a tavaszi áradás szúnyogok tanyájául szolgáló bűzös pangó vizet hagy maga után a mederben.

Ahol folyó szeli ketté a várost, gondot fordítanak a part menti szabadidős lehetőségek megteremtésére, így például Szöulban, vagy Dánia tavainál is találunk erre példát.

Vesmás Péter

Ybl-díjas építész bemutatott néhány látványtervet, mivel lehetne élhetőbbé, izgalmasabbá tenni a kérdéses területet. Elképzelései szerint új vízibástya, hajóállomás és faanyagokból épített játszóterek tarkítanák a folyópartot, de olyan grandiózus terveket is ismertetett, mint a Szegedet és Újszegedet összekötő gyalogos és kerékpárhíd, valamint egy fedett parkoló a klinika soron. "Az emberek szabadidős szokásai az urbanizációval megváltoztak, jellemző a mozgásszegény életmód. Szegednek jók a földrajzi adottságai, a mozgásban gazdag életmódra, a sportkultúrára jó hatással van" - ezt már

Győri Ferenc

, az SZTE JGYPK TSTI Rekreáció és Sportegészségügyi tanszékvezetője tette hozzá. A Tiszasziget felé vezető út kedvező a futóknak és a kerékpárosoknak, sőt, itt rendezték az egykor népszerű Nemzetközi Barátság Maratont is. A folyó a sárkányhajósoknak, kenusoknak és vitorlázóknak ideális terep, a termálvíz a fürdőzőknek, míg a holtágak a horgászat szerelmeseinek nyújt kikapcsolódást. Külföldön bevett dolog, hogy kihasználva a természet közelségét rekreációs és szabadidő parkokat hoznak létre, Szegeden is csak karnyújtásnyira az egészségesebb élet kulcsa. Igen ám, de a Tisza Park Fejlesztéséért Civil Kezdeményezés elképzelései nem mindenben egyeznek meg az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság mederkezelési terveivel. Magyarországon három nagyvárosban, Győrön, Miskolcon és Szegeden felmérték a folyóparti üdülőterületek, s azt vizsgálták, milyen hatással van az árvíz levonulására a beépítettség.

Tisza-parti víziteleptől a belváros felé tartó szakasz úgynevezett átmeneti zóna, vagyis egy olyan holttér, ami nem vesz részt a folyó hordalékának szállításában, viszont nem lehet felölteni - világosított fel

Kozák Péter

, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. A fentebb említett vízibástya és parkolóház nem javasolt beruházások, jelentős visszaduzzasztással járna, akárcsak a hullámtéri üdülőterületek kibővítése. "A Partfürdő beépítése kardinális kérdés. Számos építményt megőrizhetünk vagy felújíthatunk, de ha sűrűn beépítjük, az hordaléklerakódással járhat." A hullámtéri erdőket sem érdemes ritkítani, a különféle fafajok ugyanis árvízvédelmi célokat szolgálnak, felfogják a hordalékot és a hullámverést. Mint mondta, a Tisza alsó szakasza speciális helyzetben van, bármilyen beavatkozás egészen Csongrádig duzzaszthatja a folyót. Azzal minden civil egyetért, hogy a Tisza-part rendbetétele nem kizárólag a városvezetés feladata, az egyetem, a polgárok, valamint a vállalkozások, ki-ki a maga erejéből tehet érte. A Tisza Park Fejlesztéséért Civil Kezdeményezés úgy véli, uniós forrásokból, hazai pályázatok útján nemcsak az emberi erőforrást tudnák fedezni, hanem az építkezések anyagi hátterét is biztosítani tudják.