Szerdától bormustra a Dóm téren

A 19. századi hagyományokat felelevenítve szüreti mulatsággal kezdődik szerdán délután a negyedik őszi bormustra. A Dóm téren több mint hetven borász kínálja nedűit, mellettük kézművesek és vendéglátósok települnek ki a térre, ahol az egyik faházban az első világháborúhoz kapcsolódó tárlat fogadja a vendégeket.

Szeged hat egykori szőlőtermelő területeiről szekéren szállítják a szőlőt az impozáns szüreti mulatságra szeptember 17-én, majd a Széchenyi tértől közösen vonulnak tovább a Dóm térre, ahol szüreti bál kezdődik.

Licsicsányi Ilona

, a szervező Szegedi Városkép Kft. ügyvezetője arról tájékoztatott, hogy minden eddiginél több borász jelentkezett be a Bor térre, közülük hetvennek tudtak helyet biztosítani a szerdán kezdődő őszi bormustrára. A cél ezúttal is a kulturált borfogyasztás népszerűsítése. „A tavaszi borfesztiválon kétszer annyi üvegpohár fogyott, mint korábban, ez is jelzi, egyre igényesebbek a borkedvelők, hogy miből is kóstolják meg a termelők borait” – fűzte hozzá. Elmondta, ezúttal is kétféle pohárral készülnek, egy Szeged címerével ellátott visszaválthatóval és egy fesztiválpohárral, melynek megvásárlói tombolasorsoláson vesznek részt. Előbbit háromszáz, utóbbit pedig ötszáz forintért vehetik meg a Dóm térre kilátogatók. Keresik továbbá a fesztivál legmosolygósabb, legbarátságosabb, a legszebb és legbeszédesebb borászát is. Licsicsányi Ilona elmondta, megéri szavazni, hiszen a játék résztvevői között ajándékokat sorsolnak ki a szervezők. Két színpadon helyi zenészek és fiatal tehetségek lépnek fel, lesz táncház és prímás találkozó, de koncertezik például zenekarával

Veres Mónika

, a Komoly Férfiakkal kiegészülve

Bornai Tibor

és

Malek Andrea

is.

Cseh Tamás

emlékestet is rendeznek,

Mohamend Fatima

is színpadra lép, a zárónap sztárvendége pedig

Chalie

lesz.

46-os pihenő – első világháborús kantin a zenélő óránál

A hagyományokhoz híven egy kiállítás is kapcsolódik a fesztiválhoz, a téren a zenélő óra alatt az egyik faházban a száz esztendeje kirobbant első világháborúhoz kapcsolódó kiállítást rendeztek be.

Szanka József

, aki több mint három évtizede gyűjt katonai régiségeket portálunknak elmondta, a fronton harcoló katonáknak pihenőket építettek ki. „Mind fizikailag, mind pszichikailag megterhelték a katonákat a harcok, a pihenőket azért hozták létre, hogy ott kikapcsolódjanak, szórakozhassanak. Volt ott kártyaszoba és tekebajnokságot is rendeztek, lehetett beszélgetni és italozni, és onnan írhattak levelet családjuknak. A katonák közül sokan nem tudtak írni és olvasni, így a bajtársak írtak helyettük. Környékünkről is több tanyasi tanító volt kint a fronton, ők segítettek a többieknek” – magyarázta Szanka József. A

Mód László

,

Simon András

és Szanka József által összeállított tárlaton a harctéri étkező és ivóhelyiségek hangulatát próbálták megidézni, a fényképeken többek között italozó, kikapcsolódó katonákat is láthatunk a korabeli használati tárgyak és képeslapok mellett. Érdekesség, hogy a 1915 után hadifoglyokat, zömében oroszokat helyeztek ki a helyi gazdaságokba, ezzel próbálták enyhíteni a férfi munkaerő hiányát.

Hagyományos szüreti mulatsággal nyit a bormustra

A szervezők minden évben próbálták belopni a népi hagyományokat is a Bor tér forgatagába, idén egy szüreti mulatsággal nyílik meg a bormustra. Mód László néprajzkutatótól megtudtuk, egykor Szeged több pontján is termeltek szőlőt, innen van például a Franciahögy elnevezés, de Tarjánban, Makkosházán, Alsóvároson és Újszegeden is több szőlőskert volt egykor, mintegy félkörívben ölelve körül az akkori várost. A feketeföldbe ültetett szőlőt több helyen kukoricával váltották fel, később pedig a filoxéravész tizedelte meg a szőlőállományt. Mód László elmondta, Szeged környékén főként kadarkát termesztettek, melyből többnyire siller borokat készítettek, míg a fehér fajták közül a magyarka vagy más néven szlanka jellemezte a szegedi nagytájat, ahol az 1880-as évektől jelent meg a kövidinka. Akkoriban minden évben szüreti mulatságokat is rendeztek, melyekkel kapcsolatban a néprajzkutató hangsúlyozta, nem népünnepély-jellegűek voltak, hanem egy-egy közösséghez kapcsolódtak, például az iparosokhoz, nőegyletekhez. Kérdésünkre Mód László elmondta, pontos koreográfiája volt ezeknek a mulatságoknak, szőlőfürtökkel feldíszítették a termeket, és tisztségviselők, például a högygazda és a csőszök szigorúan figyelték tánc közben a párokat. Erre azért volt szükség, mert a táncosoknak az volt a feladata, hogy lopjanak a szőlőből, és akit rajtakaptak, annak ki kellett fizetnie. A befolyt összeget a bál megrendezésének költségeire fordították, abból fizették ki például a zenészeket.

Simoncsics Pál

, a Délikert Möndörgő Táncegyüttes művészeti vezetője elmondta, a szerdai szüreti mulatásgon csőszlegények és högygazda is lesz műsorukban, melybe a közönséget is bevonják. Pénteken Dugonics téren a nemzetközi autómentes naphoz kapcsolódóan a színpadokon már délelőttől szórakoztató programok várják a fiatalokat, de lesz bringás reggeli, míg a Napfény Parkban baleseti szimulációt tartanak a Szegedi Városkép Kft. és a Magyar Vöröskereszt Csongrád Megyei Szervezete koordinálásával.