Potápi: a legfontosabb feladat a nemzetpolitika új irányának megfogalmazása

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint a legfontosabb feladat a nemzetpolitika új irányának megfogalmazása, ezek közé tartozik a támogatáspolitika egyszerűsítése és a pályázati rendszer átalakítása. Minderről a szombaton kezdődött XIII. Kufstein konferencián beszélt, amelyet az ausztriai Felsőpulyán (Oberpullendorf) rendeztek.

Az államtitkár a konferencia résztvevőit köszöntve ígéretet tett, hogy a találkozón elhangzott felvetéseket beillesztik a stratégiai munkába. Ez a tanácskozás azért is fontos, mert az ausztriai magyarok mellett számos európai ország magyar közösségeinek képviselői is itt vannak – emelte ki az államtitkár és hozzátette: a külhoni magyarok közösségeinek vannak speciális helyi problémáik, de az őket foglalkoztató alapkérdések, függetlenül attól, hogy melyik országban élnek, ugyanazok. Vagyis az identitás megőrzés, a nyelv és kultúra generációkon való átadása.

Pótápi Árpád János

az MTI kérdésére elmondta: a cél a nemzetpolitikai támogatási rendszer egyszerűsítése, és a meglévő források ésszerűbb felhasználása, valamint a pályázati rendszer újragondolása. "Azt szeretnénk elérni, hogy a magyarországi uniós pályázatokat már a határon túli magyar közösségek, vállalkozók is megpályázhassák.” Ezzel nagyobb létbiztonságot teremthetnénk a helyi magyar gazdaságoknak és a fiatalok számára is nagyobb perspektívák nyílnának. A találkozón, amelynek aktualitását az első világháború kitörésének százéves évfordulója adja, felolvasták

Sebastian Kurz

osztrák külügyminiszter köszöntő szavait, aki az első női Nobel-díjas osztrák írónő,

Bertha von Suttner

Le a fegyvert! című, híres könyvére utalva úgy fogalmazott: ez a kérés sajnos semmit sem vesztett aktualitásából.

Semjén Zsolt

miniszterelnök-helyettes képviseletében

Csallóközi Zoltán

kabinetfőnök köszöntő beszédében úgy fogalmazott: a világháború kitörésének századik évfordulóján az a feladatunk, hogy megemlékezzünk a hősökről és az áldozatokról egyaránt, akik így foglalhatják el méltó helyüket a történelemben. Kiemelte: az évfordulón tiszta lapot kell nyitni, az egyik fő keresztény értéket képviselve meg kell bocsátani ellenfeleinknek. Az MTI kérdésére a kabinetfőnök elmondta: a nemzetérdek miatt a sorskérdéseket állandóan életben kell tartani, és beszélni kell róluk, ezért különösen fontos a Kufstein-konferencia. Nem szabad hagyni, hogy az emigrációban élő polgárok eltávolodjanak az anyaországtól, hanem kölcsönösen segíteniük kell egymást az otthoniakkal. A tanácskozáson bemutatták az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének frissen megválasztott elnökét,

Hollós Józsefet

is. Közleményében az új elnök örömének adott hangot, hogy a magyar kisebbség e rendezvénnyel nemcsak életjelet ad magáról, hanem a tanácskozáson résztvevők ismét megvitatják a Magyarországon kívül élők identitás- és integrációs problémáit.

Deák Ernő

, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke megnyitó beszédében szintén a megbékélés jegyében elmondta: el kell jutnunk az egymásra mutogatás helyett a beismerésig, csak így közelíthetnek a népek igazán egymás felé. Az 1990 óta kétévente megrendezett Kufstein Tanácskozások az ausztriai magyarság kiemelkedő eseménye. A találkozón a nyugati és a kárpát-medencei szórvány magyarság képviselői gyűlnek össze. A Felsőpulyán tartott idei konferencia a Háború és béke címet viseli és központi témája az első világháború kitörésének százéves évfordulója. Mindazonáltal a szórványmagyarságot leginkább foglalkoztató kérdések, az identitás, a megmaradás, a magyar nyelv és az oktatás témáiról is mindig szó esik. Idén húsz országból több mint 250 résztvevő jött el.