„Nem vagyunk egyedül” – tovább folytatódik az áldozatvédelmi projekt + FOTÓK, VIDEÓ

Új irányra van szükség a kormány igazságügy-politikájában, az áldozatok hatékony segítése az elsődleges cél – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a „Nem vagyunk egyedül” című áldozatvédelmi projekt zárókonferenciáján.

A rendszerváltás után jelentősen megváltozott a kormány feladata az áldozatvédelem területén, pedig 25 évvel ezelőtt fel sem merült ez a kérdés. Ahogy

Trócsányi László

igazságügy miniszter elmondta a „Nem vagyunk egyedül” alcímű projektzáró rendezvényén kifejtette, a rendszerváltás után egy újfajta szemlélet alakult ki, a terhelteknek a jogait védte a büntetőjog, amiatt, hogy elkerüljék a koncepciós pereket. „Egy új szemléletre van szükség 25 évvel a rendszerváltás után, rendkívül fontos az áldozatokkal való foglalkozás. Azt látjuk, hogy az áldozatok száma növekszik, nem elégedhetünk meg a terhelt védelmével a büntetőjogban, foglalkozni kell az elesettekkel, az áldozatokkal is” – szögezte le a tárcavezető. Megjegyezte, a gazdag ember sokkal ritkábban esik áldozatul, ezért az elesettekre, a társadalom peremén élőkre kell koncentrálni. „A kormány számára prioritás, hogy jelezze, nem az elkövetők oldalán áll, hanem az áldozatok mellett van” – közölte Trócsányi, aki szerint az áldozattá válás elleni fellépés érdekében partnerségi kapcsolatot kell kialakítani a mindennapi munkát végző, tapasztalatokkal rendelkező civil szervezetekkel. Méltatta a most zárult kétéves projektet, mely keretében több mint 300 egyetemi hallgató vett részt a témához kapcsolódó kurzusokon, és példaértékűnek nevezte a L.É.T. Egyesület által végzett munkát.

„Itt Csongrád megyében a kormány partnerre talált, ezt a munkát folytatni kell, szeretnénk együttműködni ezen a területen országszerte a civil társadalommal” – jelentette ki az igazságügyi miniszter. Szólt arról is, hogy a kisebb súlyú, például vagyon elleni bűncselekmények esetén fontos szerepe lehet az elkövető és az áldozat közötti kapcsolatot kialakító mediációnak. Ennek abban lehet szerepe, hogy a bűncselekmény elszenvedője nem legyen ismét áldozat. Kérdésünkre Trócsányi László elmondta, a Csongrád megyei projektben megvalósított képzést érdemes lenne átültetni az országos gyakorlatba is. „A Szegedi Tudományegyetemen több mint 300 hallgató bevonásával megvalósított képzés Nyíregyházától kezdve egészen Győrig minden főiskolának egyfajta modellt adhat” – közölte a szaktárcavezető.

Nőtt a Csongrád megyeiek biztonságérzete

A projekt indulásakor kormánymegbízotti tisztet betöltő

B. Nagy László

kijelentette, a parlamenti munkája során arra fog törekedni, hogy folytatódjon a program és országossá váljon. A fideszes politikus kiemelte, Európában minden negyedik ember vagy családtagja válik bűncselekmény áldozatává, vagyis összességében 125 millió embert érint a kontinensen. Utódja, Juhász Tünde kormánymegbízott arról beszélt a projektzárón, hogy hét egymástól igencsak eltérő szervezet tudta összehangolni a munkáját, és elérték céljukat, nőtt a Csongrád megyében élők biztonságérzete. Elmondta, hogy Magyarországon évente 300 ezer ember válik bűncselekmény áldozatává, ezen belül Csongrád megyében 7000 felett van asértettek száma. A kormánymegbízott beszámolt arról is, hogy tavaly és most a projekt elején egyaránt végeztek szociológiai felmérést, melyből az derült ki, hogy 22,8%-kal nőtt a lakosság megelégedettsége, biztonságérzete. A program résztvevői az egyedi és személyre szabott segítség mellett közvetlenül 4500 embert értek el az áldozatvédelem és az áldozattá válás megelőzése érdekében szervezett rendezvényeken, míg 300 egyetemi hallgató a témában rendezett kurzust végzett el a Szegedi Tudományegyetemen.

„Bebizonyosodott, ami a program mottója is: nem vagyunk egyedül” – erről már

Kothencz János

, a Szeged Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója beszélt. A Fidesz-KDNP-L.É.T. polgármesterjelöltje az emberek személyes felelősségét hangsúlyozta, mint mondta, a közöny ellen fel kell lépni, nem mehetünk el azok mellett, akik bűncselekmény áldozataivá válnak. Beszámolt arról is, hogy a projekt keretében rendezett lakossági tájékoztatókon, családi rendezvényeken mindig az egyén felelősségére hívták a figyelmet. Kothencz tapasztalatai szerint az áldozattá válás veszélyének leginkább a gyermekek, a hátrányos helyzetű családokban élő fiatalok vagy épp a csonka családban nevelkedők vannak kitéve az idősek mellett. Szólt arról is, hogy a lakótelepeken és tanyákon számtalan ember él magányosan, rájuk különösen oda kell figyelni és megmutatni nekik, hogy nincsenek egyedül, baj esetén van kihez fordulniuk. „Az ember a letéteményese a megelőzésnek, minden állampolgárnak kötelessége jelzéssel élni, amennyiben bűncselekményt tapasztal környezetében” – szögezte le Kothencz János, a L.É.T. - Lakótelepi Emberek Érdekképviseleti Társulása Egyesület életre hívója. http://www.youtube.com/watch?v=xz-XoHPA86E

Kiss-Rigó László

megyéspüspök azt hangsúlyozta, hogy az egyházi közösségnek nemcsak a saját, hanem az egész társadalom javát kell szolgálnia. Kötelezettségnek nevezte, hogy a közszolgálatiságban részt vegyen az egyház, ezt valósították meg a kétéves áldozatvédelmi projektnek a partnereként. A püspök emlékeztetett, a kereszténynek mondott értékek jó része egyetemes emberi érték, melyek segítséget nyújtanak abban, hogy elkerüljék az az emberek az áldozattá válást. Kiss-Rigó megjegyezte a megelőzés egy hosszú távú folyamat, ennek eredményét nehéz kiszámítani, de a püspök szerint a projekt partnereként értek el sikereket.

Gyakorlatorientált projektekre van szükség

Hatala József

r. altábornagy, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) elnöke arról tájékoztatott, hogy a tanács egyik feladata, hogy a bűnmegelőzés területén kidolgozott eljárásokat, gyakorlatokat és programokat összehangolja. A kidolgozott 81 oldalas stratégiából kiderül, hosszútávra tervez az NBT, s Hatala szerint csak az innovatív elképzelések és a gyakorlat támogatásával lehet megfelelő választ adni a mindennapok bűnmegelőzéssel kapcsolatos kihívásaira. Hozzátette, a jó gyakorlatot az emberek készségesen veszik át és alkalmazzák, mert akkor érzik magukat igazán biztonságban. A lassan nagykorúvá váló tanyaprogram eredményeit ismertette a konferencián Lukács János dandártábornok, Csongrád megye rendőrfőkapitánya, kiemelve földrajzi elhelyezkedésünkből adódó speciális helyzetünket. A hármashatár közelsége mellett a kiterjedt tanyavilág van Csongrád megyében, ahol egymástól távol vannak a házak, esetenként hiányzik az infrastruktúra és sok idős ember él ott egyedül. Elmondta, a projekt keretében például információs kiadványokat, ajtóékeket adtak a lakosságnak, továbbá vagyonvédelemmel kapcsolatod kisfilmeket készíttettek az információs kiadványok, prospektusok mellett.

Kulcsfontosságú a képzés és a felvilágosítás

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke,

Német Ferenc

a Bűnmegelőzési Információs Pont által végzett munka eredményeit ismertette a résztvevőkkel, és a fiatalok tájékoztatásának a fontosságát emelte ki. Barnai Mária, az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar dékánja azt hangsúlyozta, hogy sok esetben maguk az áldozatok sem ismerik fel, hogy bűncselekmény áldozataivá váltak, ezért van nagy szerepe az oktatásnak, hogy az egészségügyben, a szociális szférában dolgozók, valamint a tanárok felismerjék a valós helyzetet. Mezey Róbert, Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal vezetője a zárókonferencián kifejezte azon reményét, hogy a két évvel ezelőtt elkezdett programhoz több szervezet is csatlakozik a jövőben, a résztvevők nyitottak az együttműködésre.

A Csongrád megyei összefogás az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés érdekében (TÁMOP-5.6.1.C-11/2-2011-0023) kódjelű projektben a Csongrád Megyei Kormányhivatal mellett a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Csongrád Megyei Szervezete, a Szeged-Csanádi Egyházmegye, a Csongrádi Református Egyházmegye, a L.É.T. Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem vett részt a kétéves munkában.