Példaértékű óvodai rendszer Szegeden az SNI-s gyerekekért

Százhetvenegy sajátos nevelési igényű óvodás gyermek jár szeptembertől a szegedi intézményekbe, akinek az ellátásához képzett szakemberre van szükség. A közgyűlés a Felsővárosi Óvodát javasolta kijelölni az autista gyermekek ellátására, míg a Vedres utcaiban cukorbeteg gyermekek ellátására szakosodott szakember felvételét javasolta.

Példaértékű rendszerben foglalkoznak Szeged óvodáiban a sajátos nevelési igényű gyermekekkel. Az Oktatási Bizottság fideszes elnöke,

Pocsai Blanka

portálunknak elmondta, eleinte utazó fejlesztő pedagógus foglalkozott velük a várossal kötött megállapodás értelmében, de részben kötelező feladat is lett ezen gyermekek fejlesztő nevelése, így mára a szegedi Óvodák Igazgatóságának alapító okirata alapján a félszáz telephely közül 47 tagintézményben sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését is ellátják. „Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar hallgatói rendszeresen hospitálnak az integrált intézményekben, míg szeptembertől az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karról is jelentkeztek hallgatók, hogy a szegedi óvodákban lévő rendszer működését és sajátosságait tanulmányozzák. Mindenképpen büszkének kell arra lennünk, hogy ilyen finomhangolás történik az óvodáinkban” – fogalmazott Pocsai Blanka. Az Oktatási Bizottság elnöke kitért arra is, hogy egyre több cukorbeteg, illetve rendszeres vércukorszint ellenőrzést igénylő gyermekek van, és a szegedi óvodákban rájuk is külön gondot fordítanak. „A Vedres Utcai Óvoda saját alkalmazotti létszáma terhére egy fél álláshelyet már beállított a cukorbeteg gyermekek ellátására szakosodott szakember foglalkoztatására, míg a közgyűlési előterjesztés azt tartalmazta, hogy a megnövekedett igényekhez igazodva fél álláshellyel szükséges bővíteni a keretet. Az Óvodák Igazgatósága támogatja a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítását, hiszen fontos feladatot vállalnak fel ezek az intézmények” – részletezte Pocsai Blanka.

1202 óvodással indul Szegeden az új nevelési év

A szeptemberben kezdődő nevelési évre 1221 gyermek jelentkezett a város óvodáiba, akiket 202 csoportba osztottak. „Vannak speciális helyzetű gyerekek, akik kettes vagy épp hármas szorzóval jelentkeznek a létszámban. Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy épp pszichés fejlődési zavarral küzdőket két gyermekként számolják a rendszerben. A középsúlyos értelmi fogyatékos, a mozgás- és érzékszervi, illetve az autista gyerekekre vonatkozóan számolnak háromszorosan. Ennek értelmében kettes szorzós gyermek 143 fő van, míg a hármasból 28 fő” – tájékoztatott Pocsai Blanka. Az Oktatási Bizottság fideszes elnöke elmondta, állami feladattá vált az említett 143 fő sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése, mely feladatot a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat utazó gyógypedagógusai látnak el az előzetes szakértői vélemények alapján. „A 28 hármas szorzós kisgyermek közül 9-en autisták, három halmozottan fogyatékos, szintén hármuk középsúlyos értelmi fogyatékos, két gyerek nagyothalló, míg tizenegy mozgásszervi fogyatékos” – sorolta Pocsai. Mindez azt jelenti, hogy összességében 1202 új óvodást vettek fel az ötven szegedi intézménybe, 1287 gyermek pedig általános iskolába megy szeptembertől. A bizottsági elnök elmondta, a közgyűlési előterjesztés alapján a Felsővárosi Óvoda alapító okiratába bekerülhet az autista gyermekek ellátása, így az intézménye csoportonként kettő, vagyis összesen tíz autista gyerek járhat a jövőben, amennyiben módosítják az alapító okiratot. „Ellátásukhoz képzett gyógypedagógusra, fejlesztő asszisztensre van szükség. A közgyűlés által júniusban tárgyalt előterjesztés azt szorgalmazta, hogy növeljék az intézményben a létszámot két gyógypedagógiai asszisztenssel, akik a középsúlyos értelmi fogyatékos gyerek mellett a 9 autista és egy üvegcsontú gyermekkel foglalkoznának” – részletezte. Pocsai Blanka kérdésünkre elmondta, ahogy a közgyűlési előterjesztésben is szerepelt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) rendeletben szabályozza, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásához milyen végzettségű szakemberekre van szükség, az önkormányzat pedig azért, hogy könnyebb legyen a szakemberek biztosítása, azt javasolta, hogy egy intézményben történjen ezeknek a gyerekeknek az ellátása.

Az integrált nevelés szolidárisabbá teszi a gyerekeket

A Gregor-iskolában tanító Pocsai Blanka eddigi pályája során azt tapasztalta, hogy a gyerekek rugalmasabbak a felnőtteknél, és sokkal könnyebben fogadják el, ha valaki különbözik tőlük. Siket és mozgáskorlátozott tanítványa már volt, szerinte az a legfontosabb, hogy a felnőtt társadalom – akikről a gyermek példát vesz – természetességgel kezelje azt, ha egy gyerek valamiben más, mint a többség. A bölcsődei tapasztalatok alapján az integrált nevelés minél szélesebbé tételét támogatná

Lengyel Lili

, egy ma már óvodás kislány,

Dorka

édesanyja is. Lengyel Lili portálunknak elmesélte, hogy kislánya a Vedres utcai integráló bölcsődébe járt. „Amikor elmentem megnézni az intézményt Dorka másfél éves kora körül, először összeszorult a szívem egy Down-szindrómás kislány láttán. Természetesen már akkor sem gondoltam, hogy ez probléma lenne, csak rossz volt belegondolnom, hogy akár az én kislányom is lehetne…” – magyarázza Lengyel Lili. A bölcsődében Dorka csoporttársai között volt egy Down-szindrómás kisfiú is,

Dávid

. „Dorka a barátnőivel együtt szívesen énekelt és mondókázott, ezt a nevelők irányítása nélkül, valamelyikük kezdeményezésére rendszeresen játszották is. A két és fél éves kislányok maguktól figyeltek fel arra, hogy Dávidnak nagyon tetszik, amikor ők körbeállnak és énekelnek, így önállóan bevonták a játékba, kézenfogva körbeállták, és neki énekeltek. Amikor a gondozónő először mesélte el délután, hogy ezek a jóformán beszélni is alig tudó, a pelenkás korból éppen kinövő gyerekek mire képesek, rájöttem, hogy az integrált nevelésnél jobb dolog nem történhet a társadalommal. Az én kislányom szíve már nem fog összeszorulni, ha Down-szindrómás, vagy bármilyen sérült, fogyatékos embert vagy gyermeket lát majd” – mondja Lengyel Lili. Szerinte az így felnövő gyerekek természetesnek fogják érezni, hogy „más” emberek is élnek közöttünk, sokkal szolidárisabbak lesznek velük, és egymással is.