Navracsics: a totalitárius rendszerek egyetlen ellenszere a demokráciában élő nemzetek közössége

A totalitárius rendszerek egyetlen ellenszere a demokráciában élő nemzetek közössége - jelentette ki Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter szombaton, a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján Budapesten, a Terror Háza Múzeumnál rendezett megemlékezésen - írja az MTI.

Bármilyen biztonságpolitikai fenyegetés jelenik is meg a környékünkön, tudjuk, ha szolidárisak vagyunk egymással, ha egységesek vagyunk, akkor Európát, a békét és a demokráciát nem kezdheti ki semmi - mondta

Navracsics Tibor

. Úgy fogalmazott, "mi pontosan tudjuk, hogy a totalitárius rendszereknek egyetlen ellenszere van: a szabadság és a függetlenség alapján demokráciában élő nemzetek közössége." Ez az egyetlen út a jövőbe, és azt is tudjuk, hogy ez az a kötelességünk, amelyet le kell rónunk a totalitárius rendszerek áldozatinak emlékére - mondta Navracsics Tibor. Emlékeztetett: 75 évvel ezelőtt a Német Birodalom és a Szovjetunió külügyminisztere aláírtak egy örök barátsági és megnemtámadási szerződést. A két totalitárius diktatúra 1939. augusztus 23-án szövetséget kötött egymással harmadik országok kirablására, valamint arra, hogy a demokratikus és békés Európát eltiporják. Ez a megegyezés megpecsételte a balti államok és a kelet- és közép-európai országok jövőjét - jelentette ki Navracsics Tibor kitérve arra, hogy azok "az erők", amelyek 75 évvel ezelőtt megkötötték ezt a szerződést, valójában korábban, az első világháborúban születtek. Akkor született a bolsevizmus, és az első világháborút követő csalódás, a háborús vereség okozta szétesés hívta életre a nemzetiszocialistákat - mondta. Navracsics Tibor kiemelte: a totalitárius rendszereket az első világháború, annak pusztítása, és az azt követő elszegényedés, valamint összeomlás hívta életre. Szólt arról is, hogy ezek a totalitárius rendszerek időnként vitatkoztak egymással, időnként a másikban jelölték meg a legfőbb ellenséget, de a mélyben és a legalapvetőbb kérdésekben egyetértettek. Egyetértettek abban, hogy olyan rendszert akarnak létrehozni, olyan Európát akarnak, ahol az ember csak eszköz és nem cél - mondta Navracsics Tibor. Mint kifejtette, a két rendszer által elképzelt Európában minden egyes embernek valamilyen jövőbeni cél - legyen szó akár a fajilag tiszta Európa, vagy akár az osztályok nélküli világ - érdekében kell élnie. Amennyiben azt nem maximálisan tudja szolgálni, akkor el kell pusztulnia. Navracsics Tibor hangsúlyozta, a két totalitárius rendszer egyetértett abban is, hogy egy közös ellenségük van: a demokrácia. A közös cél emberek millióinak életét követelte, kifosztotta Kelet- és Közép-Európát és amely, több nemzedéknyi időre elvette ennek a térségnek a szabadságba vetett hitét és reményét. Mi, kelet- és közép-európaiak pontosan ismerjük a totalitárius rendszerek természetét. Látjuk a rendszerek következményeit, a gyűlölséget, az irigységet, a szétzilált társadalmi struktúrákat, az elbizonytalanodott értékrendet, a bizalmatlanságot - jelentette ki Navracsics Tibor. Mint mondta, az újjáépítés 25 évvel ezelőtt kezdődhetett azzal, hogy a kelet-német turistáknak visszaadtuk a szabadságot, valamint az észtek, a lettek és a litvánok akkor milliós demonstrációval nyilvánították ki a függetlenség, a szabadság iránti és a Szovjetunióból való kiszakadás újbóli kívánságát. Ebben a 25 évben végre megvalósíthattuk évszázados álmainkat, hogy ott lehessünk Európában és elmondhassuk a véleményünket, részt vehessünk Európa jövőjének alakításában és biztonságban érezhessük magunkat - tette hozzá. A beszédet követően a megjelentek mécseseket helyeztek el az áldozatok emlékére a Hősök falánál, elsőként Navracsics Tibor, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára és Horváth János volt országgyűlési képviselő. A megemlékezésen jelent volt

Domokos László

, az Állami Számvevőszék elnöke,

Patyi András

, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora,

Lomnici Zoltán

, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke,

Antall Józsefné

, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök özvegye, valamint több - köztük az amerikai, a belga, a francia, a lengyel és az osztrák - nagykövetség képviselője. Az Európai Unió igazságügyi miniszterei lengyel-magyar-litván kezdeményezésre 2011. június 10-én Luxembourgban fogadták el azt a dokumentumot, amely a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatainak emléknapjául az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop-paktum - más néven Hitler-Sztálin-paktum - aláírásának évfordulóját, augusztus 23-át jelölte meg. Az emléknapot először 2011-ben tartották meg, akkor európai uniós kormányzati szintű konferenciát rendeztek a soros EU-elnök, Lengyelország fővárosában, Varsóban.