István király szentté avatása, államalapítás, új kenyér, alkotmány – mit is ünneplünk augusztus 20-án?

Augusztus 20-a, Szent István király napja, az államalapítás ünnepe a magyar nemzeti ünnepek közül a legrégibb, eredete a XI. századra nyúlik vissza, hosszú története miatt az ünnep tartalma változásokon esett át az évek folyamán.

Az egyház és állami ünnep időzítésének alapját maga

István

király fektette le, Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én ült össze a királyi tanács, ez volt a törvénylátás napja, később az időpont jelentőségét növelte, hogy az államalapító király augusztus közepén halt meg 1038-ban, és halála előtt ajánlotta Szűz Mária kegyelmébe az országot. Augusztus 20. napja hivatalosan 1083-ban vált első királyunk ünnepévé, ekkor avatták szentté Istvánt,

Szent László

király közbenjárásával. "Államalapító királyunk kultusza korán kialakult, ennek köszönhető az ünnep kialakulása" - mondta el hírportálunknak Miklós Péter történész. Ópusztaszerhez kötődik a Szent István-nap megünneplése, azonban eredetileg a Szűz Máriához kötődő szobori búcsút járták Ópusztaszeren, később alakult ki az államalapító királyunkról való megemlékezés a településen. "Augusztus 20-a ünneplése magyar történelem folyamán szinte folyamatosan fennmaradt, azonban a protestantizmus térnyerésével a XVI.-XVII. században átalakult az ünnep tartalma, mivel a protestáns vallás nem vallja a szentek tiszteletét, augusztus 20-án a magyar állam létrejöttéről emlékeztek meg" - árulta el Miklós Péter. Egyedül az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követő időszakban nem ünnepelték az államalapítást, amikor betiltották a megemlékezést, egészen 1860-ig. A dualizmus korszakában azonban ismét hangsúlyossá vált az ünnep, 1891 óta munkaszüneti nap. A Horthy-korszakban augusztus 20-a a trianoni békediktátum elleni tiltakozással töltődött fel, a korban a szentistváni Magyarországra, vagyis a történelmi Magyarországra való megemlékezés kapta a legnagyobb hangsúlyt."1938. augusztus 20.-a hármas szent ünnep volt, mivel ekkor ünnepelték Szent István halálának 900. évfordulóját, ebben az évben Budapesten rendezték meg az Eukarisztikus Világkongresszust és hazánk Szent István által Szűz Mária védelmébe ajánlásának, a Regnum Marianum megszületésének 900. évfordulójáról is megemlékeztek" - emelte ki Miklós Péter. A második világháború lezárását követően 1947-ig még megtartották az egyházi ünnepet, azonban kiépülő kommunista hatalom ideológiájával nem volt összeegyeztethető az ünnep egyházi, nemzeti jellege, ezért más tartalommal töltötték meg, deszakralizálták augusztus 20-át: az új kenyér ünnepe lett. A gabonaünnep nem a szocializmus találmánya: a XIX. század végén már tartottak ilyen rendezvényeket, és a Horthy-korszakban is került sor kenyérünnepekre. 1949-ben pedig augusztus 20-án lépett hatályba a sztálinista alkotmány, ezzel fordították ki az államalapítás ünnepét. 1950-ben a Népköztársaság ünnepévé nyilvánították Szent István napját, betiltották az egyházi körmenetet, egészen 1989-ig nem volt hivatalosa körmenet. Az 1938 óta tartott augusztus 20-ai tűzijáték 1954-ben átkerült április 4-ére, majd 1956 után eltörölték, a zajos ünneplés 1966-ban éledt újra, ebben az évben indult a mára hagyományossá vált Debreceni Virágkarnevál. 1969 óta kötődik az ünnephez a tisztavatás.

A rendszerváltást követően visszaállításra került augusztus 20-a eredeti szellemisége, 1989 óta rendezik meg ismét hivatalosan a Szent Jobb körmenetet, és 1991 óta a nap Magyarország hivatalos állami ünnepe. "A legnagyobb teljesítmény a magyarság történetében az államiság megszervezése, ennek köszönhető, hogy megmaradtunk Európában - ez augusztus 20 legfőbb tartalma" - jelentette ki Miklós Péter.