Balkezesnek a krumplipucolás is kihívás, ha nincs megfelelő eszköz

Megpróbáltam bal kézzel úgy írni, ahogyan az iskolában tanítják - nem volt egyszerű. Világnapjuk apropóján Kiss Erzsébettel, a Magyarországi Balkezesek Egyesületének elnökével iskolai átszoktatásról és annak veszélyeiről beszélgettünk.

Johann Wolfgang von Goethe, Raffaello, Caesar, Barack Obama

vagy

Lady Gaga

- egy valami közös bennük. Mindannyian a bal kezükkel alkottak, alkotnak.

Kiss Erzsébet

szerint hiábavaló a történelem híres balkezes alakjai után kutatni vagy azt vizsgálni, mennyivel és miben tehetségesebbek jobbkezes társaiknál. Úgy fogalmazott, ezek többsége klisé, amelyekbe szeretnek kapaszkodni az emberek. Sokkal fontosabb lenne szem előtt tartani – és ez egyaránt felhívás szülőnek és pedagógusnak – azokat a nehézségeket, amelyekkel egy balkezes a jobbkezesekre épített világban találkozik.

Újratanultam írni

Egyszerű példával élt, amihez nem is kell feltétlenül jól bánnom a bal kezemmel – ráadásul így pont olyan esélyekkel indultam, mint egy első osztályos tanuló. Megkért, fogjak egy füzetet és tollat a bal kezembe (a történethez hozzátartozik, hogy jobbkezes vagyok) és hogy válasszam az iskolában tanított füzettartási módszert. Ez az, amikor az álló papír szemben fekszik velünk a padon. Dőlt nyolcasokat kellett írnom (rajzolnom?) a vonalak közé anélkül, hogy egyszer is felemeltem volna a tollat. Másodszor ugyanezt megpróbáltam úgy, hogy jobb irányba eldöntöttem a noteszt, majd balról jobbra haladva – a magyar írásképhez méltón – kunkorítottam a nyolcasokat. Végre legalább láttam, mit csinálok. Mindezt a következő sorban megspékeltük azzal, hogy jobbról haladtam a vonalas füzetben, s egyből megéreztem a könnyebbséget. Saját bőrömön tapasztaltam: a balkezesek „erőlködnek” írás közben, mert nem siklik a toll és a ceruza.

Még mindig van átszoktatás

Mint arra Kiss Erzsébet is rávilágított, hiába egyre elfogadóbb a magyar társadalom a balkezesekkel, néhány szülő és pedagógus mégis szeretné átszoktatni a gyerekeket jobbkezességre. A leggyakoribb indok: nem akarják, hogy a nebuló kilógjon a többi diák közül, de egészen hajmeresztő példákba is belefutott már tíz év alatt. „Kérték már a segítségünket egy, a fővároshoz közeli Waldorf-iskolából is. Az egyik ottani tanítónő arra hivatkozott, hogy az iskola szabályai szerint, ha a szülő és a pedagógus megegyeznek a gyerek jobb kézre történő átszoktatásában, akkor arra minden további nélkül megkapja a felhatalmazást. Huszonkét gyerekből nyolc balkezes volt a csoportban, mindnél feladatának érezte, hogy átszoktassa. Két szülő fordult hozzánk segítségért: az egyik családban a kisfiú pszichológusnál kötött ki, mert agresszív lett, egy másik visszahúzódó kislányról pedig az édesapja kért szakvéleményt, hogy a gyerek képtelen átszokni jobb kézre” – hozta fel az átszoktatás káros példáit az egyesület elnöknője. Árulkodó jel lehet egyébként, ha a folyékonyan beszélő gyerek elkezd dadogni, viselkedési zavarai lesznek, a tanulási nehézségek mellett a mozgáskoordinációjával sem stimmel valami – ilyen esetekben majdnem mindig a kényszerű átszoktatás a ludas. A gyógypedagógusok és nevelési tanácsadók egyszerű dominancia vizsgálattal ki tudják szűrni, hogy gyermek jobb vagy balkezes beállítottságú, sőt, a szakemberek speciális fejlesztést is tudnak nekik ajánlani, hogy minden visszazökkenjen a normális kerékvágásba. Hozzátette, létezik egy úgynevezett passzív átszokási folyamat, ami leggyakrabban a kislányoknál jelentkezik. Ilyenkor mindössze annyi történik, hogy a kicsik megpróbálják leutánozni a környezetükben látottakat, ha pedig a család minden tagja jobb kezes, ők is automatikusan a jobb kezüket kezdik el használni. Az ilyen esetekre jött létre a Magyarországi Balkezesek Egyesülete. „Elsősorban a kisgyermekek érdekvédelmét tűztük ki célul. Rádöbbentünk arra, attól még hogy Magyarországon elviekben nem szoktatják át a gyerekeket, számos intézményben mégis megteszik. Pedagógusokon látom, hogy nincsenek tisztában az átszoktatás következményeivel. Kutatunk, oktatunk, járjuk az országot, valamilyen szinten még a hagyományőrzésbe is bekapcsolódunk. Sokféle oldalról működik a civil szervezet.” Még egy balkezesekre specializálódott webshoppal is jóban vannak, az itt beszerezhető filctollak, tollak, ceruzák, vonalzók, ollók, zsírkréták és hegyezők felől pedig sok országos általános iskola is érdeklődik. De nem csak tanszerek, hanem a mindennapokban elengedhetetlen egyéb kellékek, mint a balkezesekre fejlesztett számítógépes egér vagy konzervnyitó, hámozó, sőt, még lekvároskanál is szerepel a kínálatban.

Több mint egymillió magyar balkezes

Száz emberből körülbelül tíz balkezes, legalábbis

Just Zsuzsanna

Embertani vizsgálatok – Makói gyermekek és fiatalok című tanulmányában erre hivatkozik. Pontos magyarországi számokat eddig nem határoztak meg, nagyjából másfél millió aktív balkezes élhet hazánkban, és talán még fele ennyi átszoktatott. Érdekes megfigyelés, hogy a fiatalok között több a balkezes, mint az idősebb generációban, illetve, hogy a nyugati országokban toleránsabbak ezzel a kisebbséggel, mint tőlünk keletre. Más-más kultúrák eltérően fogadják el, vagy fogadják be a balkezeseket. Indiában például étkezésnél tilos a tisztátalannak tartott bal kézzel az ételhez nyúlni, ezzel szemben az Amazonas vidékén élő tucano törzsben nem tiltják, viszont különböző játékokkal rávezetik a gyerekeket a jobbkezességre.

A sportokban kapóra jön

A sportban kifejezetten jól jönnek a balkezesek:

Balogh Zsolt

, a MOL-Pick Szeged kézilabdázója jobbátlövő poszton játszik. Kérdésünkre elárulta, azon szerencsések közé tartozik, akit nem próbáltak meg gyermekkorában átszoktatni. Bizonyos eszközökben viszont a jobbkezeseknek valót használja, így például nem ír balkezes tollal és a számítógép egerét is a jobb oldalon szokta meg.