Az SZTE hódmezővásárhelyi karán is lesz juhászképzés

Juhászati felnőttképzés indul három magyarországi egyetemen. A tanfolyamokon többek között állategészségügyet és szaporítást fognak tanítani. A híresztelésekkel ellentétben az orvos, mérnök és jogi diplomák mellett azonban nem lesz juhászdiploma.

Az

Inforadio.hu

elsők között számolt be a hírről, miszerint hamarosan három egyetemen indulhat juhászképzés. A cikk

Jávor András

, a Debreceni Egyetem rektorhelyettesének szavait idézi, aki szerint az agrárgazdaságban - különös tekintettel a juhtenyésztésre - tudáshiány van. A felzárkóztatás érdekében a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség továbbképzési szakokat indít, a tanfolyamoknak pedig a debreceni egyetem mellett a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, valamint a Kaposvári Egyetem ad otthon szeptembertől.

János vitéz nem lesz diplomás

"Nem iskolarendszerű alap-, vagy mesterképzésről, hanem elsősorban gyakorló juhászok számára kiírt felnőttképzésről van szó" - szögezte le

Horváth József

, a szegedi egyetem mezőgazdasági karának dékánja, aki úgy látja, ezidáig számos félinformáció jelent meg a kezdeményezésről. Hozzátette, a hódmezővásárhelyi kar csupán lebonyolítóként működik közre, a jövő hónap közepén induló hétvégi képzésre nem az intézményben, hanem a szövetségnél jelentkezhetnek a regisztrált tagok és egyéb érdeklődők. A mindössze 96 órát felölelő elméleti és gyakorlati tréning anyaga többek között az állategészségügyet, a szaporítást, a nevelést, a legelőgazdálkodást és a gazdákra vonatkozó jogszabályokat öleli fel, mindezt kiegészítve bemutató telepek szemlézésével.

A debreceni universitas rektorhelyettese a néhány nappal ezelőtti Farmer Expón emlékeztetett, 16-17 évvel ezelőtt volt hasonló gyakorlat a felsőoktatásban. Az SZTE mezőgazdasági kar dékánját arról is megkérdeztük, miért tarthatja fontosnak a szövetkezet a képzés újraindítását. "Tenni kell valamit annak érdekében, hogy a hatékonysági tartalékokat minél jobban ki tudja használni az ágazat. Ha van egy állatlétszám az országban, ami itthon körülbelül 1 millió juh, akkor viszonylag jól kalkulálható a szaporulat. Ráadásul a juhtenyésztés egy exportágazat, vagyis a versenyképesség kulcsa az, hogyan sikerül szaporítani az állományt. Feltételezhetjük, hogy az alacsony szaporulati ráta egyik oka, hogy a szakemberek nem a legkorszerűbb technológiával dolgoznak. Ki kellet találni tehát, hogy hogyan lehetne őket visszavezetni az iskolapadba." Magyarországon a juhágazatot döntő többségben az egyéni vállalkozók és kisvállalkozók töltik fel, a juhállomány mintegy háromnegyede az ők kezükben van. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetségnek fontos tehát, hogy a gazdaságok ne csak tapasztalati úton tanítsák ki a következő generáció szakembereit, hanem specifikus ismereteket sajátítsanak el. Horváth József hozzátette, már most is nagy tudással rendelkező szakembergárdáról beszélhetünk, időről-időre bizonyos felzárkóztatásra azonban nekik is szükségük lehet. Érdeklődtünk, milyen létszámmal kezd majd az első osztály a mezőgazdasági kar, mivel azonban nem ők kezelik a jelentkezéseket, csak irányszámokat kaphattunk. Minimum 15, maximum 35 fővel indulhat meg a közel 100 órás, 120 ezer forintos képzés, amire a dékán információi szerint már többszörös a túljelentkezés.