Az Őszikék diadalmaskodtak a jubileumi Tápéi Tarhonyafesztiválon + FOTÓK

Tizenhét bográcsban rotyogtak a legkülönfélébb tarhonyás ételek Tápén, a szakmai zsűri egy marhapörköltes étket ítélt idén a legjobbnak a hagyományápoló rendezvényen, melyre Kothencz János, a polgári oldal polgármesterjelöltje is ellátogatott.

Többek között csirkemellet, kakast és marhahúst is falhasználtak a X. Tápéi Tarhonyafesztivál főzőversenyén induló csapatok, minden a szakácsok és szakácsnők fantáziájára volt bízva, egyetlen kikötés volt: tarhonyát minden éteknek tartalmaznia kellett. A Heller Ödön Művelődési Ház udvarán tizenhét bográcsban rotyogtak a legkülönfélébb ételek, de akadt olyan csapat, mely halat és kolbászt is sütött a csirkés tarhonya mellé, a férfiak házi pálinkával, míg az asszonyok pedig süteményekkel kínálták a vendégeket. A szakmai zsűri az Őszikék csoport főztjét ítélte a legízletesebbnek, második helyen a Szebb Jövőt csoport végzett kakaspörköltes tarhonyájával. A harmadik a Tápai Lippentős csapat lett, míg a Balos csoport főztjét különdíjjal jutalmazták a rendezvényen. Ez utóbbi társaság vándorlevest készített tarhonyabatyuval, mellyel kapcsolatban a zsűri egyik tagja,

Fazekas Gyula

elárulta, ez esetben az újítást, a kreativitást külön elismerték, ilyen levesről ugyanis sohasem hallottak.

Neparáczki Ferenc

, a művelődési ház igazgatója a SZEGEDma.hu-nak elmondta, a jelenleg

Molnár János

vezette Tápéi Hagyományőrző Egyesület ötlete volt a fesztivál annak idején. „Itt szegény sorsú emberek éltek, messzire jártak dolgozni, így ételt is vittek magukkal. A nyári aratás után indult be minden évben a tarhonyaszezon, az asszonyok fateknőben gyúrták, majd szárították asztalterítőkben vagy épp lepedőkben, és ezt vitték magukkal a férfiak” – részletezte Neparáczki. Hozzátette, a főzőversenyre zömében tápéi csapatok jelentkeztek, továbbá Szeged más városrészeiből is érkeztek indulók.

A Tápéi Hagyományőrző Egyesület vezetőjétől, Molnár Jánostól megtudtuk, több mint egy évtizede a tagokkal számba vették, hogy mely városrészeknek milyen hagyományai vannak, s kiderült, Tápén nincs ami köré fesztivált kerekíthetnének. „Mivel a környéken sok egyszerű parasztember élt egykoron, és sehol nem volt korábban tarhonyaünnep, innen jött a rendezvény ötlete” – részletezte. Megjegyezte, nem is gondolta, hogy mennyiféle ételhez használható fel a tarhonya, például, össze lehet főzni nyúllal, netán hallal. „Idén például kacsaszívvel is főztek tarhonyát a marhahús, a csirke és a kakas mellett” – árulta el Molnár János.

Juhász Gyula

önkormányzati képviselő pedig azt emelte ki, hogy a határon túlról is érkeztek vendégek idén is, akik tarhonyakészítő és egyben főzőtudományukat is megcsillogtatták a rendezvényen. A 10-es csapat főszakácsa

Miklós Mihály

volt, ők halat és kolbászt is sütöttek vendégeiknek. „Az egyik legjobb ételt nálunk lehetett kóstolni, filézett csibecombot tettünk a tarhonya mellé bográcsba. Van egy kis trükkje a dolognak, először sonkaszeletet és szalonnát pirítottunk, azon pároltuk a hagymát. Vendégül láttuk a Foltán József Gyermekotthon lakóit is, nem akartunk ebben a nagy melegben a gyerekeknek túl zsíros, nehéz ételt tálalni” – mondta. Miklós Mihálytól megtudtuk, a csapat motorja

Kohári Nándor

, a tápéi részönkormányzat helyettes vezetője, de mellette

László Anna

grafikusművész és

Török Gizella

gyékényszobrász is baráti társaságuk tagja, ők is segédkeztek a főzésben. „Minden évben nevezünk a versenyre, ezúttal a Köret nélkül fantázianévvel indultunk” – erről már Kohári Nándor nyilatkozott portálunknak tizenöt literes bográcsuk mellett. Szerinte a tarhonyafesztivál igazi értéke, hogy a szervezők felkaroltak egy hagyományt, mely mára a városrész egyik legjelentősebb baráti találkozójává vált. A társaság asztalánál látogatást tett

Kothencz János

, a polgári oldal szegedi polgármesterjelöltje is, aki kiemelte a közösségi rendezvények fontosságát, melyeknek legfőbb célja, hogy találkozzanak, beszélgessen kegymással az emberek. „Köszönet illeti a tápéi részönkormányzat képviselőjének, Kohári Nándornak a szervezőmunkáját, amit itt láthatunk, egy kiemelkedő közösségépítő munka részét képezi. Mint polgármesterjelölt úgy gondolom, minden egyes városrészben szükség van ilyen típusú rendezvényekre, ahol a lakosság jobban megismerheti egymást. Ne felejtsük el, korunk egyik civilizációs betegsége, hogy elmegyünk egymás mellett, hogy tapasztalható egyfajta elszemélytelenedés. Ebben a közönyben kell egyfajta személyes kapcsolatot létrehozni ember és ember között. Ennek kiváló példája, amit itt Tápén láthatunk” – fogalmazott Kothencz János. Kohári Nándor, a polgári oldal tápéi koordinátora hozzáfűzte, a közösségi rendezvények sorában a tápéi búcsú és a Szent István-napi Tisza-parti Népünnepély egyaránt sikeresek a tarhonyafesztivál mellett. „Idén igaz, nem nyert a csapatunk a főzőversenyen, de szerintem az a legfontosabb mércéje annak, hogy kiváló csapatunk volt, hogy kiürült a bogrács" - tette hozzá.

Molnár Mária

a 6-os asztalnál elmondta, a Szebb Jövőt csapat kakaspörkölttel készítette a tarhonyás ételt, míg

Kozma Zoltán

arról nyilatkozott, hogy a tápéiakból álló baráti társaság évek óta részt vesz a rendezvényen. „Ha jól készítik az ételt, akkor a tarhonya bármivel jó, mindenhez passzol. Már azt is kitaláltuk főzés közben, hogy jövőre mivel újítunk, de nem árulhatom el, hogy mi lesz a meglepetést, mert az ellenfelek esetleg elcsenik az ötletünket” – jegyezte meg. Az idei kakaspörköltes tarhonya is jó döntésnek bizonyult, hiszen a csapat a második lett a főzőversenyen. Egy másik bogrács mellett beszélgettünk

Szanka Ferencnével

, aki a mai napig saját maga gyúrja a tarhonyát, a rendezvényre is ő hozott csapatának. „A liszttől és a tojástól nagyon sok függ, és ketreces tojást én nem szeretem, így mindig paraszt néniktől veszek, ha tarhonyát készítek, amit édesanyámtól tanultam. Fateknőben készülhet csak jó tarhonya, mert abban nem csúszik. Egy kilóhoz hét tojás szükséges, ebből hatot leütök, ahhoz egy pici vizet, de a legszebbet viszont külön rakom, a legvégén azzal gurítom ki a tarhonyát. A lisztbe kell csurgatni a picit vizes tojást és addig kell gyúrni, míg morzsalékos nem lesz” – ismertette a részleteket. Szanka Ferencné elmondta, ezt követően két rostával kiszedi, majd amikor elfogy az összes liszt a teknőből, akkor az egészet visszateszi, s a maradék egy tojással szépen csöpögtetve, körkörös mozdulatokkal kigurítja. Megtudtuk azt is, hogy ötkilónyi tarhonya két és fél óra alatt készül el, majd nyári nagy melegben legalább egy hetet kell szárítani. Nagyon szeretné továbbadni tudását, de mint elmondta, sajnos nem keresik fel a fiatalok, nincs kinek megmutatnia mindezt. „Idén marhapörkölttel készítünk tarhonyát és természetesen kovászos uborkával tálaljuk” – mondta el kérdésünkre Szanka Ferecné, aki a Nyárutó Nyugdíjas Klub tagjaként vett részt a rendezvényen.