Régi korok utazóiról a Somogyi-könyvtárban

Július 26-27-én a VII. Lótusznapok keretében a szegedi Füvészkertbe látogatók számtalan program és bemutató között az idén ismét találkozhatnak a Somogyi-könyvtár régi korok tibeti utazóiról szóló alkalmi kamarakiállításával.

A programsorozat vendégei a Kőrösi Csoma Sándor és Tibet című tárlat segítségével ízelítőt kaphatnak többek között Kőrösi Csoma Sándor munkásságáról, akinek 1834-ben, Calcuttában nyomtatták tibeti-angol szótárát. A Dictionary Tibetan and English-t az azóta megjelent valamennyi szótár és nyelvtan felhasználja,

Kőrösi Csoma Sándor

pedig ezzel a munkájával megteremtette a tibetológia tudományát. Egy levelében így írt az egzotikus kultúrákhoz és nyelvekhez fűződő viszonyáról: „A sanskrit és tibeti irodalmak széles tért tárnak fel előttem az emberiség történetének tanulmányozására.” A Füvészkertben látható kamaratárlat tablói más utazók Tibetről megjelent írásaiból is adnak némi ízelítőt.

Gróf Kuun Géza

Ismereteink Tibetről (Budapest, 1900) című munkájában ezt írja a távoli világról: „A tibetieknek két típusát külünböztethettem meg. Mindkettő egyenlőképen uralkodó. Az egyik főbb jellemvonásai: gömbölyű fej, lapos orr és ferdén álló szem, ez a tipus közel áll a tiszta mongoléhoz, amint azt a steppékben találjuk, a másik hosszú fejű, majdnem szabályos arcvonásokkal, csinos metszésű orral … A lhasszai tibetiek termetükre nézve a khinaiak mögött maradnak és általában nem ütik meg az európai átlagmértéket. Arcuk bőre csokoládé színű, ám a magasabb társadalmi osztályokban, valamint a nők között igen gyakran látni oly arcszínt, aminő Dél-Itáliában honos”

Waddell L. Austine

A rejtelmes Lhassza. (Budapest, 1910) című könyve pedig így tudósít a tibetiek öltözködési szokásairól: „Igen szegény az a lhasszai lakos, aki hosszan lecsüngő, gyöngyökkel ékesített fülbevalót nem hord, aki nem visel ezüst karpereceket, csontból készült gyűrűt, egy amuletttartó dobozocskát s akinek imagépe nincsen türkizekkel kirakva. De itt is különösen a nők hódolnak a divatnak, amennyiben a szó legszorosabb értelmében tetőtől talpig ékszerekkel vannak tele aggatva.” Az alkalmi tárlat célja, hogy (a teljesség igénye nélkül) felhívja a figyelmet néhány, a Somogyi-könyvtárban őrzött, témához kapcsolódó kötetre. Kőrösi Csoma Sándor Tibeti szótáráról bővebben

itt olvashat.

A VII. lótusznapokról

ide kattintva

tájékozódhat.