Drágulnak a tanfolyamok szeptembertől - bajban a felnőttképzés?

Drágább OKJ-képzések, hosszabb tanfolyamok, kevesebb általános nyelvi képző - a szeptemberben életbe lépő felnőttképzési törvény szigorításai miatt többek között ezekkel a problémákkal szembesülnek a felnőttképző intézmények, velük együtt pedig a képzésben részt vevők is. A Szegedi Tudományegyetem továbbképzési központjában kevesebb tanulóval számolnak, a felnőttképzési tanácsadók pedig arra számítanak, a változás átrajzolja a piaci szereplők térképét.

Az akkreditáció teljesen eltűnt: már felnőttképzési engedély néven fut, ami nemcsak elnevezésében, hanem költségeit tekintve a képzésben részt vevőre és az intézményre egyaránt magasabb terheket ró. „2015. március 31-ig egyfajta átmeneti időszakot élünk, ezután már nem lesznek akkreditált intézmények. A képzési programokat egyenként kell engedélyeztetni, ezért elkerülhetetlenül nőni fognak a költségek” – tájékoztatott

Ipacs Virág Réka

, a TudásMinta Felnőttképzési Tanácsadó és Szolgáltató szegedi tanácsadója. Az alapdíj 103 ezer forint, képzésenként további 68 ezer, míg az úgynevezett egyéb képzésekre (mint a tréningek vagy hobbi témakörben indított tanfolyamok) 23 ezer forintot kell benyújtani. Ráadásként erre rakódik az új törvény értelmében megjelent vagyoni biztosíték: „annak az intézménynek, amely képzést szeretne indítani, 500 ezer forintot kell letétbe helyeznie, így a képzésben részt vevők biztosítva lesznek afelől, hogy az intézmény ellen folytatott csődeljárás, esetleg engedélymegvonás ellenére is visszatérítik számukra a befizetett összeget. Tehát bármilyen felnőttképzési tevékenységet elindítani félmillió forinttal többe kerül – leszámítva az egyéb képzéseket” – tette hozzá

Rendek Tímea

, aki szintén a társaság szegedi képviselője. A költségek bizonyos esetekben - mint például a KLIK-fenntartású iskolák - csökkenhetnek. Azt azonban hozzá kell tenni, az engedélyeztetés – szemben az akkreditációval – addig szól, amíg nem változtatnak a képzési programon, ugyanakkor minden második évben belső és külső szakértői felülvizsgálat szükséges a képzés zavartalan folytatásához - leszámítva az egyéb képzési körben engedélyeztetett képzéseket.

„Nálunk a képzési díjak emelését a kötelező óraszámok megemelése eredményezi. Vannak olyan korábban 250 óraszámmal működő képzések, amelyeket szeptembertől 960 órában kell megtartanunk. A korábbi két féléves OKJ-tanfolyamaink három félévesek lettek, hiszen csak így férünk bele a pénteki, szombati tanítási napokba” – vázolta a Szegedi Tudományegyetemen működő Szakképzési, Továbbképzési és Távoktatási Központ jövőjét

Döbör András

igazgató. A hosszabbra nyúló képzés viszont nagyobb költségekkel jár: félévente akár 120 ezer forintot is elkérhetnek, ez már a minimum határ, amit megengedhet magának az intézmény. Az igazgatónak rossz előérzetei vannak az elkövetkező időkre nézve, ugyanis félő, hogy a tanulni vágyók a kedvezmények ellenére sem (részletfizetési lehetőségek, SZTE-s hallgatóknak járó engedmény) tudják majd vállalni a költségeket. Bizonyos képzések ezért megszűnhetnek, mialatt más, iskolarendszerben is működő kurzusoknak a többszörös túljelentkezéssel kell megbirkózniuk. „Arra készülünk, hogy drasztikusan visszaesik az érdeklődők száma. Tavaly mintegy 500 fő vett részt nálunk felnőttképzésben, jövőre örülhetünk, ha a számok csupán az egyötödükre esnek vissza.”

Nyelvi képzések eshetnek ki a piacról?

Visszaemlékezve az egy évvel ez előtti eseményekre, a 2013. szeptember 1-jével életbe lépő felnőttképzési törvény általános nyelvi képzésekre vonatkozó kiszivárgott passzusai vihart kavartak. Több országos hírportál, így az

index.hu is arról cikkezett

, a módosítás következménye mögött az a szándék áll, hogy négy-öt nyelviskola kezében összpontosuljon a piac. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete hosszú egyezkedést követően és az őket ért kritikákat figyelembe véve úgy döntött, csak az állami és uniós forrást igénylő nyelviskoláknak és magántanároknak teszi kötelezővé a hatósági engedély megszerzését. A törvény teljes ismeretében ma már a TudásMinta oktatási tanácsadó csoport úgy látja, a kisebb képzők valóban szenvedő alanyai lehetnek az intézkedésnek, akár ki is eshetnek a kínálatból, hiszen az általános nyelvi szintekre felkészítő kurzusokra (B2, C1) ugyanúgy vonatkoznak a fentebb említett anyagi megkötések. „A képzőknek ezekből van a legnagyobb bevétele, ez válthatta ki a nemtetszést. Előfordulhat, hogy többen is elhagyják a piacot” – reagált Ipacs Virág. „A törvény előírja az oktatókra vonatkozó feltételeket és a hatálya alá tartozó képzők működésének feltételeit. A kis nyelviskoláknak a vagyoni biztosíték és az oktatók szakképzettségét érintő megkötések valóban okozhatnak problémát” – értett egyet a fentebb említettekkel Döbör András. A Szegedi Tudományegyetemen az Idegennyelvi Kommunikációs Intézet, a karok korábbi idegennyelvi lektorátusának egyesítése bonyolítja le a tanfolyamokat, ahol minden nyelvtanárnak megvan a szakmai képzettsége. A hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő ingyenes online nyelvtanfolyamok elterjedése sem ígér kedvező kilátásokat– véli az igazgató.

Ahol munkanélküliség van, ott felnőttképzés van

Az állam arra törekszik, hogy az általa finanszírozott képzésekért garanciát vállaljon, egyfajta minőségbiztosítást nyújtson a képzésben részt vevők felé. Egy elavultnak tekintett 10 éves törvényt aktualizáltak, amellyel – a Nemzetgazdasági Minisztérium állítása szerint – a felnőttképzés minőségén szeretnének változtatni.

Forrai Szilvia

, a szegedi csoport harmadik tagja több kérdést is felvetett ezzel kapcsolatosan: „nem tisztázott, hogy pontosan mit értünk minőség alatt. Azt, hogy mennyien vesznek részt képzéseken vagy, hogy mennyien fejezik be az adott képzést, vagy hogy el tudnak-e helyezkedni a szakmában utána? Mai napig nem világos ”. Az engedélyeztetés minden olyan képzőhelynek kötelező, amelyik uniós, állami, esetleg vállalati hozzájárulást szeretne igénybe venni. Utóbbi, amely elsősorban az egyéb tréningek kategóriában érdekelt, valószínűleg nem viszi engedélyeztetett – ezáltal költségesebb – képzőintézménybe munkavállalói. Ennek következtében vakfolt keletkezik a felnőttképzési nyilvántartási jegyzékében. „Sok felnőtt így rejtve marad előttünk, ami viszont nem jelenti azt, hogy kevesebben vesznek részt felnőttképzésben” – erősített rá a meglévő tapasztalatok alapján Rendek Tímea. Így tehát még nehezebb lesz megfogni a minőséget.

Döbör András szerint majd az idő és a tapasztalatok tesznek pontot a minőségbiztosítás kérdésére. Viszont a megnövekedett óraszámok arra sarkallhatják a piaci szereplőket, hogy kihasználják a törvény rejtette kiskapukat. Mint kifejtette, jelenleg is jogértelmezési probléma lengi körül az OKJ-s képzések kontra nem engedélyeztetett programok indításának lehetőségét. Vagyis, hogy működtethetnek-e felnőttképzési intézmények kizárólag alacsonyabb óraszámú felkészítő tanfolyamokat csak azért, hogy a többi piaci szereplőknél olcsóbban tudjanak képzést nyújtani. Habár ezek a tanfolyamok nem adnak képesítést, a sikeres modulzáróvizsgára felkészíthetik a hallgatókat, tehát nem elképzelhetetlen, hogy többen is élni fognak e lehetőséggel. „A nem engedélyeztetett programokra ugyanis nem vonatkoznak a felnőttképzési törvény követelményei. Ha indítanánk egy rövid, célzottan valamilyen kompetenciára irányuló programot, akkor nem kellene engedélyeztetnünk, igaz, nem is igényelhetünk rá állami, vagy EU-s támogatást, csak a résztvevők befizetéséből működtethetnénk. A tanulóknak ebben az esetben nem kell tanúsítvány kiállítani, és a statisztikákba sem fognak bekerülni. Ahol sok a munkanélküli, ott többen vesznek részt felnőttképzésben, s a munkaügyi központok is több felnőttet igyekeznek bevonni az iskolarendszeren kívüli oktatásba. Az OSAP 1665 statisztika szerint 2013-ban 748 962-en iratkoztak felnőttképző intézménybe, ebből a legtöbben szakmai továbbképzésen (208 505), OKJ-tanfolyamon (152 017) és nyelvi képzésen (128 219) vettek részt. A dél-alföldi régióban 45 398 személy döntött úgy, hogy továbbképzi, átképzi magát, ezzel azonban nem állunk kiemelkedő helyen a statisztikában, ugyanis a legtöbben, a közép-magyarországi régióban mintegy 441 571-en ültek vissza a padba. Talán az egyik legfontosabb adat, hogy régiónkban a beiratkozottak több mint fele, 27 429 fő tett sikeres vizsgát a 3834 tanfolyamszervező intézmény tanulói közül.

Az intézmények is tanácstalanok

Azoknak az intézményeknek, amelyeknek megvan az intézményi és/vagy programakkreditációja 2014. augusztus 31-ig az előző törvény feltételei alapján dolgozhatják ki a modulokat. Azonban, „ha szeptember 1-jétől akarnak OKJ-s tanfolyamot indítani, már most be kell szerezniük az engedélyt, aminek akár 60 nap is lehet az átfutási ideje. Úgy tapasztaljuk, nem elég tájékozottak a szervezetek, pedig már egy éve, hogy ismerjük az új felnőttképzési törvényt.” Az akkreditáltaknak, amennyiben meglévő képzésüket szeretnék engedélyeztetni, nem szükséges előzetes minősítést kérniük, vagyis 60 ezer forintot spórolhatnak.