A szúnyogirtás szépsége – Szeged a pilóta szemszögéből + FOTÓK

A nyári égbolt rendszeres vendégei a szúnyoggyérítést végző repülőgépek, és bár az ember általában gyermeki rajongással tekint az alacsonyan szálló vasmadarakra, igazán csodálatos látványban valójában a pilótának lehet része. A földön maradók viszont vigasztalódhatnak a tudattal, hogy kevesebb szúnyog gyötri őket.

„...a második világháború után a Szovjetunióban, az Antonov tervezőirodában kifejlesztett egymotoros, kétfedelű szállító repülőgép. Eleinte a Szovjetunió, később Lengyelország és Kína is gyártotta, 2004-ig körülbelül 18 ezer darabot. Kezdetekben Annának becézték, Magyarországon az Ancsa név ragadt rá. Már a gyártás kezdetén sem számított korszerűnek, ennek ellenére a pilóták szerint az egyik legkezesebb repülőgép a világon. A gép mai napig a legnagyobb egymotoros, kétfedelű repülőgép” – írja a magyar wikipedia az AN-2 típusú repülőgépekről.

Makrai László

, a megrendelő Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója portálunknak elárulta, a szolgáltató cég – a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Hivatal felügyelete, koordinálása mellett – három Ancsával végezteti a szúnyogirtást, a közbeszerzésen elnyert alvállalkozóval. A típus nagy előnye ugyanis, hogy képes kellően lassan is haladni, optimalizálva ezáltal az irtószer célba juttatását. Kifejtette, a kiszórt ULV köd szemcsemérete 5-20 mikrométer, ami annyira pici, hogy csak nagyon lassan ülepedik, szinte lebeg a levegőben, mert a ráható felhajtóerő alig kisebb a gravitációsnál. A légi kémiai kezelések során használt Mosquitox készítményből egy hektárra, azaz 10.000 négyzetméterre fél litert juttatnak ki. A szer hatása ugyanakkor nem tartós, a permetezést követő 1,5-2 órában elpusztít minden rovart, amit ér, majd lebomlik. Hosszú hatású szer alkalmazására közegészségügyi okokból nincs lehetőség.

Mindez persze magával vonja, hogy az eljárást időről-időre meg kell ismételni. „Szegeden 18 mérőponton mérjük a szúnyogártalmat minden héten. Ezek a kiemelt kritikus helyszínek, ahol a mintavételezés során meghatározzuk az elfogott szúnyogok faját. Hazánkban ugyanis az embert gyötrő csípőszúnyogok közel 50 faja mind másféle élőhelyet preferál. Kezelés csak akkor és azon a területen történik, amikor és ahol a tapasztalati küszöbértéket eléri a mért csípésszám. Fontos megemlíteni, hogy a sok csapadék kedvez az ártéri szúnyogok szaporodásának, az egyedfejlődés során pedig ilyen melegben elég egy hét a petétől a lárván át a kirepülésig. Az ártalom ennek köszönhetően főként a város peremterületeiről, a Tiszától, illetve a Gyálaréti holtágrendszertől érkezik. Ezeken a területeken többször végzünk kémiai kezelést, mivel folyamatosan érkezik az utánpótlás, a később kelő, bevándorló, frissen kikelő példányok miatt ismételni kell a gyérítést” – fogalmazott Makrai László. Hozzátette, társaságuk elsősorban a szelektív, azaz csak a csípőszúnyoglárvát pusztító

részesíti előnyben, de az említett területetek korlátozott megközelíthetősége miatt ez sok esetben nem lehetséges.

Ami már csak azért is kár, mert a légi kezelés a lehető legköltségesebb formája a szúnyogirtásnak. Szeged teljes közigazgatási területének kezelése, amire ritkán van példa, 11 millió forintra rúgna alkalmanként, a teljes körű permetezés egyetlen éjszaka alatti lefolytatásához ráadásul négy repülőgépre lenne szükség. Többször fordulni ugyanis egyetlen este leforgása alatt nem lehet, hiszen a legideálisabb napszak a feladat elvégzésére a közvetlenül a napnyugtát megelőző periódus. Ilyenkor már nincs feláramlás, ami megemelné és elvinné a permetet. E szempontból az is fontos tényező, hogy a szélsebesség ne haladja meg a 2 m/s értéket. Sajnos, a környező falvakban nincs irtás, így azok is Szegedet terhelik. „Országos összevetésben elmondható, a szakemberek tapasztalata szerint a szegedi ártalom alacsonyan tartása igen sikeres, pedig a lakosság küszöbértéke igen alacsony. Főleg, ha a város adottságait, a Tiszához, illetve a nagyszámú és felületű állóvizekhez, holtágakhoz való közelségét is figyelembe vesszük. Azonban, egyre több visszajelzést kapunk a szegediektől, akik tiltakoznak az esetenkénti teljes rovarállományt irtó vegyszeres irtás miatt, nem tartják azt indokoltnak, és inkább vállalnák a több szúnyog okozta ritka kellemetlenséget. Ennek érdekében vezettük be az országban egyedülálló szelektív biológiai lárvairtás domináns rendszerét, amellyel költségeink a felére csökkentek” – zárta gondolatait Makrai László.