Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

A Hunyadiak az ország érdekeit a pápai parancs elé helyezték

A Hunyadiak az ország érdekeit a pápai parancs elé helyezték

2014. július 19., szombat
A Hunyadiak az ország érdekeit a pápai parancs elé helyezték
nandorfehervar

A Nándorfehérvári Emléknapok programjának hagyományos bevezetője egy történelmi ismeretterjesztő előadás, nem tettek kivételt a szervezők idén sem, Miklós Péter történész „A Hunyadiak és a keresztes eszme” címmel tartott előadást péntek délután.

„Bár a

Hunyadiak

kora kívül esik a keresztes hadjáratok fő periódusán, a muzulmán török birodalom fenyegetése elleni keresztény európai összefogás jegyében ismét jelentőssé váltak a szakrális jellegű hadi cselekmények” – ismertette a történész. A keresztes hadjáratok fő korszaka a 11. század vége és a 13. század vége közé esik, nyolc nagyobb hadjáratot különböztetnek meg a szakértők. Ezen hadjáratok céljai, útvonalai különbözőek, eleinte a Szentföld elfoglalására keltek útra a keresztesek, illetve az arab birodalom visszaszorítására, Jeruzsálem városának megszerzése szimbolikus jelentőségűnek számított, mivel a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás számára is szent hely, az Örökkévalóval történő személyes találkozás színhelye. Későbbiekben az európai eretnek, pogány mozgalmak ellen is vezettek vallásos hadjáratokat, például a keleti keresztények és a husziták ellen. A hadjáratok létrejöttének okai is változatosak: az iszlám hódítás veszélyeztette a közel-keleti kereskedelmi útvonalakat, a fűszer- és nemesfém-beáramlást Európába; a nagy áldozatvállalásokat követelő háborúskodáshoz az emberi tényezőt az európai népszaporulat, illetve a nyugat-európai háborús tradíció szolgálta, mivel nyugat-európai feudális államokban a másodszülöttek számára az örökösödésből kimaradván az egyetlen mobilitási lehetőség a háború volt, így tudtak mind területbirtoklás, mind rang viszonylatában feljebb lépni. Azok számára, akiket nem egzisztenciális okok vonzottak a keresztes hadjáratokban való részvétel felé, a búcsú sokat vitatott intézménye, vagyis a keresztesek számára biztosított túlvilági bűnbocsánat jelentett csábító erőt. A keresztes hadjáratok a 13. század végére kifulladtak, majd véget értek, negatív mérleget hagyva hátra, mivel nem sikerült tartós keresztény államot létrehozni a Szentföldön, és a muszlim hódítás is egyre inkább Európa felé tolódott, már Konstantinápolyt fenyegetve.

Az első keresztes hadjáratot II. Orbán pápa szervezte 1095-ben. A keresztes had fosztogatva, pusztítva átvonult a Magyar Királyság területén is, komoly problémát okozva Kálmán királynak és az ország népének. A magyar királyok közül II. András állt a legszorosabb összeköttetésben a keresztesekkel, az uralkodó indított is hadjáratot a Szentföldre, nem kis terhet róva a magyar kincstárra. Ennek oka III. Béla erre tett fogadalma volt, valamint dinasztikus törekvések is vezették II. Andrást a keresztes királyságokba, ahol rangos uralkodócsaládokkal tudott kapcsolatokat építeni. Az Anjou-korban is indítanak keresztes hadjáratokat európai eretnekek ellen, Litvániába, illetve az Anjouk uralkodásának végén már az oszmán fenyegetés is körvonalazódik, ami felveti a keresztény államok szükségszerű összetartását a pogány ellenséggel szemben. Zsigmond király már a kereszténység védőjeként lép fel, bár e cím felöltésében európai uralkodói ambíciói is erősen közrejátszottak, mivel a Német-Római Császárság trónjára vágyott, melyet sikerült is megszereznie, és az ezzel járó hatalmat egy egységes keresztény ellenállás kialakítására kívánta felhasználni. A Zsigmond által személyesen is átélt 1396-os nikápolyi vereség rámutatott, hogy változtatásra szorul keresztény erők stratégiája, támadó háború helyett, defenzív, védekező harcra rendezkedtek be az európai államok, elsősorban Magyarország. Ennek a váltásnak a részeként Zsigmond megerősítette az ország déli határait, a végvárrendszert, és a déli területekre telepített személyéhez lojális urakat (Újlakiak, Hunyadiak), és jelentős hatalommal ruházta fel őket. A török elleni magyar védelem erősítésének keretein belül emelkedett ki a Hunyadi család. Hunyadi János hadjáratot vezetett a Balkánra, a pápa támogatásával, ami végül az 1444-es várnai vereséggel kudarcba fullad, ezután nem indult több hadjárat a délszláv államok felszabadítására. Hunyadi Mátyás ígéretet tett a pápának a kereszténység védelmére az oszmán támadásokkal szemben, három hadjáratot vezetett, azonban ezek védekező, illetve megtorló céllal indultak. Mátyás tovább erősítette a végvárrendszert, a törökkel való viszonyát az érdekterület-elhatárolás határozta meg, amivel sikerült jó ideig elodáznia a komolyabb konfliktust. Keresztes hadjárat is fűződik a népmesei igazságos király nevéhez, amely nyugat felé irányult, a husziták ellen. Ez egybeesett Mátyás hódítási ambícióival, amit a Habsburgokkal folytatott örökösödési vitája, és dinasztiateremtési céljai is tápláltak, ami végül Szilézia és Bécs elfoglalásában csúcsosodott ki. A király ezen törekvései nem bírták az ország nemességének teljes támogatását, Vitéz János esztergomi érsek kritikával illette a nyugati terjeszkedéseket, mivel az igazi ellenségnek a törököt tartotta. Corvin János bár a magyar koronát nem tudta megszerezni, kitüntette magát a végvári harcokban, a horvát báni és a boszniai királyi címet is viselte. A Hunyadiak korát követően is került sor keresztes hadjáratok összehívására, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelés is egy keresztes hadjáratként indult, azonban a felfegyverzett parasztok uraik ellen fordultak. A legutolsó keresztes hadjáratot 1849-ben hirdették meg a szabadságharc leverésére betörő ortodox orosz seregek ellen. Összesítve a Hunyadi család tagjai, illetve általában a magyar uralkodók támogatták a keresztes eszméket, de tettekben csak akkor járultak hozzá a hadjáratokhoz, ha azok céljai egybeestek Magyarország, a magyar nemzet érdekeivel. A rendezvény szombati programjairól itt olvashat!Szekeres Tamás
BejegyzésSzegedma Hírportál által
Hunyadi János IX. Nándorfehérvári Emléknapok Miklós Péter Szeged középkor Mátyás tér Alsóváros hagyományőrzés Nándorfehérvári Emléknapok

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo