Navracsics: a magyar külpolitikában meg kell jelennie a nemzetpolitikai céloknak

A magyar külpolitika csak akkor lehet sikeres, ha megjeleníti a nemzetpolitikai célokat is, és ezek elérését segíti a maga eszközeivel - mondta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter-jelölti meghallgatásán az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén szerdán.

A jelenlegi közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: a magyar külpolitika hozzájárulhat a nemzetpolitikai célok eléréséhez az intézményrendszerén, a külképviseleteken keresztül, a külgazdaságot illetően a határon túli magyarlakta területek gazdasági életének támogatásával, továbbá a nemzetpolitikai szempontok megjelenítésével a külkapcsolatokban - a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben egyaránt. Mint mondta, a határon túli magyarok szülőföldjükön való megmaradását segíti, ha sikeres az ott élő magyar vállalkozó, és ehhez minden támogatást megadnak továbbra is. A cél, az, hogy a magyarlakta területek gazdaságilag is minél több ponton kötődjenek az anyaországhoz - tette hozzá.

Navracsics Tibor

kiemelte: fontos feladat a múlttal kapcsolatos kérdések tisztázása, a jelen problémáinak megoldása és a határon túli magyarok jövőjének segítése. A múlttal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy megindult a megbékélési folyamat Szerbiával, a jelenlegi konfliktusos kérdéseket illetően pedig arról beszélt, hogy Szlovákia az egyetlen szomszédos ország, amelynek gondja van a kedvezményes honosítással. Ugyanakkor az utóbbi ügyben is vannak biztató jelek - fűzte hozzá. A jövővel kapcsolatban a miniszterjelölt elmondta: jelentős népességveszteséget szenvednek el a határon túli magyar közösségek, ennek oka az asszimiláció és az elvándorlás. Bár a külpolitikának korlátozott az eszköztára, ahogyan eddig, továbbra is mindent meg kell tenni, hogy a tömbmagyarság mellett a szórványmagyarságot is megszólítsák. Navracsics Tibor közölte: az elmúlt 25 évben Magyarországon a nemzetpolitika és a külpolitika elkülönült intézményileg, és ennek volt és van is értelme, mert minden szakpolitikában meg kell jelennie a nemzetpolitikai céloknak, annak, hogy miként segíthetik a határon túli magyarok életét, védhetik az érdekeiket.

Kiss László

(MSZP) kérdésére, hogy a magyar külpolitika támogatja-e a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, Navracsics Tibor kijelentette: egy demokráciában lehetőleg minden lehetőséget, amely nem alkotmányellenes és jogsértő, az asztalra kell tenni.

Szávay István

(Jobbik) érdeklődésére ugyanakkor azt is közölte, hogy nagyon óvatosnak kell lenni Kárpátalja esetében, fontos elkerülni azt a képet, hogy "hiénaként megjelenünk", és a független Ukrajna kárára próbálunk elérni valamit. Kiss László firtatta a belgrádi és a kolozsvári Magyar Ház ügyét is. A miniszterjelölt elmondta: 2012-ben találták meg a megfelelő belgrádi épületet, amelynek felújítása januárra készült el. A szerb, majd a magyar választások miatt nem nyitották meg eddig az intézetet, de hamarosan sor kerülhet erre, és remélhetőleg

Orbán Viktor

miniszterelnök adja át a házat - közölte. A kolozsvári intézetről Navracsics Tibor azt mondta, hogy remélhetőleg sikerül megszerezni a megfelelő ingatlant a megvalósításhoz.

Szászfalvi László

(KDNP) az egységes európai kisebbségvédelmi mechanizmus esélyéről kérdezte Navracsics Tibort. A miniszterjelölt úgy vélte, komoly ellenérdekek vannak az unióban, a nyugat-európai tagállamok nem akarják közösségi szintre hozni a kisebbségi kérdéseket. Navracsics Tibor azt is elmondta, hogy a kettős állampolgárság kérdésével az EU eddig nem foglalkozott, talán mert nem érzi magát felkészültnek, hogy kezelje ezt a problémát. Magyarország szándéka továbbra is napirenden tartani a kérdést, mert a 21. századi Európában elképzelhetetlennek kell lennie, hogy valakit megfosszanak az állampolgárságától - fogalmazott. Navracsics Tibor miniszteri kinevezését a bizottság végül 6 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett támogatta.