Közélet

Gyüre Csaba: nemzetünk legnagyobb sorstragédiája Trianon + FOTÓK

2014. június 4., szerda

Az országot igen, de a nemzetet nem sikerült szétszakítani a trianoni békadiktátum aláírásával – hangsúlyozta Gyüre Csaba, a Jobbik alelnöke az Árpád téren tartott megemlékezésen. A párt úgy látja, továbbra is küzdeni kell a határon túl élő magyarság autonómiájáért.

Gyásznapként emlékezik a Jobbik a trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára, s ahogy

Gyüre Csaba

, a párt alelnöke az Árpád téren fogalmazott, a magyar nemzet legnagyobb tragédiája az kilencvennégy évvel ezelőtti esemény. „Európában a nemzeteket nem mérik egyenlő mércével és Magyarország területének a kétharmadát elcsatolták, lakosságának is csaknem a kétharmadát. Családok szakadtak szét, városok, falvak szakítódtak ketté, milliók kerültek idegen honba, lettek idegen állampolgárok úgy, hogy sohasem hagyták el szülőföldjüket, hazájukat” – fogalmazott Gyüre Csaba. A Jobbik alelnöke emlékeztetett, ebbe nem nyugodtak bele az emberek, összefogtak az emberek, egy volt a nemzet. „Ahogy ez az országzászló emlékmű is gyönyörűen kifejezi, a magyar testbe éket vertek és megpróbálták szétszakítani. Az országot sikerült, de a nemzetet nem. A nemzetünk egy itt a Kárpát-medencében” – szögezte le a politikus. A Jobbik alelnöke szerint ma is van mit tenni a határon kívül élő magyarokért, a minimumnak az autonómiatörekvések támogatását nevezte. Emlékeztetett, amióta a Jobbik a parlamentben van, megkapták az állampolgárságot a határon túliak, áprilisban szavazhattak is az országgyűlési választásokkor, de Gyüre Csaba szerint tovább kell haladni ezen az úton. „Trianon traumája máig él, a trianoni igazságtalanságot máig érzékeljük, kihat társadalmunkra, gazdaságunkra és a kultúránkra is. 1920-ban hazánkat az úgymond idegen győztes hatalmak keresztre feszítették és megcsonkolták. Egy céljuk volt, hogy megtörjék a magyarság híres erejét saját önös érdekeik miatt” – erről

Rácz Tibor

jobbikos önkormányzati képviselő beszélt az egybegyűlteknek. Úgy értékelte, a rendszerváltozás után a politikai elit hazánkat a külföldi hatalmak áldozati oltárára vetette, így „megcsonkolt hazánk elindult második Trianonja felé”. Rácz példaként elmondta, nincs hazai ipar, a magyar föld külföldiek kezébe kerülhet és 600 ezer magyar hagyta el Magyarországot gazdasági menekültként.

A párt megyei elnöke, Tóth Péter emlékeztetett, egy éve van méltó helye az emlékezésnek, akkor avatták fel az Árpád téren az országzászló emlékművet. „Az első tervek szerint ide egy fényoszlop került volna, sajnos a város első embere és frakciója úgy gondolta, hogy Trianonnak méltó emléket állít egy fénycsővel” – jegyezte meg Tóth, majd méltatta Simor Gábor szobrászművész alkotását, a négy égtáj felé szétszakított kő kifejezi a magyarság fájdalmát. Emlékeztetett, Magyarországot szándékosan tönkre akarták tenni, így Trianon nem valaminek a kezdete, hanem a következményének tekinthető. „Közép-Európa egyik legnagyobb birodalmát meg kellett törni és ebből a legnagyobb múltú, ezeréves államot Magyar Királyságot kellett keresztre feszíteni” – fogalmazott. A megemlékezésen elhangzott, csak erős és független nemzetként maradhat életben a magyarság. Akárcsak tavaly, idén is a román konzulátus elé vonultak a résztvevők, ahol elénekelték a Székely Himnuszt.

gyásznap