Félszáz alsóvárosi élete árán egy napig állt a vasúti közlekedés Szegednél + FOTÓK, VIDEÓ

Pontosan hetven évvel ezelőtt, 1944. június 2-án engedték ki bombáikat Szeged felett az amerikai repülőgépek, a város újkori történetének egyik legnagyobb áldozatot követelő támadásán. Alig élt olyan alsóvárosi, akinek nem követelte volna szerettét vagy vagyontárgyát az elcsúszott bombaszőnyeg, egyéves gyermekek és alig tízesztendős kisdiák is szerepel az áldozatok listáján.

Légoltalmi sziréna zúgott fel az Indóház téri vasútállomáson hétfő délelőtt tíz órakor. Az eseménnyel a hetven éve, 1944. június 2-án történt, Szegedet ért légitámadás áldozatai előtt tisztelegtek, amely nem csak katonai, de civil áldozatokat is szedett: több mint kétszáz ház sérült meg az elcsúszott bombaszőnyeg következtében, ötvennél is több áldozatot szedve alsóvároson.

Oláh András Pál

történész kezdeményezésére,

Hüvös László

, Alsóváros önkormányzati képviselőjének felkarolásával az áldozatok előtt tisztelegtek a Nagyállomás peronján. Hüvös László nyitóbeszédében felidézte: hetven évvel ezelőtt vért, káoszt és fájdalmat hagyott hátra a város felett elrepülő, harmincnégy B-24 Liberator. "Szeged újkori történetében a legnagyobb áldozatot követelő tragédia volt az amerikai bombázás a nagyárvíz mellett. Váratlanul érte az itt élőket, hiszen a front még messze volt a várostól, az áldozatok gyanútlanul búcsúztak el reggel családjuktól, szeretteiktől" - mondta el a képviselő. Összesen 4728 életet követelt Szegeden a II. világháború, amely a 72 milliós áldozati lista elenyésző részének tűnik ugyan, ugyanakkor Hüvös László felhívta a figyelmet: az itt élők gyermekeket, édesapákat, édesanyákat és testvéreket vesztettek el. A bombázások okozta kár helyreállítása a város akkori bevételének a tízszeresét is meghaladta, mégis a legfájóbb, pótolhatatlan veszteséget az itt élők szenvedték el. "Bár az anyagi kár is óriási volt, a véráldozat, amelyet a bombázás követelt, a legfájóbb mind közül" - hangsúlyozta. A szövetségesek összesen hat alkalommal támadták a várost 1944-ben, száznál is több áldozatot szedve bombázásukkal.

Füle Emília - élt 1 évet

A célt tévesztett bombák több mint kétszáz házat rongáltak meg alsóvároson, ezek közül 58 teljesen összedőlt. A katonai halottakat június 4-én, míg a civil áldozatokat egy nappal később helyezték végső nyugalomra. "A támadás súlyosan érintette az itt élőket, alig volt olyan alsóvárosi, aki nem vesztette volna el valamelyik szerettét, házát vagy vagyontárgyát" - hangsúlyozta a történész, aki a képviselővel együtt megkoszorúzta a légitámadás áldozatainak állított emléktáblát. Oláh András Pál egy dokumentumfilmet is készített a támadásról, amely alább tekinthető meg! https://www.youtube.com/watch?v=4W6diLbxsh8 A beszédeket követően felsorolták az alsóvárosi bombázás katonai és civil áldozatait is. A listán a sok MÁV-dolgozó neve mellett különösen szívszorító volt

Lévai Imre

13 éves tanuló és

Sánta Szilveszter

10 esztendős kisdiák neveit hallani.

Juhász Rozália

és

Füle Emília

egyetlen évet élhetett csupán a szegedi bombázásig. Ennek árán a vasúti közlekedést egyetlen napig sikerült megakasztani a városban, félpályán másnap már megindulhatott a közlekedés.