Emléktáblát avattak a szegedi légitámadások áldozatai előtt tisztelegve + FOTÓK

Régi adósságát törleszti Szeged, amikor emléktáblával tiszteleg a légoltalom és az 1944-es légitámadás áldozatai előtt. A táblaavatón elhangzott, a légószolgálatosok több mint 70 légiriadót és 6 stratégiai légibombázást szenvedtek el hetven évvel ezelőtt.

A II. világháború idején a légoltalmi szolgálatosok először 1941 áprilisában bizonyítottak, akkor jugoszláv bombázók jelentek meg Szeged légterében, majd 1944-ben a szövetségesek hat alkalommal támadták a várost.

Haág Zalán

, a körzet Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselője az emléktábla-avatáson emlékeztetett, csak polgári keretek között lehetett megszervezni a légoltalmat, Szegeden több mint ezren vettek részt ebben a munkában és további százak önkéntesként segítettek. „Ennek ellenére a hetven évvel ezelőtti légitámadásoknak mintegy száz halálos áldozata volt, rengeteg sebesült, özvegyek és árvák maradtak a bombázások után” – fogalmazott. A közgyűlés kulturális bizottságának elnöke kijelentette, adósságot törleszt a város azzal, hogy emléket állít a hetven évvel ezelőtti eseményeknek, felkarolva

Oláh András Pál

történész kezdeményezését. „A körzet önkormányzati képviselőjeként fontosnak éreztem, hogy felkaroljam ezt az ügyet. A szegedi közgyűlés felülemelkedve a mindennapi pártcsatározásokon és parciális érdekeken, egyhangúlag hozzájárulását adta az emléktábla felavatásához” – fogalmazott Haág Zalán. Több mint tíz éve kutatja a témát Oláh András Pál történész, aki beszédében arról is szólt, hogy német mintára épült ki a légoltami szervezet, melynek lényege az volt, hogy az állam által irányított hatósági légoltalmat és a lakosság önvédelmét egymásra építve hozták létre. Szegeden a pénzhiány mellett nehézséget okozott, hogy kevés óvóhelynek alkalmas pince volt és megfelelő mennyiségű oltóvíz sem állt rendelkezésre. „A légoltalom tovább él, velünk van, hiszen az utódszervezetei, így a katasztrófavédelem, a mentők és a rendőrség ugyanazt a munkát hivatottak elvégezni, az átlagemberek élete és vagyoni biztonsága felett őrködni. Ezért a tisztelet mindenki részéről nekik is kijár” – fogalmazott a történész, majd megköszönte mindazok segítségét – így az emléktábla-állítást kezdeményező Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítványét is –, akik támogatták a kezdeményezést. A rendezvényen

Gyimesi László

fideszes tanácsnok elmondta, légi veszélyeztetettség szempontjából Szeged az egyik legfenyegetettebb város volt, hiszen fontos vasúti csomópont volt, ezen kívül üzemei és ipartelepei is fontosak voltak a hadiipar szempontjából. „A civilek több mint hetven légiriadót és hat stratégiai légibombázást voltak kénytelenek elszenvedni. A légószolgálatosok önfeláldozásra kész, bátor emberek voltak, akik minden támadás alatt és után a végsőkig kitartottak. Kitartottak, és ezzel sok szegedi polgár életét mentették meg” – szögezte le. Beszédében kiemelte a múlt ápolásának fontosságát, és szólt arról is, hogy a légószolgálatosok a ma emberének is példát mutatnak, mert reménytelen helyzetben is helyt álltak. „Példájuk azt mutatja, nem adhatjuk fel hazánkat, városunkat, nem adhatjuk fel elveinket, értékeinket és hitünket” – hangsúlyozta Gyimesi. A fideszes tanácsnok úgy fogalmazott, ma is igaz, hogy a közösség érdeke fontosabb, mint az egyéné. „Ma is igaz, hogy az ország vagy a város sorsa előbbre való, mint az egyén becsvágya. Mindig büszkének kell lennünk azokra, akik valamilyen áldozatot hoztak közösségük érdekében” – tette hozzá. A szolgálat egyik központja, az egykori tűzoltólaktanya, a mai mentőállomás épületén lévő emléktáblát

Kretovics László

rókusi plébános áldotta meg.

Brzózka Marek

szegedi szobrászművész kompozíciója egy bombázót formáz meg, amint az rárepül a célpontra, Szeged városára.