Biológiai és kémiai „harc” a vérszívók ellen Szegeden

Hatékony és az országban egyedülálló, hogy a csípőszúnyogok ellen zömében biológiai védekezés zajlik Szegeden. Idén az ártéri szúnyogok inváziója miatt légi irtást is végez a környezetgazdálkodási cég.

Tavasztól nyár végéig mintegy 150 szegedi vízteret vizsgálnak rendszeresen a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai, és már januárban elkezdik a csípőszúnyog elleni védekezésre való felkészülést.

Lukács Attila

környezetgazdálkodási divízióvezető arról tájékoztatott, hogy már a tél folyamán vizsgálják az áttelelő helyeket, földalatti csatornákat, és be is avatkoznak. A társaság 2011-től tért át zömében a biológiai védekezésre,

. A tapasztalatok szerint költségkímélő is a biológiai védekezés a vérszívók ellen, s a cég arra is büszke, hogy ez a megoldás az országban egyedülállóan csak Szegeden működik. Emiatt Szegeden a vízfelszínre petéző csípőszúnyog fajok már egyáltalán nem okoznak ártalmat, azonban az árvízi-ártéri fajok berepülnek a lakóövezetbe. Így idén, akárcsak az elmúlt esztendőben kémiai irtásra is szükség volt, Szeged egyes részein órákban támadó vérszívók miatt. A divízióvezető arról tájékoztatott, hogy a múlt héten Szőreg és Újszeged fölött zajlott kémiai szúnyoggyérítés az ártéri fajok miatt. Az ártérben nem megoldható a biológiai védekezés, hiszen egyes területeket nem lehet megközelíteni, sem lábon, sem járművel, másrészt pedig Natura 2000-res természeti területté van nyilvánítva, így tiltott is a védekezés. „A másik problémás terület a gyálaréti holtágrendszer, melynek egyes részei járhatatlanok, sűrű nádassal benőttek, így kénytelenek vagyunk kiegészíteni a biológiai lárvairtást. Szerencsére csak kisebb területen, és nem minden évben van szükség arra, hogy a már kifejlett egyedeket is irtanunk kell” – jegyezte meg Lukács Attila. Alsóváros és Móraváros fölött is jártak a repülők, továbbá a déli kertvárosi részeken, így például Hattyason, Gyálaréten, Klebelsbergtelepen, Subasán, valamint Baktóban és Petőfitelepen, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Szeged felét berepülték. A cég munkatársai a körtöltés mentén is dolgoznak várhatóan és közvetlenül a Tisza töltése mellett is végeznek földi irtást, valamint Szőregen a rózsafesztivál helyszínén. A légi irtás jelentősen megnöveli a cég költségeit, a két repülő 1500 hektáros kört tesz meg egy felszállással, ami több mint két millió forintba kerül. „Részben ezen magas költségek miatt is tértünk át a biológiai gyérítésre, ami ugyan nem olyan látványos, mint a repülőgép, de hatékonyabb” – jegyezte meg. A környezetgazdálkodási divízióvezető hangsúlyozta, az is növeli a repülő vérszívók számát, hogy a környező településeken nem végeznek szúnyoggyérítést, s azok berepülnek vagy a széllel eljutnak Szegedre. Minden hétfőn a város húsz frekventált pontján mérik a csípésszámot, ezenkívül be is gyűjtik a szúnyogokat, hogy meg tudják határozni, melyik fajba tartoznak, amiből az is kiderül, honnan is érkezett a vérszívó. Ezen adatok kiértékelése után dönthetnek az irtás elrendeléséről, de várnak konkrét lakossági visszajelzéseket is.

Folyamatosan vizsgálják a „szúnyogneveldéket”, de kérik a lakosság közreműködését is

Több mint 200 ezer négyzetméternyi területen folyt biológiai védekezés idén. Lukács arról is tájékoztatott, hogy 2010-ben 118 millió forintot költöttek erre a célra, azóta 9 és 30 millió között mozog a költség a védekezéstől függően. A gyálai Tisza-holtág Feketevíz vagy más néven Fertő környezeti jellegzetességei miatt optimális a szúnyoglárvák fejlődéséhez, magas a víz szervesanyag-tartalma, mert korábban szennyvíz befogadó volt, ami biztosítja a lárváknak a fejlődésükhöz szükséges optimális körülményeket, míg a holtágba juttatott fáradt termálvíz a megfelelő hőmérsékletet biztosítja. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a déli városrész korábban jut szúnyoghoz. „Hasonlóan korai a lárvafejlődés a Lapos mögötti általunk Kishévíznek hívott hullámtéri termáltóban, ahova az Aquapolis a Tisza sodorvonala helyett vezeti a fürdővizet, ezzel egy meleg tavat alakított ki a hullámtérben” – részletezte Lukács Attila, hogy Szegeden belül mely területeken érzik a legjobban magukat a csípőszúnyog lárvák. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. a lakosság számára biztosította a Culinex nevű csípőszúnyog lárvaölő készítményt, melynek használatával a szegediek otthoni szúnyogneveldéiket számolhatták fel. A szer gyártását befejezték, jelenleg az önkormányzati cég ügyfélszolgálati irodájában még a készlet erejéig átvehető a készítmény, mellyel megakadályozható, hogy egy elhagyott vizes hordó legyen felelős egy egész utca szúnyogártalmáért, amiről a tulaj nem is tud.