A szegedi országzászlónál is megemlékeztek Trianonról + FOTÓK

Főhajtás az Árpád téri országzászlónál - trianoni emléknap a nemzeti összetartozás ünnepe lett, még 500 ezren kaphatnak állampolgárságot.

Negyedik alkalommal emlékeznek meg ma, június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásához kötődően a nemzeti összetartozás napjáról. Szegeden a Fidesz, illetve a KDNP helyi vezetői,

Gyimesi László

és

Haág Zalán

a Fidesz helyi alelnökének,

Göblyös Dávidnak

a társaságában helyeztek el koszorút az országzászló emlékműnél az Árpád téren. "Egzisztenciákat, családokat szakított ketté a trianoni békediktátum, 2010-től vált ismét valósággá az, hogy a határokon átívelve, de mégis újra egyesüljön az elszakított magyarság a Kárpát-medencében a kettős állampolgárság könnyített megadásáról szóló törvény segítségével. Ezért most ne csak emlékezzünk, hanem ünnepeljük is a nemzeti összetartozás napját" - mondta el a SZEGEDma.hu-nak Gyimesi László. "A Trianon utáni talpra állásban nagy Szerepe volt Szegednek, hogy befogadta a kolozsvári egyetemet és a menekülteket. Ebben főszerep jutott

Horthy Miklósnak

- aki Szegedről indította el politikai pályáját - épp úgy, ahogy Szeged két országgyűlés képviselőjének,

Teleki Pálnak

és

Klebelsberg Kunonak

, utóbbi az iskolaépítések mellett visszacsábította városunkban

Szent-Györgyi Albertet

. Az emléknap kapcsán beszélnünk kell arról is, hogy már 500 ezer magyar kapott ismét állampolgárságot a határainkon túl, és ez a ciklus végére elérheti az egymilliót. Az EP-választások sikereként pedig arról kell említést tennünk, hogy Kárpátaljáról, Vajdaságból, Felvidékről és Erdélyből is jutottak be képviselők Brüsszelbe, többen a Fidesz-KDNP listájáról" - emelte ki Haág Zalán.

Közel 3,2 millió magyar rekedt a határainkon túl

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló törvényben az Országgyűlés rögzítette, hogy kötelességének tekinti arra inteni a jelenlegi és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békeszerződés okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, a más nemzeteknek okozott sérelmeket is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. A dokumentum a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott előírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlő jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény előtt egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát. A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskő és környéke (kivéve a somoskőújfalui várat) 1923-ban lett újra Magyarország része.