A legszemélyesebb közügy és a közmédia kapcsolatáról tanácskoztak Szegeden + FOTÓK

Sikerült a „karanténból” kihozni az egyházzal kapcsolatos híreket a közmédiában – hangzott el a Gál Ferenc Főiskolán rendezett kerekasztal-beszélgetésen, ahol a közmédiában dolgozók egyik legfőbb feladatának az értékközvetítést nevezték.

Az egyházak által képviselt keresztény erkölcs és a közmédia kapcsolata, valamint a közszolgálati média és az egyházak viszonyrendszere volt a témája annak a kerekasztal-beszélgetésnek, melyen a közmédia vezetői és a Katolikus Rádió képviselői vettek részt. A Gál Ferenc Főiskolán tartott szakmai eszmecserén

Kiss-Rigó László

megyés püspök, a rendezvény házigazdája leszögezte, az egyház joggal várja el, hogy a róla szóló hírek ne legyenek tabutémák. Szólt arról is, hogy a keresztény értékek egyetemesek, igaz ezek része hitet feltételez, amelyeket nem érdemes a közmédiában szerepeltetni, de vannak olyanok, melyeknek a képviselete nem függ a hittől.

Antal Zsoltnak

, a Szeged-Csanádi Püspökség tulajdonában álló Gyula Televízió igazgatójának, a beszélgetés moderátorának kérdésére válaszolva

Szabó László Zsolt

, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízott vezérigazgatója elmondta, hogy a közszolgálati médiában dolgozókat a keresztény világszemlélet hatja át, különben nem is tudnák ellátni feladatukat: a közjó szolgálatát. Hozzátette, van, aki tudatosan vállalja ezt a szemléletet, nevezetesen, hogy a közszolgálat az értékteremtés és az értékek továbbításának színtere, míg akadnak olyanok is az MTVA-nál, akik még nem ismerték ezt fel. „A hit valamennyi embernek a legszemélyesebb közügye” – hangsúlyozta

Gazsó L. Ferenc

, az MTI vezérigazgatója, aki a közmédiában dolgozók egyik legfontosabb feladatának értékközvetítést nevezte, ami egy önként vállalt szolgálat. „Az értékválasztásban a keresztényi értékek meghatározóak, egy olyan talapzat és egy olyan biztos eligazodási pont mindannyiunk számára, ami megkönnyíti az értékválasztást” – fogalmazott. Gazsó szerint a közmédiának nem feladata, hogy „rezervátumba zárja” a hittel és vallással kapcsolatos híreket, így például a szegedi Szent Gellért Fesztiválról is beszámoltak a világ többi kulturális eseménye mellett. Az MTI anyagaival kapcsolatban elmondta, a világegyházakkal kapcsolatos hírügynökségi beszámolók egyharmada a keresztény egyházzal foglalkozik, melybe beletartozik akár egy iskola felújítása is. Az értékközvetítő munkához tartozik, hogy a távirati iroda római tudósítója a vatikáni ügyekről és eseményekről is hírt ad, míg a tel-avivi munkatársuk a három világvallás központjának számító Jeruzsálemben zajló eseményekről számol be. Vallási tudósítója is van az MTI-nek, aki teológiát is végzett médiaszakember, vagyis Gazsó L. Ferenc biztosított, hogy kiemelten kezeljék az egyházakkal kapcsolatos híreket, eseményeket.Összességében úgy értékelte, hogy az MTI-nél a valláshoz és az egyházhoz való hozzáállás 2010 óta alapvetően megváltozott.

Ugyancsak radikális és egyben pozitív változásokról számolt be

Balogh László

, az MTVA tevékenységét felügyelő kuratórium elnöke is, áttörésnek értékelte a Duna TV vezérigazgatójának,

Dobos Menyhértnek

az elképzelését, mely szerint ki kell hozni az egyházi híreket a „karanténból”. Példaként elmondta, ha egy egyházi rendezvényen koncert volt, kizárólag vallási műsorban szereplehetett róla tudósítás, és ezen az elszigeteltségen változtattak először a közmédiában. Az egyházak és a közmédia együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet

Belénessy Csaba

, az MTI korábbi vezérigazgatója, aki úgy látja, hogy az egyházak médiában való megjelenését nem szabad kizárólag a piacra bízni, tudatos munkát érdemes folytatni ezen a területen. Úgy értékelte, komoly programokat kell indítani annak érdekében, hogy a kommunizmus és a szocializmus ötven éves hátrányát behozzák ezen a téren. A közmédia vallási, kisebbségi és határon túli magyarsággal foglalkozó szerkesztőségének vezetője,

Barlay Tamás

arról számolt be, hogy egyre több egyházi hírt láthatnak a nézők a híradókban. Emlékeztetett, az európai kultúrkör arra a jézusi tanításra, etika normára épül, mely szerint „ne tedd mással azt, amit nem szeretnék, hogy veled tegyenek”, illetve más oldalról nézve arra, hogy „azt tedd felebarátoddal, amit szeretnéd, hogy veled tegyenek az emberek”. Barlay úgy látja, minél jobban társadalmiasul ez a fajta etikai hozzáállás, annál jobb lesz mindannyiunk élete, és a közmédiának feladata ennek a gondolatnak az elterjedését segítenie a maga eszközrendszerével.

Szikora József

, a Magyar Katolikus Újságíró Szövetség elnöke elmondta, jelenleg mintegy 900 tagot számlálnak soraikban, és egyre több közöttük a fiatal. A Katolikus Rádió műsorstruktúrájával kapcsolatban

Radetzky András

vezérigazgató-helyettes közölte, igaz közvetítenek szentmiséket, de nem ez a hangsúlyos, műsoraik 90%-a közszolgálati. A médium elsősorban azokat az embereket kívánja megszólítani, akik még nem vagy már nem gondolják magukat vallásosnak, illetve nem gyakorolják azt. Ehhez pedig nyitottságra van szükség, a szószékről nehéz megszólítani azokat, akik nem tartják magukat vallásosnak. Az egyház tulajdonában álló rádió éppen ezért az embert a maga teljességében próbálja megszólítani, mindennel foglalkoznak, ami jelen van egy átlagos ember életében. A kerekasztal-beszélgetésen Kiss-Rigó László zárszavában azokra az egyetemes keresztény értékekre hívta fel a figyelmet, mint például a család, az élet védelme és a társadalmi szolidaritás, melyekről a keresztények egy része hajlamos úgy beszélni, mintha kizárólag keresztény értékek lennének. A megyés püspök szerint ezen egyetemes értékeknek az egyházi szakzsargontól mentes képviseletében a közszolgálati médiának és az egyháznak közös feladatai vannak.