Lovász László: Új feladatokat kell megfogalmaznia az Akadémiának!

Az MTA huszadik elnökével, Lovász László matematikussal az SZTE Bolyai-épületének felavatása után beszélgettünk többek között arról, hogy milyen lehetőségeket lát a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek együttműködésének szorosabbra fűzésében.

"Hazajöttem" - így fogalmazott

a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke. Lovász László matematikus korábban hét évig vezette a szegedi egyetem matematikai tanszékcsoport, Bolyai Intézet geometriai tanszékét. Terveiről, céljairól faggattuk.

- A napokban, frissen megválasztott MTA-elnökként megbeszéléseket folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel Pálinkás Józseffel, az Akadémia most leköszönt elnökével. Mit lehet elmondani a tárgyalásról, mire számíthat az Akadémia a most felálló kormánytól?

- Konkrét ígéretet nem kaptam, de nem is tehetett volna a miniszterelnök, hiszen még nem készült el az Akadémia jövő évi költségvetése sem, csak előzetes tervekkel rendelkezünk. Azt remélem, hogy a tudomány támogatása és ezen belül az MTA-é nem fog csökkenni. Fontos, hogy megfogalmazzunk magunknak olyan új feladatokat, amivel meg lehet győzni a kormányt, hogy valóban érdemes a Magyar Tudományos Akadémiát támogatni. Felvetettem például a szakdidaktikai kutatásoknak a fontosságát, illetve azt, hogy ezt az Akadémia befogadja és támogatni fogja. Az is egy tudomány, hogy miként kell matematikát, fizikát, történelmet tanítani, és bár korábban akadémiai kutatóintézetekben voltak ilyen csoportok, mára ezek elhaltak, megszűntek. Természetesen nem elegendő néhány csoportot szervezni, meg kell teremteni azok intézményi hátterét, iskolákra is szükség van, ahol kipróbálhatóak a módszerek. Ehhez kell a kormányzat támogatása, amit remélem, sikerül megszerezni. Az MTA finanszírozását törvény rögzíti, közvetlenül az Országgyűlés alá tartozik, ami bizonyos garanciát nyújt arra nézve, hogy rövidtávon nem fog változni. Az alapkutatásokat nem is lehet másként finanszírozni, mint közpénzből, hiszen a magántőke számára az alkalmazhatóság a lényeg, olyan kutatást fog támogatni, ami a munkájukat segíti, de a konkurenciáét nem. Éppen ezért az eredmények egyáltalán vagy csak korlátozottan publikálhatóak, vagyis szükséges az állami forrás az alapkutatásokra.

- A tudományos kutatások és eredmények propagálásának melyek lehetnek a jelenleginél hatékonyabb eszközei?

- Az Akadémiának az is feladata, hogy minél szélesebb körben megismertesse az emberekkel a tényt: Magyarországon sikeres kutatások folynak számos fontos területen. Néhány éve volt a Mindentudás Egyeteme sorozat, egy ehhez hasonló, látványos és népszerű programot lenne érdemes megvalósítani, amelyen keresztül a tudományos eredmények és különösen a magyar kutatóintézetekben, egyetemeken született eredmények a jelenlegi jobban népszerűsíthetőek lennének. Nagyon fontosnak tartom a tudomány népszerűsítését is, a fiatalság, vagyis az utánpótlás ösztönzése, a politika támogatásának a megnyerése szempontjából vagy akár a babonák elleni harcban. Ebben a munkában komoly szerepe lehet a helyi sajtónak is, igaz nem minden kutatási eredményt lehet publikálni, hiszen vannak olyan területek, amelyek kevéssé érthetőek az emberek többségének a számára.

- Elismerően szólt az elődje, Pálinkás József által elindított Lendület programról, de úgy fogalmazott, hogy ebbe a pályázatba szeretné jobban bevonni a társadalomtudományokat.

- Az Akadémia fontos lépést tett a Lendület program meghirdetésével, megjegyzem, az idein Szeged kifejezetten jól szerepelt a pályázaton. Ennek keretében a fiatal, de világszínvonalú kutatást végző tudósok kapnak anyagi támogatást ahhoz, hogy saját kutatócsoportot indítsanak, és olyan feltételek mellett tudjanak dolgozni, ami ugyan nem feltétlenül éri el egy amerikai kutatónak a lehetőségeit, de legalább vállalhatóak.

- Az egyetemekkel is szorosabbra fűzné a kapcsolatot az MTA. Ez a gyakorlatban mit jelent, mik lehetnének ennek a megfelelő eszközei?

- Szeged esetében nagyszerű az együttműködés az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar között, amit nem szabad feladni, hanem tovább kell fejleszteni. A fővárosban most jött létre az MTA Természettudományi Kutatóközpont, ami a Műszaki Egyetem és az ELTE Természettudományi Karnak a szomszédságában van, és ez nagyban segíti az együttműködések, például áttanítások létrejöttét. Jó lehetőségnek tartanám, hogy az egyetemisták átjárhassanak az akadémiai kutatóintézetekbe, lássák az ottani műszereket, technikákat, vagy éppen az akadémiai intézetben dolgozók az egyetemen tanítsanak. Hangsúlyozom, ezek nem döntések, hanem ötletek, de például a Lendület pályázatra jelentkezők akár – amennyiben lehetőségük van rá – kivehetnék a részüket az egyetemi oktatásból. Létezik olyan program is, mely keretében az MTA kutatóintézetei befogadnak egy évre egy oktatót, aki mentesülni szeretne a tanítás terhe alól, mert be akar fejezni egy kutatást vagy épp egy disszertációt. Ezenfelül az MTA kutatócsoportokat telepít egyetemekre, amelyek az oktatók cseréjét teszik többek között lehetővé. Az ilyen és ehhez hasonló programokat, ötleteket támogatandónak tartom a jövőben is.