Késő őszig várni kell a kiskerteseknek az 5 százalékra

Az illetékes kormányszerv szerint semmi akadálya a szegedi kiskertekben a beépíthetőséget 3-ról 5 százalékra emelni, a helyi szintű rendelkezésre még késő őszig biztosan várni kell.

A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság tárgyalta a kiskertesek ügyét szerdán.

Gyimesi László

(Fidesz-KDNP) a kiskertesek problémáival kapcsolatos interpellációjára

a legutóbbi közgyűlésen

adott

Botka László

(MSZP-SZVE) választ, amit a tanácsnok nem fogadott el, így került a testület elé a probléma. A gond röviden úgy foglalható össze, hogy a kiskertes övezetek – Gyálarét, Tompasziget, Tápé, Subasa és Baktó – a hatályos szabályzás szerint mezőgazdasági területi besorolású, a beépíthetőségi határ 3 százalék alatti. Viszont a 70-es évektől folyamatosan települtek ki családok a kiskertekbe, életvitelszerűen kezdték azokat használni, és több esetben is meghaladták az építkezések ezt a korlátot. Ma már közel 1500-an élnek így kint a víkendtelkeken. Jelenleg 10 házra adtak ki bontási határozatot a túlépítettség miatt. A kiskertesek azt szeretnék, ha a beépíthetőség határát felemelnék 5 százalékra, amely nem változtatna a terület besorolásán, de a legtöbb családi házat megmentené a bontási határozattól. Az ügyben már több mint egy éve folyik egyeztetés, és készül egy tanulmányterv is, a 2014-es Szegedi Építési Szabályzat felülvizsgálatával együtt (SZÉSZ).

Az önkormányzatnál felfelé mutattak...

Gyimesi László most arra kérdezett rá interpellációjában, hogy a lejárt határidejű határozatokat miért nem hajtották végre, és többek között arra is kíváncsi volt a képviselő, hogy a Családok a Kiskertekért Egyesület minden javaslatát beépítik-e az újból véleményezés előtt álló településszerkezeti tervbe és építési szabályzatba. „Mikorra kívánják befejezni az eljárást? Miért nem támogatják a több ezer szegedi életét meghatározó folyamatot?” – zárult a fideszes politikus kérdéssora. Az a történetből kezd kirajzolódni az ügyben, hogy mindkét politikai oldal óvatosan bánik az üggyel.

Botka László sajtótájékoztatót tartott

legutóbb ahol arról is beszélt, hogy idén 10 millió forintot különítettek el a költségvetésből arra a célra, hogy a város mind a 13 kiskertes övezetében tanulmánytervek készüljenek, hogy ismert legyen, a területek az OTÉK 21 pontos feltételrendszeréből minek felelnek meg. A polgármester szerint ennek teljesítése szükséges ahhoz, hogy felmentést kérhessen az önkormányzat a 3%-os beépítettségi arány alól. Tompasziget, Gyálarét és a tápéi terület felmérése május végén zárul le, a fennmaradó tízről pedig augusztus 31-ig készül el a tanulmányterv. „Csak ezek után dönthet a közgyűlés arról, hogy újra az állami főépítészhez fordul engedélyért” – magyarázta.

Fentről pedig lefelé mutatnak

Most a Belügyminisztérium területrendezési és településügyi főosztályának szakmai véleménye hozott új színt az ügy széles palettájára.

Sándor János

, a Családok a Kiskertekért Egyesület elnöke mutatta meg a dokumentumot a bizottság tagjainak, és a városi főépítésznek a testület szerda délelőtti ülésén. Ebben azt írta az főosztályvezető, hogy az egyesület kérése, amely a kiskertek beépíthetőségének a 3-ról 5 százalékra emelésére irányult nem változtatna a területfelhasználáson, az továbbra is mezőgazdasági terület maradna. „A területen eddig is lehetett épületet elhelyezni, így a településkép nem változhat (engedélyköteles tevékenység). Környezet-, táj-, természet-, műemlékvédelmi követelmény nem sérül továbbra sem. Az egészség-, a tűz-, a köz és más biztonsági követelmények eddig is teljesültek az épületek kialakítása során, ezen a + 2 százalék beépíthetőség nem változtat, mint ahogy az eddigiekhez képest a geológiai, éghajlati, terep, a talaj, a talajvíz adottságokon sem” -olvasható a levélben. Majd közli

Zámbó Terézia

főosztályvezető a levél végén, hogy a helyi építési szabályzatokat kell hatályba léptetni, majd az eljárás végső szakmai véleményezési szakaszában kell a főosztályt értesíteni.

A városi főépítész,

Fehér Éva

a bizottsági ülésen elmondta, hogy most jelenik meg először így leírva ez a vélemény, előtte ugyan ez a főosztályvezető egy kevésbé részletes levelet küldött. Sándor János hozzáfűzte, hogy a jogszabályok eddig is így voltak. De szerinte már világos, hogy az első lépést itt helyben kell megtenni, a kérelem be van nyújtva az illetékes központi hatósághoz, az állami főépítész pedig bele fog egyezni az 5 százalékos határértékbe.

Merx Péter

bizottsági tag fogalmazta meg kereken a véleményét elmondva, hogy a kiskertesek azért vásároltak kiskertet, mert a panelba költözés után szerettek volna továbbra is konyhakertet maguknak. „Aztán bizonyos dolgokat nem tartottak be, most pedig felmentést kérnek. Ezzel olyan terhet rónak a városra, hogy milliárdos költségekbe verje magát, mert a beépíthetőség felemelésével lakóövezet lesz majd a területekből, a városnak csatornáznia kell, utakat építeni, tömegközlekedést kiépíteni. A bizottságnak az 5 százalék alatti beépítésnél egyedi mérlegelésre van szüksége, az 5 százalék felett pedig a visszabontást végre kell hajtatni, szankciókkal később be kell tartani a korlátozást" - tette hozzá.

Szentistványi politikai huzavonáról beszél

Szentistványi István

szerint a város részéről kettős beszéd folyik. „Látszólag azt hiteti el az emberekkel, hogy azon dolgozik, hogy megoldja a kiskertesek problémáját, közben azon az állásponton van, amit Merx Péter mondott és húzza az időt” - így az LMP-s önkormányzati képviselő, aki arról is szólt, hogy nem tisztességes, politikai érdekek mentén dolgozik a város ebben az ügyben, azt szeretné, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. „Nem tetszik, hogy arra megy ki a játék, hogy ki arassa le a babérokat, az egyik, vagy a másik oldal, játszunk nyílt kártyákkal” - fogalmazott élesen a politikus. Nagy Sándor, az Együtt Szeged Frakció képviselője arról beszélt, hogy abban volt konszenzus, hogy kifejezett lakóövezetté nem kívánják átalakítani a területet, a kezdetekhez képest finomodtak az álláspontok, és mivel nem egyforma területekről van szó, nem homogén a probléma, a főépítész iroda is abba az irányba ment, hogy egyenként nézzék meg az ingatlanokat. „Elkezdtek a felek egy irányba gondolkodni” - hangsúlyozta.

"Én lennék az első, aki lefeküdnék egy buldózer elé"

Sándor János kiemelte, hogy az április 30-án átadott nyílt levelében világosan leírja az egyesület, hogy továbbra is kiskertekben gondolkodnak a területen élők. „A 20-30 év alatt kialakult állapotok és a jogszabályok szinkronba hozása a cél. Én lennék az első, aki lefeküdne a buldózer elé, ha az utcánkba buszjáratot hoznának” - tette hozzá. Megtudtuk, hogy csak Tompasziget 177 kiskertje közül 158 5-3 százalék közötti beépítettségű, 145 házon segítene az új rendelkezés. Az építési iroda vezetőjétől közben azt is megtudhattuk, hogy annak idején voltak olyan időszakok, amikor legálisan lehetett nagyobb a beépítés 3 százaléknál, hiszen voltak olyan évek, mikor szerszámos kamrát lehetett akár 30 négyzetméteresre is építeni, ahogy állatoknak ólat is szabadott felhúzni összeépítve a házzal. A konkrét kérdésre, hogy mikor kerülhet közgyűlés elé, döntési stádiumba az ügy, Fehér Éva felelt, aki a tanulmányok, engedélyek elindítását egybevetve késő őszre saccolta az időpontot. Megtudtuk, hogy a szakmai állásfoglalás szerint, bár szerették volna, nem lehet az ügyet leválasztani a SZÉSZ évenkénti felülvizsgálatáról. A bizottság tudomásul vette Botka László válaszát, és arra kérte a főépítészt, hogy a lehetőségekhez mérten gyorsítsák meg az eljárást.