Furák József: Az orvos mindig háttérrel dolgozik

Nem tekinti kizárólag magáénak, az egész osztály érdemét látja benne. Furák Józseffel, az SZTE Sebészeti Klinika mellkassebészeti osztályának vezetőjével beszélgettünk, aki március 15-én átvehette az egészségügyben adományozható egyik legrangosabb elismerést, a Batthyány-Strattmann László-díjat.

„Nagyon fontos elismerés ez, hiszen egy orvos mindig háttérrel dolgozik. Ez a díj – a mellett, hogy nekem szól – valahol az egész osztályt értékeli. Nem tekintem kizárólag saját érdememnek, sokkal inkább a klinika elismerésének” – mesélt a miniszteri kitüntetésről, s egyúttal méltatta kollégái munkáját is

Furák József

. A díjjal mindazokat jutalmazzák, akik az egészségügyi ellátás fejlesztése terén, illetve szakmai munkájukban kimagasló teljesítményt értek el. A szegedi egyetemi docens esetében mindehhez kiváló alapot biztosított a Tisza-parti mellkassebészet, hiszen kiemelkedő helyen szerepel mind honi, mind pedig európai viszonylatban. Többek között az ő irányítása alatt, elsők között az országban vezettek be bizonyos típusú minimál invazív műtéteket: „a beavatkozás egy kis lyukon keresztül történik, amelynek során kamerát vezetünk a mellkasba, s azon át képesek vagyunk például tüdőlebenyt vagy csecsemőmirigyet eltávolítani”. A modern eljárás nagyon költséges, ugyanakkor már a tavalyi évben a tüdőrákműtétek 10 százalékát bonyolították le így, s amióta az állam kiemelten támogatja, még nagyobb lendületet kapott. Nem vagyunk lemaradva az EU-tagállamok arányaitól sem, a határon túl a tüdőrákműtétek 10-15 százalékát végzik a bemetszéses módszerrel. „Mi itt Szegeden ugyan azt tudjuk, egyedül tüdőtranszplantáció nincs még az országban, de bízom benne, hogy rövid időn belül az is megoldódik” – mondta.

Nem arról van szó, hogy Magyarországon a tüdőtranszplantációra váró betegeket nem tudják kezelni, csupán a műtét lebonyolításához még hiányoznak bizonyos feltételek. A páciensek jelenleg Bécsben kerülnek magyar szakemberek kezei alá, de a szerv kivétele és az utókezelés hazánkban történik. Ha a Semmelweis Egyetem megkapja az engedélyt, évi 40-50 főt is el tudnak majd látni. A mindössze 11 ágyas szegedi osztályon sosem dolgoznak félgőzzel, az általános sebészeti műtétekre váró betegeket ugyan úgy ide irányítják, mint azokat, akik sürgős operációra várnak. Az sem ritka, hogy az intézmény traumatológiai klinikájával és a gyermekklinikával is együtt kell működniük, gyakorta kérik segítségüket súlyos sérüléseknél. „Évente néhány alkalommal vidékre is ki szoktunk járni, mert vannak olyan esetek, amikor nem lehet szállítani a beteget, s a mi tudásunkat kérik” – emelte ki a Magyar Mellkassebészeti Társaság elnöke. Az ellátás pedig várhatóan nem áll meg a határ innenső oldalán. Ha a mellkassebészeti osztály végre megkapja helyét az új szegedi klinikatömbben, a gyógyulni vágyó külföldiek előtt is kinyílnak a kapuk. Az Európai Mellkassebészeti Társaság ugyanis időről időre ellenőrzi a kórházakat, s amelyek megfelelnek a kritériumoknak, felkerülhetnek az akkreditációs listára. Vagyis, ha egy külföldi beteg azt mondja, hogy nem szeretne heteket várni otthon a műtétre, akkor lehetősége lesz akár Szegeden bejelentkezni. Furák József bízik benne, hogy előbb-utóbb meg tudnak felelni a társaság szabta feltételeknek.