BOR-line: Lednitzky András: A zsidóság érzi, hogy Szeged élhető, befogadó város + FOTÓK, VIDEÓ

BOR-line sorozatunk csütörtöki vendége Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Izrael tiszteletbeli konzulja volt, aki válaszolt az általunk, illetve az Önök által feltett kérdésekre.

- Kezdjük a borfesztiválnál és a bornál! Szereti-e a bort, s ha igen, milyen fajtát fogyaszt szívesen?

- Többféle bort is szeretek, általában a vörösöket iszom, Bocknak, Kochnak a borait, de Balla Gézáét is szeretem, és szokott lenni otthon szekszárdi is. Mi az istentiszteletek utáni kiduson mindig iszunk egy pohár kóser bort.

- Mire kell figyelni a borkészítésnél, hogy a nedű kóser legyen?

- A kóser és a hagyományos bor között az a különbség, hogy már a szőlőtermesztés folyamatában egy rituális felügyelő követi végig az egész folyamatot, hogy ne kerüljön vegyszer a gyümölcsre, tiszta maradjon, lehetőleg kézi eszközökkel dolgozzák fel a szüretnél, és csak olyan edényekben, eszközökben, amelyeket másra nem használnak; ez is a tisztaság érdeklében van. Ügyelni kell arra is, hogy hozzáadott anyag ne kerüljön bele a borba. A palackozásnál is csak olyan palackozókon mehet keresztül, ahol teljesen tiszták az eszközök, üvegek, és csak kóser borok voltak a palackokban. Ennek a lezárásán, a dugó tetején rabbi pecsétje van, így vállal felelősséget azért, hogy az ital valóban kóser. Szegeden nem lehet kapni ilyen bort, Budapestről és Ausztriából hozzuk, főleg Hafner borokat. Egerben, Tokajban foglalkoznak kóser bor készítésével. Izraelből is szoktunk hozni palackokat, Kármel-hegyi borok igazán különlegesek, de a Golán-fennsíkon is nagyon jó borok készülnek, ahogy Haifában is. Pesten vannak kóser boltok, éttermek; a Szegedi Zsidó Hitközség is pályázott arra, hogy egy kóser vendéglőt hozzunk létre a hitközségünk pincéjében, sajnos nem nyertünk.

- Mióta van jelen Szegeden a zsidóság, és milyen szerepet töltött be a város életében?

- Szegeden az 1700-as évek közepétől élnek zsidók. Az első hitközségi elöljáróság 1781-ben alakult, a közösség bélyegzőjén is ez a dátum található. Az első alapszabályát 1791-ben alkotta a közösség, 1793-ban pedig módosította. Szegeden neológ hitközség működött a későbbiekben. A hitközségi alapszabályt megelőzte a temetési egylet alapszabálya, amely a temetést és az ahhoz kapcsolódó vallási előírások betartatását érintette. Az első temetőnk az 1800-as évek első negyedében alakult ki, majd ezt elköltöztették, mikor a Belvárosi temető létrejött, 1832-ben került oda mellé. Akkor épült ott két ház, a mosdató és egy másik. Akkor tervezték meg a cintermet. A temető azóta is működik, a hitközség tulajdonában van. Sok híres szegedi zsidónak található itt a sírja, 8000-nél is több sír található itt. Tíz százalékuknál vannak még leszármazottak. A temető fenntartása egyébiránt a hitközség feladata. Itt nyugszik egyébként

Löw Lipót, Löw Immánuel, Schindler József

főrabbi,

Kulinyi Ágost

, aki a Löw Immánuellel feldolgozta a szegedi zsidóság száz évét. Jelesebb professzorok közül itt nyugszik Erdélyi Miklós, Földes József például. Számtalan hajdani gyárost temettek el itt, a Pickeket, a Vargákat, illetve az Anna-kutat megfúrató zsidó kereskedőcsaládot. Löw Immánuel felsőházi tag is volt, illetve nemzetközi hírű botanikus, négy kötetben írta meg a Biblia növényeit. A szegedi zsidóság szerepe az 1848/49-es szabadságharcban jelentős volt, illetve ugyancsak az 1879-es árvíz utáni újjáépítésben. A palotás Szegeden, a Kárász utcán, Széchenyi téren, Oroszlán utcában, Tisza Lajos körúton számtalan házat építettek, építettetek. Három templomunk volt a történetünk során Szegeden. Az első egy imatemplom a jelenlegi nagy zsinagóga helyén, a másik mögötte az öreg zsinagóga. Az első 1800-1803, a második 1840-1843-ban épült. A régi zsinagóga falán látható, meddig ért a víz a nagy árvíz során. Az új zsinagóga 1900-1903 között létesült. Vele együtt a székházunk épülete is. Ekkor a város 50 ezer pengővel járult hozzá az építkezéshez. A zsinagóga

Baumhorn Lipót

tervei alapján és Löw Immánuel útmutatása alapján épült. Tükrözi több vallás beütését a díszítésében.

Roth Miksa

híres üvegtervező készítette az ablakait, az építészete tükrözi mindazt, amit az akkori szegedi zsidóság nagyra törése és vágyai jelképeztek. A történelem során a legtöbb zsidó Szegeden meghaladva a 7000 főt az 1820-as, 1830-as években élt. Később főleg a zsidótörvények meghozatalát követően 1932-től az elvándorlás figyelhető meg. Huszonnégy zsidótörvénnyel vettek el mindent a zsidóságtól. Az 1920-as, 30-as években magas volt a gyáriparosok, kereskedők, orvosok, ügyvédek, művészek, újságírók száma a szegedi zsidóságban. Őket nagyon sújtották a zsidótörvények.

- A magyarországi holokauszt hetvenedik évfordulójára emlékezünk az idei esztendőben. Hogyan érintette a szegedi zsidóságot a holokauszt?

- A végső megoldás előkészítését 1942-től tervezték. 1942-ben vittek el először zsidókat munkaszolgálatra, a külhoniakat. A holokauszt előszele a gettózással kezdődött. Az első kijelölt csillagos házak a zsinagóga környezetében lévő utcák környékén terültek el. Volt külön ház kijelölve a kikeresztelkedett családok számára is. Zsúfoltság volt, egy szobára 8-12 fő jutott. 1944 áprilisában kezdődött Szegeden a gettósítás, a gettó téglagyár területére történő áttelepítésével folytatódott. A vagonokat 1944. június 25-én, 27-én és 28-án indították. Az első szerelvény Auschwitzba ment több mint 2400 fővel. A második is oda tartott, de egy különös véletlen folytán Strasshofnál Ausztriába irányították át, gyárakra, üzemekbe kerültek az azon lévők. A harmadik Ausztriába ment szintén. A három szerelvényen 9800 embert szállítottak el Szegedről, ebben a környező települések zsidósága is benne volt a szegediek mellett. Az első szerelvényről alig 20 százalék tért vissza. A másik kettőről körülbelül 70 százalék élt túl. A munkatáborok főleg Bécs környékén működtek. Saját családomat tudom példaként említeni. Az apai ág egy az egyben Auschwitzba került, az anyai ág Ausztriába. Őket az mentette meg, hogy nagyapám orvos volt, a munkatáboros csoportok mellé pedig kellett orvos. 170-en kerültek egy bőröndgyárba, ott kellett dolgozniuk. Az osztrák tulajdonost a háború után igazolták, mert rendesen bánt velük, de a német parancsnokot nem. Ebben a táborban szegediek és szentesiek voltak. A névsor megvan, akiket felraktak a szerelvényekre. Szeged hősi halottainak száma a második világháborúban 5600-5700 fő, ennek 49 százaléka a zsidóság köréből került ki.

- Miként regenerálódott a város zsidósága a második világháborút követően, illetve aztán később, a rendszerváltozás óta? Mennyire lendült fel ismét a helyi zsidóság vallási, kulturális élete?

- A holokausztot megelőzően a szegedi zsidóság teljes intézményrendszerrel rendelkezett, volt zsidó kórház, iskola, árvaház, szeretetotthon, legényegylet, maceszsütő-üzem, több rabbi, világhírű kántorok dolgoztak itt, és egy élő, 5600 zsidót összefogó hitközséggel rendelkezett Szeged. Volt kóser vágó, konyha, még saját színjátszásunk is. Szegedre 1800 zsidó tért vissza az 1944-es elhurcolás után 1945-ben. Beindult újra a zsidó iskola, a szociális segélyező intézmények, a zsidó kórház is működni kezdett és a szeretetotthon. Aztán jött az államosítás időszaka, és ezt követően 4 építmény maradt a tulajdonukban. Az új és régi zsinagóga, a székház, benne a szociális otthonnal és az 57 ezer négyzetméteres temető. A kórház, iskola megszűnt. Ehhez az is hozzájárult, hogy a tanárok odavesztek a holokausztban, és nem volt gyerek sem. Közel 400 fő költözött külföldre ezekben az időkben. elkezdődött a létszámcsökkenés, a templom működött, de már csak egy rabbival. A holokauszt áldozatai közt volt Löw Immánuel és

Birnfeld Sámuel

, aki 38 évesen halt éhhalált, de még ott is magyarnak vallotta magát, és a magyar kultúrát népszerűsítette, a munkatáborban is Petőfi-verseket fordított héberre. Szegeden a 70-es években is volt aztán hitélet, rabbival, kántorokkal, megemlíthetjük

Raj Tamást, Schöner Alfrédot, Domán Istvánt, Czukker Imánuelt, Schönberger Andrást

, illetve most

Markovics Zsolt

a hitközségünk rabbija. A 60-as évek második felében egy cionista összeesküvés vádját próbálták ráhúzni az akkori rabbinkra Szegeden, mert a rabbi megemlékezett többször Izrael államáról, illetve kulturális összejöveteleket szervezet fiataloknak. A ma élők közül többek be voltak rendelve a hivatalba, és figyelmeztetést kaptak, a rabbit pedig eltávolították Szegedről. A rendszerváltásra már körülbelül 600 zsidó maradt Szegeden. A közösség nagyobbik része idős túlélő, illetve a háború után született generáció, ez a korosztály tartja egyben a közösségünket. Most 400-500 zsidó él Szegeden, ebből közel 300-an tagjai a hitközösségnek. Büszkeséggel mondom, hogy mikor a központi hitközség felszólított minket bizalmatlanság miatt, hogy ne valljuk meg vallásunkat a népszámláláskor, ennek ellenére városunkban az utóbbi két számlálásnál 220 fölött vallották magukat mégis zsidónak. A szegedi zsidóság kulturális részvétele a város életében egyébként mindig jelentős volt. A templomunk Szeged legnagyobb hangversenyterme a maga 1400 férőhelyével, és a legjobb akusztikájú is. Világhírű művészek lépnek fel visszatérve, mint például

Frankl Péter, Sebők, Starker, Rév Lívia,

de játszott nálunk a 2012-ben elhunyt

Ruggiero Ricci, Polgár László, Gregor József, Onczay Csaba

. A szegedi hitközség élő hitközség, valamennyi vallási funkció működik. Van temetkezési egylet, nőegylet, könyvtár, ifjúsági kör. Megtartjuk a hétvégi ünnepeket és a nagy ünnepeket.