Tojásfestés és fonott kalács várt Ópusztaszeren rügyfakasztó vasárnap + FOTÓK

Vízbevető hétfő előtt, vagyis rügyfakasztó vasárnap húsvéti készülődésbe kezdett az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Habár ma a kézműveseké és a mesemondóké volt a terep, s még nem kellett attól tartania a látogatóknak, hogy valaki kéretlenül a nyakukba önt egy vödör vizet, húsvéthétfőn érdemes lesz váltóruhát vinni.

Az izzó parázs illata már messziről a skanzenba csalogatta a látogatókat, ahol

Lepár Karolina

tojásfestéssel készült a kicsiknek,

Kovács Anna

pedig további két asszonnyal kalácssütésre várta a magyar gasztronómia szerelmeseit. 1 kg liszt, 6 dl tej, 4 tojás sárgája, 10 dkg cukor, 1 teáskanálnyi só, 10 dkg margarin, 1 kocka élesztő és egy leheletnyi reszelt citromhéj, ez a titka a hagyományos fonott kalácsnak. A vendégek soraiból előlépett egy-egy rutinos háziasszony is, hogy tippeket cseréljen és trükköket tanuljon a hagyományőrzőktől. A kemence udvarában felállított asztalon fehér tojások sorakoztak, arra vártak, hogy Lepár Katalin ünnepi gúnyába öltöztesse őket. "Nagyon régi módszerrel, tojásírásos technikával díszítem fel ezt a tojást. A megmerevített viaszt egy speciális szerkezet segítségével felviszem a héjra, amit a közel egy óra hosszas festés után letörlök. Így marad meg a minta" - árulta el portálunknak a technikát.

"A csikósok, a gulyások bő gatyában járnak. Azok élik világukat, akik ketten hálnak" - szóltak a csujogatók. Pörgő szoknyák és csattogó csizmák hangjától van hangos a skanzen, ahol a vásári komédiások mókás feladványokkal, Zsuzsi nénje népi dögönydével (vagyis gyógyászattal),

Papp Lászlóék

pedig pusztai parasztkonyhával készültek a húsvétvasárnapra. A szomszédos terelőkarámban bárki megleshette, hogyan vetik le téli bundájukat a rackák, illetve, hogyan dolgoztak annak idején a pásztorok a magyar terelőkutyákkal. A legkisebbek a Madzag gyermekjátszóban megismerkedhettek az aranyszőrű bárány legendájával, a Cserregő Bábtársulat előadásában pedig Az aranytojást tojó tyúkocska vásári bábjátéka volt látható. Ha már a legendáknál tartunk, a nomád park lovas pályáján a Csodaszervas-történet elevenedett meg a kíváncsiskodók előtt. A hagyományőrök használat közben mutatták be a magyar honfoglalók legalapvetőbb fegyvereit, így az eurázsiai sztyeppék rémét, az íjat és a megfélemlítésre, iránymutatásra szolgáló zengő nyilat. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark tehát húsvéthétfőn is várja a látogatókat, a részletes programot az alábbi linken érhetik el,

ITT

. A vasárnapi festménykiállításról készült anyagunkat pedig

ITT

érhetik el.