A zsebszerződések megszüntetése és a föld magyar kézben tartása – az új földtörvény kapcsán ezt hangsúlyozták a megyeházán rendezett szakmai fórumon. A földműveseknek május elsejéig kell regisztrálniuk, míg helyi szinten föld alakulnak, melyeknek vétójoga lesz.
Nemcsak az új földtörvény koncepciójáról, hanem az ahhoz szervesen kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási változásokról is tájékoztatást adtak a megyeházán rendezett fórumon.
Papp Bálint
, a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai főosztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy a birtokmaximum 1200 hektár, illetve a kedvezményes 1800, míg tulajdonszerzés esetében 300 hektár a felső határ. „Nem politikai alapon lehet valaki földműves, ténylegesen végzettség vagy épp gyakorlat szükséges ehhez. Az engedélyezési eljárás során pedig a helyi gazdálkodók saját maguk közül fogják megválasztani a helyi földbizottságok, vagyis nem politikai alapon történik” – szögezte le. A régi zsebszerződéses trükköket is kicselezik, hiszen szigorú számadású, vízjellel és egyéb biztonsági kellékekkel ellátott okmány szükségesek a szerződéskötéséhez. „A helyi földbizottságok pedig vétójoggal lesznek felruházva, így az adásvételi szerződéseket ellenőrizhetik, s felléphetnek a magyar állampolgárokat támogatva” – közölte Papp Bálint. A Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője sajtótájékoztatóján kitért arra is, hogy egy rendelet határozza meg, hogy ki minősül földművesnek, összesen 265 különböző végzettséget fogadnak el a szakmunkástól egészen az egyetemi végzettségig. Ezen felül azok, akik három éve mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, szintén földművesnek minősülnek, akárcsak azok, akik mezőgazdasági termelő szervezeteknél 25%-os tulajdonnal rendelkeznek. Papp Bálint úgy kalkulál, az új jogi környezet hozzájárul ahhoz is, hogy megtorpanjon a föld árának emelkedése.
Kispál Ferenc
, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei elnöke elmondta, a gazdáknak regisztrálniuk kell május elsejéig, mint földműveseknek, így bekerülnek egy adatbázisba. A kormány célja az volt, hogy kizárja a spekulánsokat, ami megkönnyíti a földműveseknek a vásárlást és a földhasználatot. „Elővásárlási jogával eddig nem élt az állam” – oszlatta el Kispál azokat a félelmeket, hogy bizonyos területeket a használók elől megvennének. Ez inkább egyfajta biztosíték a jogszabályban, ami a külföldi vásárlók és spekulánsok elől védi a területeket. „Május elsejéig meg kell alakítani a földbizottságokat is, majd a regisztrált földműveseket összehívja az adott település jegyzője, s ezek közül választják a maximum 9 tagú bizottság tagjait” – részletezte a következő időszak feladatait. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei elnöke azt javasolta, hogy ötfős bizottságokat alakítsanak, hiszen így könnyebb lesz a határozatképességet biztosítani, mint például háromfős bizottság esetében. Kispál közölte, Csongrád megyében nem jelentős a külföldiek földhasználata vagy épp tulajdona, a kamaránál eddig 27.300 termelő regisztrált, számuk várhatóan 30 ezer fölé fog emelkedni a határidőig.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.