Bundáskenyér és tea - Lajtos Szandrával, Kertész Péterrel beszélgettünk a Lipótiban + FOTÓK

Portálunk új, beszélgetős sorozatának keretében a Széchenyi téri Lipóti Pékségben látunk vendégül közéleti személyiségeket, sportolókat, művészeket, most csütörtökön Kertész Péterrel és Lajtos Szandrával beszélgettünk.

A Széchenyi téri Lipóti pékségben 9 órától

Lajtos Szandra

Európa-bajnoki ezüst- és bronz-, Universiade-bronzérmes, olimpiai hatodik rövidpályás gyorskorcsolyázó, Szeged Sportolója, illetve

Kertész Péter

, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója válaszolt a SZEGEDma.hu és az olvasók kérdéseire. Bundáskenyér és tea nevű sorozatunkban 9 órától látta vendégül a pékség egy reggelire munkatársainkat és a két neves szegedit. A Lipóti Pékség épp a mai napon ünnepelte

egy éves évfordulóját

, így minden betérő vendégnek egy kis aprósüteménnyel is kedveskedtek. Mindkét interjúalanyunkat megkérdeztük a közelgő húsvét kapcsán az ünnepi készülődésről és civil életükről is. Lajtos Szandrával beszélgettünk Szocsiról, a gyorskorcsolyáról és további terveiről, Kertész Péter az emlékpark húsvéti programjáról is mesélt nekünk és a park szerepéről, céljairól, hitvallásáról.

10.45.:

Interjúnk véget ért, köszönjük figyelmüket, hamarosan folytatódik sorozatunk másik két érdekes vendéggel.

10.35: - Ismerjük a sportolót, de keveset tudunk a korcsolyán kívüli mindennapokról: Milyen Lajtos Szandra civilben?

L.Sz.:

- Nincs a kori mellett sok szabadidőm, ami van, aktívan igyekszem eltölteni, illetve a párommal lenni. Fontos számomra, hogy a hozzám közel állókkal, a családdal, barátokkal tartsam a kapcsolatot, számomra az igazi kikapcsolódás, ha Pestről hazajöhetek Szegedre. Szívesen olvasok, szeretek zenét hallgatni, a sportból kifolyólag sokat teszem, moziba is járok, illetve most a pihenés alatt Pesten és Szegeden színházba is többször el szeretnék jutni. Imádok kerékpározni, ha kisüt a nap, mindenhová azzal megyek! Szeretek új helyeket felfedezni, akár egy teret, ahol még sosem jártam. Lassan érzem, hiányzik a mozgás, hobbiszinten való futást beiktatom itt a teljes pihenő alatt is. Ha hiszik, ha nem, megterhelő kiesni a napi edzésrutinból, a teljes pihenés nem jön be nekem.

10.30:

- Végezetül szeretnénk képet kapni arról is, hogy milyen Kertész Péter a civil életben?

K.P.:

Nem tudom lerakni a néprajzot, nekem nemcsak a munkám, hanem a hobbim is. Főzni nagyon szeretek, de ott is a hagyományos ételeket készítem, ahogy a kirándulásnál is a magyar történelem jeles helyeit részesítem előnyben. Aki néprajzzal, történelemmel, régészettel foglalkozni, annak ez egy életforma, amit ha az ember hivatásszerűen akar végezni, akkor az az egész életét kitölti. Sokkal többet szeretnék foglalkozni a tudományos élettel és a szakma fejlődését szorosabban követni. Ami a magánéletemet illet épp esküvő előtt állunk menyasszonyommal, úton a családalapítás is.

10.20: - Lajtos Szandra említette, hogy 2010-ben elgondolkodott rajta, van-e benne még egy ötkarikás ciklus. Most, Szocsi után hogyan tovább a sportban, benne van még egy-két nagy nemzetközi verseny a tarsolyban, vagy - ahogy azt hallani már több helyről is - kacsingat az edzői pálya felé?

L.Sz.:

- Négy év elég hosszú idő. Sokat töprengtem rajta, megérné-e még négy évig folytatni, és valószínű, hogy a válasz: nem. Ebben a sportágban nagy szerepe van a szerencsének, nem tudom, mekkora esélyünk lenne kijutni még egy olimpiára, most úgy érzem, négy évet nem áldozok erre. Mindenképpen szeretném viszont még folytatni, imádom a korcsolyázást, egy évig még feltétlenül csinálom, a továbbiakat utána döntöm el. Ha fizikálisan bírom, talán kettő is lesz belőle.  Leginkább a következő évi Eb-re koncentrálok, arra mindenképpen szeretnék felkészülni, és oda kijutni. Ez a legközelebbi cél. Hogy mit hoz utána az élet, azzal akkor ráérek foglalkozni. Gondolkoztam már sokszor azon, hogy jó lenne gyerekekkel, fiatalokkal foglalkozni. A mostani edzésmunka azonban sajnos – időben – nem teszi ezt lehetővé. Tanulmányaimat már befejeztem, az SZTE JGYPK-n rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakon, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi szakokleveles sportszakemberként végeztem. Az edzősködés gondolata nem áll távol tőlem, és szeretnék visszajönni Szegedre, álmom, hogy hosszú távon itt élek. Persze sok minden bizonytalan még, az adott helyzettől függnek a lehetőségek.

10.10:

- Több helyen nyilatkozta, hogy nemzetépítő funkciója is van az emlékpark, ez mit takar pontosan, milyen konkrét programok, fejlesztések kötődnek ehhez a célhoz?

K.P.:

- Az emlékparkban 2012-ben avatta fel a miniszterelnök a nemzeti összefogás emlékművét, ami egy új utat is kijelölt a parknak, a magyarok találkozóhelyévé vált Ópusztaszer, a programok is ehhez kapcsolódnak, igazodnak. Kiemelném, hogy idén május 20-án lesz az Európai Ifjúsági Találkozó, melynek jelmondata: „gyere haza várunk”. Ez a Magyarok Világtalálkozójának egyik rendezvénye lesz, ahol a cél, hogy megszólítsuk a kivándorolt fiatalokat, külföldön dolgozó, tanuló honfitársainkat, hogy találkozzanak Ópusztaszeren, és a kikapcsolódás mellett - koncertek, kulturális programok, konferencia – érezzék azt is, hogy van egy hely a Kárpát-medencében, ahol mindig hazavárják őket. A másik cél, hogy a határon túli magyar ajkú ifjaknak üzenjük meg, hogy szóljanak a szomszédaiknak, más nyelven beszélőknek, és hozzák el őket is Ópusztaszerre, és ismerkedjenek meg a magyar kultúra gyökereivel. Ebben az évben elkezdjük építeni a látogatóközpontot, amely egy 300 fős konferencia-termet is magába foglal, szeretnénk, ha a tudományos élet is jobban jelen lenne a parkban. Felépítjük a skanzenben az ányási kápolnát, amely a parktól három kilométerre állt, és a történészek megtalálták Bécsben a hiteles terveit, hiszen a múzeumfalunkban eddig nem volt szakrális építmény.

10.00: - Ismét olvasói kérdés Lajtos Szandrához: Hosszú évek óta az élmezőnybe tartozik, hogyan tud lépést tartani a feltörekvő fiatalokkal ebben az intenzív sportágban, és milyen a kapcsolata a többi válogatott versenyzővel?

L.Sz.:

- Mindenképpen fontos egy sportoló számára, hogy el tudja fogadni, vannak nála fiatalabbak, tehetségesebb versenyzők, úgyhogy nem okozhat konfliktushelyzetet sem, különben rég nem lennék itt, ha ezt nem tudnám elfogadni. A legfontosabb, hogy az ember magával foglalkozzon, kihozza magából a maximumot. Én vagyok a válogatottban a legidősebb, nagyon jóban vagyok mindenkivel. Kónya Zsófi a másik szegedi, feltörekvő tehetség, nagyon fiatalon felfedeztem, nagyon vártuk, hogy csatlakozzon, felfejlődjön hozzánk. A sikereink kulcsa éppen a jó viszony megtartása, a jó kapcsolat a társakkal, emiatt könnyebben át tudjuk beszélni ügyeinket, technikai és taktikai dolgokban jól tudunk együttműködni. Mondják, a pályán nincs barátság, nálunk a csapatra, a váltóra nem igaz, ez is a sikereink titka! Sajnos Szocsiban akadtak negatív jelenségek, az edzői döntésekbe nekünk nem volt beleszólásunk, elfogadtuk a döntést, a váltó-összeállítást, igyekeztünk a maximumra törni. Lelkileg persze megviseltek bennünket a konfliktusok, de profiként dolgoztuk fel ezeket, hiszen a legfontosabb cél mindannyiunk számára az eredményes olimpiai szereplés volt. Visszatérve még kicsit magára a sportágra, országosan sokat változtak az edzésmódszerek az utóbbi években a rövidpályás gyorskorcsolyában, sokkal többet, hosszabban tréningezünk a kínai edző érkezésével. Talán inkább a technikai részben fejlesztett minket a sportágnak. Akik fiatalabbak, fogékonyabbak erre, ez egyértelmű, nekem nagy szerencsém, hogy lépést tudtam tartani velük technikai téren is.

9.50:

- Hogyan kívánják a jövőben összehangolni a hagyományőrzést, a nemzeti történelmi és néprajzi értékek konzerválását a mai modern világ elvárásaival?

K.P.:

Ez egy új kihívása a 21. századi muzeológiának. A mai világban már az új generáció nem elégszik meg azzal, hogy egy vitrinben nézzenek egy tárgyat alatta a felírással. Interaktivitásra kell törekedni és vizualitásra. Miden tárgyunk mellé QR-kódokat helyeztünk el, de egyébként az információéhség mellett továbbra is igénylik a verbális tárlatvezetést is, főleg a külföldiek. Fontos a modern eszközök beépítése a tárlatainkba, beállítottunk egy wifi-rendszert az egész park területére, ennek keretében az okos telefonok segítségével tovább tájékozódhatnak a látogatók. De szeretnénk egy audio guide rendszert felállítani. Szeretnénk bemutatni, hogy a modern korban hogyan helyezhetőek el öröklött hagyományaink. A mai, modern, hétköznapi öltözékhez is számos olyan elemet tudunk csatolni, amit a népművészet terméke, ilyen például a kalocsai minta divatja. Visszatérve a látványelemekhez a pozsonyi csatánál a nyári nyílzápor rendezvényünkön számos olyan technikai trükköt alkalmaznak majd a résztvevők, amit a modern filmgyártásában a kaszkadőrök alkalmaznak. Most nem bábokra, hanem egymásra is lőni fognak, ahogy történeti kalandfilmben, itt élőben is próbáljuk minél hitelesebben bemutatni ezt, ehhez speciális eszközök, ruhák, íjak kellenek. Alkalmazunk majd nagy kivetítőket is.

9.40: - Egy rövid, tömör olvasói kérdés Lajtos Szandrához: milyen élményekkel gazdagodott Szocsiban?

L.Sz.:

- Sokszor hallottuk, hogy problémák voltak a faluval, de szerencsére semmit nem tapasztaltam ebből. Persze három falu volt, nálunk a szervezéstől kezdve mindennel csak elégedettek lehettünk. Terrorfenyegetésről is beszéltek, kértek bennünket, ne menjünk ki az olimpiai faluból. Egyszer azért megtettük.  Kicsit csalódtam, koszos és lerobbant város Szocsi, bódéházakat láttam, nincsenek szép épületek. Az olimpiai falu viszont gyönyörű volt, kis parkkal, folyóval. Érzékelni lehetett viszont, hogy még nem készült el teljesen, a fú helyett például zöld festékkel színezték be a földet. A szervezés is rendben volt, kiváló stadionokat, csarnokokat készítettek. Egy éve még földút vezetett a jégpályához. Maga a pálya is nagyon tetszett, jó volt, gyors volt a jég. A kísérők is kedvesen viselkedtek. Semmit sem éreztünk az oroszok merevségéből, mindenki kedves volt. A jégpályán főleg oroszokkal találkoztunk, s ha nem is volt tökéletes az angoltudásuk, megértettük egymást. Salt Lake Cityhez, 2002-höz viszonyítva elmondhatom, az olimpiai falu nagyjából egyforma volt, külön konditeremmel, étteremmel, rekreációs központtal, játékgépekkel. Tehát a szórakozásra, kikapcsolódásra is lehetőségünk nyílt a faluban. Az USA-ban modernebb épületeket láthattunk, erre emlékszem. Illetve ott utazni kellett a stadionokhoz, most egymás mellett helyezkedtek el az olimpiai parkban, a falu mellett. Ez nagyon tetszett, és barátságosnak tartottam az olimpiai parkot. Összesen majdnem egy hónapot töltöttem kint, nagyon hiányoztak az itthoniak, persze nem nagyon volt időm ezen gondolkodni. Egy héttel a megnyitó előtt már napi két edzéssel kint készültünk. A versenynapokra élesítettük a formánkat, végigedzettük az olimpiát, nem sok idő volt kikapcsolódni, de azért ha tehettük, sétáltunk az olimpiai parkban, betértünk a rekreációs központba, próbáltuk megélni az élményt.

9.30:

- Ahogy már elhangzott, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark külön programokkal készül húsvétra. Mi az, amit kiemelne ezek közül?

K.P.: - Kétnapos programmal készülünk vasárnap és hétfőn is várjuk vendégeinket. Egész napos esemény az egérparádé, ami egy vásári komédiát takar, a történelmi vásárok hangulatát idézi meg. Zsuzsinéni dögönydéje is nagyon érdekes élményt nyújt majd, ez lényegében népi gyógyászatot takar, köpölyözés, dögönyözés bemutatása, vajákos praktikák, lesz üstönye, ami eleink pásztorkonyháját mutatja be. Természetesen népzene, néptánc, kalácssütés és nagy számban kézműves-foglalkozások, tojásfestés, szűrhímzés is gazdagítja a napot. Vasárnap egy különleges kiállítás nyílik melynek címe „Magyar táj, magyar ecsettel”, Nátyi Róbert művészettörténész az ország múzeumainak gyűjteményéből a leghíresebb tavaszi tájképeket mutatja majd be. Lesz rackanyírás és egy különleges határjárásnak is részesei lehetnek a vendégeink, ahová hosszú lábú garabonciások kísérik el a látogatókat. Hétfőn lesz ételszentelés, a skanzenben pedig a hagyományos húsvéti locsolkodást mutatják be, a látogató is részese lehet a játéknak. Hétfőn 13 órakor egy néptáncfúzió keretében Üllési, Körösi és a Borica táncegyüttesek egy közös produkcióval lépnek fel. A részletes programot egyébként a

www.opusztaszer.hu

oldalon megtalálják.

09.20: - Lajtos Szandra több nagy versenyen is részt vett a közelmúltban: egy Európa-bajnoki és egy Universiade-bronzérem és egy olimpiai 6. hely a mérleg ezen a télen. Hogyan értékeli az elmúlt időszakot?

L.Sz.:

- Mindenképpen pályafutásom csúcsévének tartom! 2010-ben nem kerültem be az olimpiai váltóba, akkor elgondolkodtam rajta, belefér-e a pályafutásomba még egy ötkarikás ciklus. Motivált, hogy kihagytak, szerettem volna bizonyítani, ezek alapján dolgoztam azóta. Komoly előrelépést jelentett számunkra, hogy mostanra kínai edző is segíti munkánkat, sok technikai és taktikai elemmel bővült a repertoárunk, ez is lehet a fejlődésünk, a fejlődésem oka. Úgy érzem, ez volt az eddigi legjobb szezonom, szépen gyűjtöttem az érmeket, akár az Universiadéra, akár az Európa-bajnokságra gondolok. A csúcspont természetesen az olimpia volt! Az Universiade és az Eb alapján titkon reménykedtem a bravúrban, abban, hogy pontszerző helyre futunk be, és szerencsére ez össze is jött. Így aztán nagyon boldog vagyok, hiszen tényleg remekül sikerült a szezon.

09.10:

- Közeleg a húsvét, hogyan készül rá? - kérdezzük elsőként vendégeinket.

- Lajtos Szandra: Nagyon várom mindig, különleges ünnep ez számomra, a szűk családdal együtt ünneplek, szerencsére ilyenkor itthon tudok lenni, a húsvét már nem része a versenyszezonnak... A menüt a sonka és a tojás alkotja minden évben. Szűk a családunk, nagy banzáj nem lesz, de apukám locsolkodására készülök. Szerencsére már nem hideg szódával támad, erről sikerült leszoktatni! Régen osztálytársak, barátok is jártak hozzánk, most már lecsökkent a locsolkodók köre. Tervezünk családi programot is, vasárnap kinézünk az ópusztaszeri parkba. Régen jártam ott, gyerekkoromban mindig nagy élmény volt számomra a park meglátogatása, máig őrzöm a kis sípokat, amiket ott gyűjtöttem. A hagyományok ápolása fontos számomra, egy városi embernek rendkívül érdekesek a régi, falusi szokások, tárgyak, emlékek, nagyon várom ezt a kirándulást! Remélem, jó időnk lesz! Kertész Péter: A húsvétot egy lelki készülődés előzi meg nálunk. A munkám nem engedi meg, hogy nagyon leálljak, hiszen a park külön rendezvénnyel készül minden húsvétkor, így most is. Épp nagycsütörtök van ma, az utolsó vacsora napja, a harangok elmennek Rómába, mi ilyenkor este leülünk, és beszélgetünk az asztalnál. A hagyományokat tartjuk, komolyan vesszük az egész családdal, az előkészületek során elsődleges nálunk a böjt. Szülőhelyemen, Dunántúlon élt egy olyan hagyomány is, hogy a fiúk harmatvizet szedtek össze hajnalonként a nagyhéten, én mint néprajzos ezeket a kivesző hagyományokat igyekeztem már legényként is feleleveníteni. Most munkámból fakadóan az ünnepeket az emlékparkban töltöm már évek óta, így idén is, hiszen, ahogy már mondtam, számtalan programmal várjuk húsvétkor vendégeinket.

08.55:

Jó reggelt kívánunk! Megérkeztek vendégeink, elkészült a tea és a finom bundáskenyér. Szükségünk is van a forró, mézes-citromos teára, ebben a hidegben átfáztunk mi is és a vendégek is. Köszönet a Széchenyi téri Lipóti Pékségnek!

Dobó Csaba - Pintér M. Lajos