A Balkán kapujában - tudományosan a magyarságról + FOTÓK

A szegedi Délvidék Ház mintájára alakulhatnak majd hasonló intézmények minden egyes, Trianonban elszakított terület határ közeli településein.

Erről

Szabó Pál Csaba

, a Délvidék Ház igazgatója beszélt a Magyarország a Balkán kapujában címet viselő, Szegeden és Szabadkán megrendezett háromnapos konferencia megnyitóján. "Ennek a három napnak az elemzéseit, beszélgetéseit két fő szempontrendszer dominálja, az egyik a politikai vagy döntéshozói, a másik a történeti, kutatói, teoretikus. Mindegyik sikerének a titka, hogy a másikkal milyen viszonyban van. A politikai szempontrendszer mennyire hajlandó türelemmel elfogadni a teoretikust, másrészt a tudomány mennyiben képes arra, hogy a valóság kihívásait napról napra magévá tegye. A Délvidék Ház mint intézmény ennek a két rendszernek a közös terepe, összebékítője, együttes használója, és az ide vonatkozó nemzetpolitikai technikák és modellek kidolgozója, kipróbálója kíván lenni a következő időszakban. Abban bízunk, hogy a magyar nemzetpolitika a hamarosan megalakuló új kormány keretei között új szempontokkal gazdagodhat, amelyek ezeket a nézőpontokat is magukénak vallhatják, és ennek az új típusú nemzetpolitikának a keretei között a szegedi Délvidék Ház mellett a határ menti elszakított közösségek fizikai közelségében a Délvidék Ház mintájára megalakulás előtt áll Szombathelyen, az őrségi magyarok közelségében az Őrvidék Ház, Komárom főterén a Felvidék Ház, a Kárpátalja Ház Tuzséron és Debrecenben a Partium Ház” - mondta ez igazgató kiemelve, hogy ez a magyar házhálózat a nemzetpolitika új irányát segít majd - remélhetőleg jelentékeny kormányzati támogatással - megvalósítani. Szabó Pál Csaba két új irányvonalat említett meg, ahol az elért változásokkal egyből erősödhet a magyarság identitása, öntudata a Kárpát-medencében. „Az egyik ilyen a magyar nemzetpolitika magyar jellegének dominanciája, a sok nemzetiségű Kárpát-medencét magyar nézőpontból, kiindulási alapból kell szemlélni, így születhet meg a magyar nemzetpolitikán belül a ruszin, a román és a szerb nemzetpolitika. A másik pedig a magyar nemzetpolitika érdekvédő tevékenysége területi érdekvédő politikával is ki kell egészíteni, a Kárpát-medencei turizmusipartól a politikai szerveződésekig” - emelte ki az intézményvezető.

A megnyitó után az első nap előadásai kezdődtek el.

Tudományos alapossággal a magyarságról – mi az a FiPol?

Idén hetedik alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei Fiatal Társadalomtudósok Konferenciáját (FiPoli), mely évente-kétévente egy-egy tematikus tanácskozás keretében biztosít találkozási lehetőséget a Magyarországon és határon túl társadalomtudományi stúdiumokat folytató hallgatóknak, fiatal társadalomtudósoknak, hogy hasznos (szakmai) kapcsolatokat alakítsanak ki, megosszák egymással véleményüket különböző kérdésekről, és ahol egyúttal be is mutathatják tudományos eredményeiket a hallgatói szekciók keretében. Korábban Miskolcon, Szegeden, Debrecenben és Nagyváradon, Veszprémben, Kolozsvárott, illetve utoljára 2012-ben Révkomáromban és Pozsonyban szervezték meg a rendezvényt. A 2014-es FiPoli célkitűzése a nemzeti érdek három nagy fontossággal és aktualitással bíró pillérének – az európai integrációnak, a környező országokkal kialakított stratégiai partnerségnek és a nemzetpolitikának – ismételt körüljárása, amely nagyban meghatározza nem csak Magyarország, de Szerbia és a délvidéki magyarság mozgásterét és célkitűzéseit is. Mindezt egy olyan sajátos szemlélettel megfűszerezve, amely árnyalhatja a délvidéki magyarságról kialakított képet, egyben betekintést engedve ennek belső vitáiba, paradigmatikusan különböző megközelítéseket biztosítva az érdeklődő résztvevő számára. Ugyanakkor, az előadások keretén belül a résztvevők megismerkedhetnek a szerbiai és délvidéki magyar társadalomtudományi szakma kiemelkedő kutatóival és elemzőivel, illetve a szerb és a magyar közélet és politika szereplőivel, ideológusaival, akik talán részben ismerős, de újszerű témákról is fognak beszélgetni, néhol vitázni.

A 7. FiPoli programja:

Április 3. csütörtök (Szeged – Délvidék Ház):

13:00 – 13:30 Megnyitó Szabó Pál Csaba (a szegedi Délvidék Ház igazgatója) 13:30 – 15:30 Határon átnyúló együttműködések – Magyarország a Balkán kapujában Bagi Zoltán (a Szegedi Levéltár levéltárosa): A délvidéki szláv betelepülés Fráter Olivér (a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese): Gazdasági rendszerek, avagy Tonelli Sándor a határok természetéről Gulyás László (címzetes egyetemi tanár, egyetemi docens): Nemzetállam-építés a királyi jugoszláv államban (1919-1941) különös tekintettel a magyar kisebbség sorsára Kalmár Ferenc (az Európa Tanács képviselője): Az Európa Tanács kisebbségvédelmi szerepe Losoncz Alpár (filozófus): A kisebbségi helyzet filozófiai kontextusai 16:00 – 17:00 Fiatal kutatói szekció 1.

Április 4. péntek (Szabadka – Új Városháza):

10:30 – 12:00 Magyar-szerb kapcsolatok és politika Délvidéken Mészáros Zoltán (Szabadkai Levéltár): A titoista propaganda, mint az „elbeszélés” eszköze Rokvić, Dragan (a Szabadkai könyvtár igazgatója) Sarnyai Csaba Máté (a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense): Kisebbségi intézmények Szerbiában

13:30 – 15:00 Fiatal kutatói szekciók 2.

Április 5. szombat (Szabadka – Városháza): 10:30 – 12:00 Magyar-szerb kapcsolatok és politika Délvidéken Mészáros Zoltán (Szabadkai Levéltár): A titoista propaganda, mint az „elbeszélés” eszköze Rokvić, Dragan (a Szabadkai könyvtár igazgatója) Sarnyai Csaba Máté (a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense): Kisebbségi intézmények Szerbiában 13:30 – 15:00 Fiatal kutatói szekciók 2.