"Auschwitzban nem csak a zsidó nép, a kereszténység is meghalt" + FOTÓK

Öt vallási vezető és egy teológus. Ők hatan a holokauszt hetvenedik évfordulóján arra keresték a választ Szegeden, milyen istenkép határozza meg az emberek mindennapjait az auschwitzi borzalmak után.

Hogyan formálódott át az emberekben élő Isten? Miért nem fékezte meg a második világháború eseményeit? Hogyan emlékeznek az üldözöttek családtagjai és mit mondanak a keresztények? A Gál Ferenc Főiskolán megrendezett kerekasztal-beszélgetésen keresték a választ.

Schőner Alfréd

saját családján keresztül ismeri az auschwitzi borzalmakat, az 1970-es években Szegeden is rabbiként szolgáló Schőner 39 rokont veszített el, köztük 5 testvért is. Ezért nem csupán mint főrabbi, hanem mint mélyen érintett fél is fontosnak tartotta, hogy felszólaljon a kerekasztal-beszélgetésen. "Mint egy darab fát, úgy égették el őket" - fogalmazott brutálisan naturális mélységekben. Hozzá hasonlóan több ezer szegedi ember tudna ilyen példákkal élni famíliájából. "A megmaradottak szívében ott a kérdés: miért?" Ezt a főrabbi sem tudta megválaszolni, azonban abban biztosan nyilatkozott, hogy a történelem e sötét korszakából származó emlékeket csakis az Isten iránti hittel lehet elviselhetőbbé tenni.

Lednitzky András

a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke is számos közeli hozzátartozót veszített el a második világháború idején: az apai ági rokonok közül 24-en sosem tértek vissza a dél-lengyelországi koncentrációs táborból. Kitért arra is, hogy a deportálások és az őket üldöző törvények miatt a hajdanán 8000 főt számláló szegedi zsidó közösségből mindössze 3000 ember maradt a városban. Hangsúlyozta, még a gyűlölettel teli időkben sem szabad megengedni, hogy elszabaduljon az erőszak, ennek megfékezésére pedig a legjobb eszköz a példamutatás, ha a felek tiszteletben tartják egymás vallását. Az elnök szerint napjaink legégetőbb kérdése a szegénység, a holokauszt emlékévében pedig erről sem szabad megfeledkezni.

De mégis hogyan hagyhatta Isten, hogy efféle szörnyűség megtörténjen? Miért nem avatkozott közbe? "Isten lemondott abszolút hatalmáról, amikor megteremtette az embert" - érkezett a válasz

Bölcskei Gusztáv

református püspöktől. Az általa említett teóriák egyike szerint ez arra enged következtetni, hogy a Teremtő gyenge, hiszen nem tudott közbelépni, hogy megakadályozza a háború és az azzal járó borzalmakat. Véleménye szerint ugyanakkor azzal, hogy a hívek megtagadják az Urat, még annyira sem kapnak választ kérdéseikre. "Auschwitzban nem csak a zsidó nép, hanem a kereszténység egy szelete is meghalt. Nem a hitük miatt gyilkolták az embereket, hanem azért, mert nem vették őket emberszámba: gazembereknek, megbízhatatlanoknak, vagyis zsidóknak bélyegezték őket." Hasonlóan Bölcskeihez,

Lackner Pál

evangélikus püspök, valamint

Kiss-Rigó László

, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke is azt hangsúlyozta, az embernek megadatott szabad akaratra, s az ezzel járó felelősségre helyezte a hangsúlyt. Úgy gondolja, az istenkép nem változott, sokkal inkább az emberek addigi látásmódja értékelődött át alapjaiban. A politikai rendszerek azok, amelyek egy egész társadalom gondolkodását képesek befolyásolni, újraértelmezni.

Török Csaba

teológus a mindenhatóság fogalmát boncolgatta, amit elképzelése szerint téves értelmet nyert a köztudatban. Ez ugyanis nem egyfajta egyeduralom, hanem egy olyan teremtés, ami önállósággal és - csatlakozva az előtte szólókhoz - felelősséggel is ruházta fel "lényeit", az embereket. A holokauszt lezárhatatlan témát képez a keresztények életében, az antiszemita keresztény megtagadja önmagát.