Európában minden harmadik embert érint az idegrendszer megbetegedésének valamilyen formája, gyógyítása pedig drágább, mint a rák, a cukorbetegség és a szívbetegség kezelésének összköltsége. Szegedi kutatók is részt vesznek az idén meghirdetett Nemzeti Agykutatási Programban, melynek egyik alappillére a tudományág külföldön dolgozó szakértőinek hazacsábítása lesz.
Jes Olsen
dán neurológus professzor kezdeményezésére néhány évvel ezelőtt megalakult az Európai Agytanács, betegszervezetek, gyógyszergyárak és az agykutatására szakosodott tudományos társaságok és azok vezető professzorai bevonásával. A szervezet egy felmérést is készített, megdöbbentő eredménnyel: Európa lakosságának
küzd valamilyen idegrendszeri kórképpel, melyek a migrénes fejfájástól a skizofrénián át az Alzheimer-kórig megannyi betegséget érintenek. A következő évtized az agykutatás körül forog majd: az Egyesült Államokban az agyi tevékenységről készítenének részletes térképet, míg Európában az első mesterséges, szilíciumalapú agy előállításán dolgoznak. Magyarországon pedig tizenkétmilliárd forintos kormánytámogatással
Nemzeti Agykutatási Program (NAP)
indul, melyből a Szegedi Tudományegyetem szakemberei is kiveszik a részüket.
"Magyarországon csak migrénes megbetegedésből egymilliót tartanak számon, szélütést pedig egy kisebb város lakossága, 40 ezer ember szenved évente. Igen magas a hangulati élet zavaraiban szenvedők, valamint a skizofrének és epilepsziások száma, így elmondható, hogy az agykutatás egy nagyon komoly társadalmi igényt szolgál ki" - emelte ki
Vécsei László
, az SZTE ÁOK dékánja a Neurológiai Klinika igazgatója. Az egészségügyi szempont mellett gazdasági szemlélettel nézve sem elhanyagolható a probléma, hiszen az idegrendszeri megbetegedések gyógyítási költsége magasabb, mint a rák, a cukorbetegség és a szívbetegség kezelésének összköltsége. Nagyjából az európai trendet követik a hazai betegség statisztikái is, eltérések azért régiónként is tapasztalhatók: a szélütés nálunk jóval gyakoribb, mint az Dániában vagy Svédországban, míg a sclerosis multiplex inkább az északi országokban fordul elő, mint a délebbre lévőkben.
Szegeden nagyon régi hagyományai vannak az agykutatásnak, így természetes, hogy az erre irányuló országos programban is kiemelt szerepet kaphat. "
Freund Tamás
neurobiológus és
Oberfrank Ferenc
igazgató, valamint országosan vezető agykutatók és klinikusok együttműködésével jöhetett létre ez a program, mely szorosabb kollaborációt biztosít olyan területeken, mint például a gyógyszerkutatás vagy a klinikai idegkutatás. Utóbbinál komolyabb támogatást kapott Szegeden a neurofiziológia, segítségével jelentős műszerfejlesztést tudunk végrehajtani. A kutatásnak rendkívül fontos szerepe van a mindennapi klinikai gyakorlatban, nem pusztán a publikált eredmények, de a gyógyító orvosok tudományos szemléletének alakítása miatt is, melyben a NAP-program sokat segíthet" - mondta el Vécsei László. Kiemelt hangsúllyal kezelik az elméleti idegtudománnyal foglalkozó ág támogatását is, amely a molekuláris mechanizmusok vizsgálatát végzi Szegeden
Tamás Gábor
professzor koordinálásával. A négy évig tartó agykutatási program számos tudományos áttörést segíthet elő a későbbiekben. "A gyógyszerkutatási programban dolgozók olyan vegyületeket ismerhetnek fel, melyek továbbfejlesztésével gyógyszerjelölt molekulák kerülhetnek kezünkbe. A neurofiziológia terén pedig olyan biomarkereket keresünk, amelyek segítenek a betegség diagnosztizálásában és követésében. Így egyszerűbben és biztosabban megállapítható, hogy melyik stádiumban van a betegség. Igen bizakodóak vagyunk a programot illetően, egyben nagyon reméljük, hogy a kutatás támogatása nem fog véget érni négy évet követően sem" - hangsúlyozta a dékán.
Új állások is keletkeznek a kutatásnak köszönhetően, melyek egy részét a külföldről hazatelepülő szakemberek tölthetnék be. Őket versenyképes fizetéssel és nyugati színvonalú laboratóriumi körülmények biztosításával csábítanák ismét haza. "Egy nemzetközileg nagy tapasztalatokat szerzett szakember itthon kamatoztathatná tudását - akárcsak a régi idők céhmestereinek tanoncai, akik a világot bejárva hatalmas tudásanyagot halmoznak fel. Az Akadémia Lendület-programjához hasonlóan a pályázók egy komoly támogatást kaphatnak azért, hogy a külföldihez méltó feltételeket teremthessenek hazánkban is" - mondta a professzor. Nagyon nagy gondot kell fordítani ugyanakkor arra is, hogy megőrizzük az itthoni kiválóságokat, akik a hazai feltételek mellett produkáltak jelentős eredményeket.
Az idegi megbetegedések egy jelentős része a stressz és az egészségtelen, túlhajszolt életmód hozadéka, melyre szintén felhívnák a figyelmet a program segítségével. "Rövid idő alatt nagyot változott a világ, egy hihetetlen információhalmazban élünk, melynek befogadása hatalmas adaptációs terhet jelent az agynak. Emellett az életmódnak is betudható, hogy hazánkban igen magas például a szélütés száma, amelyben a kezeletlen magas vérnyomás és cukorbetegség, az egészségtelen táplálkozás és magas koleszterinszint is közre játszik. Sajnálatos tény az alkoholfogyasztás és a dohányzás magas aránya is. Az egészségnevelést már egészen fiatal kortól el kellene kezdeni ahhoz, hogy elejét vehessük a későbbi gondoknak. A tapasztalat azonban sajnos az, hogy az emberek az életmódjukon tudnak a legnehezebben változtatni" - hangsúlyozta Vécsei László.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.