Mintamenzákká alakulhatnak a közétkeztetés kifőzdéi? + FOTÓK

Helyi termelők magyar élelmiszerei kerülhetnek majd a menzák kifőzdéibe, ha a megyék csatlakoznak a Mintamenza Programhoz.

A közétkeztetés megújítását tűzte ki célul a Mintamenza Program, mely Békés megyéből indult, és most mutatkozott be szélesebb közönség előtt Csongrád megyében is Szegeden, a megyeházán. A „Mindennapi egészségünk – új alapanyagok a közétkeztetésben” nevű szakmai konferencián – melyet a

Tisza Lajos Közéleti Egyesület

, a Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetségének Mintamenza csapata, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Csongrád Megyei Kormányhivatal és a Csongrád Megyei Önkormányzat közösen szervezett - beszéltek a közétkeztetés helyzetéről, a Mintamenza Program lehetőségeiről. A program célja, hogy helyi termelők, termékek bevonásával, felhasználásával javítsák a közétkeztetés minőségét. „Reményeink szerint egy olyan mezőgazdasági kultúra fejlődésének lehetünk tanúi, ahol a dél-alföldi termelők egy fontos piaci rést találhatnak majd, ráadásul ez az alulról jövő kezdeményezés nagyobb bizalmat kelthet a termelőkben, mint a szövetkezeti rendszerek” – mondta el

B. Nagy László

kormánymegbízott. A politikus szerint a közbeszerzési törvény is felelős azért, hogy kizárólag az ár az értékadó, mikor egy város közétkeztetésére pályázatot írnak ki, amennyiben a választások után ismét felhatalmazást kap a munkára a kormány, változtatni fog rajta.

Győrffy Balázs

, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy most 2 millió embert érint a közétkeztetés, ahová a kis- és közepes gazdák becsatolásához az első lépés a program megismertetése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal részéről

Zoltai Anna

osztályvezető ecsetelte, hogy a közétkeztetés átalakult az utóbbi években egy szolgáltatói rendszerré, melyben az elsődleges szempont nem a gazdaságosság lett, nem feltétlen az ételek minősége. Központi főzőkonyhák készítik sok helyen az ételt, 100 kilométerekről érkezik az alapanyag, és 10-20 kilométerre is elszállíthatják a készételt. „Több panasz is érkezett arról, hogy az ételek élvezeti értéke nem megfelelő, ezért mintegy 270 vizsgálatot végeztünk, és igazat kell adni a felvetéseknek sajnos. Rendbe kell tenni a közétkeztetést, az élelmiszerlánc rövidítésével, magyar, helyi élelmiszerek felhasználásával” – tette hozzá az osztályvezető.

Kispál Ferenc

, az agrárkamara Csongrád megyei elnöke ismertette, hogy több mint 27 ezer termelő van megyénkben, ebből 9000 kertész, nekik sokat segítene egy hatékony együttműködés a közétkeztetés területén. Megtudtuk: eddig 250 település csatlakozott a programhoz megyénkben eddig 11. „El kell érni, hogy a menzákról eltűnjenek a kényelmi ételek, hogy a burgonyát ne por helyettesítse a pürében” – erről már

Prohászka Béla

, a Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetségének alelnöke szólt. „Kívánatos lenne bevezetni azt a modellt, amit Kecskeméten, ahol úgy ösztönzik az egészséges étkeztetésre a vállalkozásokat, hogy csak azok indulhatnak közbeszerzésen, akik vállalják azokat a feltételeket, amit például a Mintamenza Program is előír. Ezen érdemes lenne elgondolkodni Szegeden is, ahol 17 ezer gyereket látnak a közétkeztetésben. Attól a beszállítótól, aki ezt a feladatot végzi, elvárható lehet, hogy helyi nyersanyagból főzzön” – mondta el portálunknak

Német Ferenc

, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke.