Lehetőségek és korlátok – fókuszban az önkormányzatok jövője + FOTÓK

Az önkormányzatok adósságkonszolidációjáról és a rájuk váró kihívásokról is szó esett a Lehetőségek és korlátok című szakmai konferencián, ahol elhangzott, 60 milliárd forint dedikált forrás érkezik Csongrád megyébe 2020-ig.

„Fontos, hogy éljenek a lehetőségeikkel az önkormányzatok a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy megfelelő információkhoz jussanak” – foglalta össze a Lehetőségek és korlátok – önkormányzati gazdálkodás és területfejlesztés című konferencia célját

Német Ferenc

, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke. A kormányhivatallal, a megyei önkormányzattal és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közös rendezvényen az önkormányzatok adósságátvállalásáról, a helyi önkormányzatok működéséről, a Belügyminisztérium pályázati lehetőségeiről is szó esett.

Az uniós pályázatok okozták a gondok jelentős részét

Azzal, hogy a kormány átvállalta az önkormányzatok adósságállományát, egyensúlyt teremtett, de az eladósodottsághoz vezető okok nem szűntek meg – hangsúlyozta

Renkó Zsuzsanna

, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felügyeleti vezetője. Az ÁSZ feltárta a strukturális problémákat is, mellyel kapcsolatban a szakember elmondta, több önkormányzatnál azt tapasztalták, hogy a működési bevételek nem fedezték a kiadásokat. Az önként vállalt feladatokat fontosnak nevezte Renkó Zsuzsanna, de megjegyezte, elsődleges a kötelező feladatok ellátása. Jellemző probléma, hogy a településeken végrehajtott fejlesztések és beruházások nemhogy nem hoztak, inkább csak viszik a pénzt, vagyis érdemes egy-egy fejlesztés előtt kalkulációt végezni, hogy fenntartható-e egyáltalán a beruházás. Ezen felül a bankoktól való függés és kiszolgáltatottság is növekedett, ugyanis likviditási hitelekből próbálták finanszírozni a forráshiányukat az önkormányzatok. Mint ismeretes, az új jogszabályi előírások szerint a költségvetési rendeletekben működési hiány nem tervezhető, ettől függetlenül a működési hiány kialakulása továbbra is valós probléma az önkormányzati alrendszerben a szakember szerint. A szakemberek olyan esettel is találkoztak, ahol az önkormányzat gazdálkodása látszólagosan egyensúlyt mutatott, ám szállítói tartozásokat halmoztak fel, vagy éppen az önkormányzatok gazdasági társaságai adósodtak el. Paradox módon az eladósodást elsősorban az európai uniós pályázatok igénybevételéhez kapcsolódó, a beruházások önrészét biztosító hitelfelvételek és kötvénykibocsátások okozták. A kötelezettségvállalások nem kellő körültekintéssel történtek, több esetben kedvezőtlen feltételekkel kötötték meg a kötelezettségvállalások szerződéseit, továbbá a visszafizetés forrásait előre nem határozták meg. Renkó Zsuzsanna hangsúlyozta, a beruházások természetesen fontosak egy település életében, de csak akkor járulnak hozzá a tartós gazdasági növekedéshez, ha az így létrehozott létesítmények a jövőben is fenntarthatóak. Az uniós pályázatok többnyire utófinanszírozott konstrukciók voltak, ami több esetben likviditási nehézségeket okozott az önkormányzatoknak.

Több mint hatszorosára növekedett 2002 és 2006 között az önkormányzatok adósságállománya – erről már

Berczik Ábel

kincstárért felelős helyettes államtitkár számolt be. Megfigyelhető az is, hogy legnagyobb arányban a megyei jogú városok, így Csongrád megyén belül Szeged és Hódmezővásárhely adósodott el. A helyettes államtitkár ismertette az adósságkonszolidáció folyamatát, kiemelve, hogy a víziközmű hitelekkel még foglalkoznia kell a kormánynak. Szólt arról a több mint ezer önkormányzatról is, melyek nem rendelkeztek adóssággal, számukra 50 milliárdot különítenek el, négy év alatt ennyit hívhatnak le fejlesztéseik finanszírozásához. Közölte, az a cél, hogy ne kerüljenek újra adósságspirálba a települések, ennek érdekében például külön engedélyt kell kérni a hitelfelvételhez, de vannak kivételek is. Ezek közül kiemelte, hogy idén még nem kell ilyen engedély az uniós pályázati önrész biztosítása céljából felvett hitel igényléséhez, de ez a lehetőség 2015-ben megszűnik. A magyar állam 78,5 milliárd forint adósságot vállalt át Csongrád megyei településektől – tájékoztatott

Simon Barbara

, a Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkárságának főosztályvezetője, aki az idei BM-es pályázatokat is ismertette a hallgatósággal. Elmondta, 1,6 milliárdos keretösszeggel közbiztonsági kiírás fog megjelenni, melyen konstrukcióban tavaly nem nyert senki. Javasolta, hogy idén pályázzanak újra az érintettek, előnyt fog jelenteni az elbírálásnál, ha már 2013-ban is igényeltek forrásokat erre a célra.

Farkasné Gasparics Emese

, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára előadásában többek között kitért arra is, hogy az őszi önkormányzati változások után biztosan nehézséget fog okozni a polgármesterek státuszának megváltozása. „Eddig csak 3000 fős lakosságszám alatt lehetett társadalmi megbízatású polgármesterként dolgozni, ez a korlát megszűnik, így az adott önkormányzatnak végig kell gondolnia, hogy főállású vagy társadalmi megbízatású vezetője lesz. A kormányzat előirányozta a polgármesteri fizetések rendezését is, amely általánosságban nem az emelés irányába mozdul el” – hívta fel a figyelmet.

60 milliárd forint érkezik Csongrád megyébe

A Csongrád Megyei Önkormányzat 2012 óta foglalkozik megyénk területfejlesztési lehetőségeivel, és folyamatosan bevonják ebbe a munkába a vállalkozókat és az önkormányzatokat. „A területi operatív programokban képviseljük az ország érdekeit, legfőbb cél a gazdaságélénkítés” – tájékoztatott

Vízhányó Ferenc

közgyűlési alelnök. A társadalmi egyeztetési folyamat március végén zárul, addig várják a javaslatokat és észrevételeket. Megtudtuk, 60 milliárd forintnyi dedikált forrás érkezik 2014-2020 között Csongrád megyébe, mely összegnek a 60%-át gazdaságfejlesztésre lehet fordítani. „A hetven centiméter magas kilátók világa megszűnik” – szögezte le, vagyis a termelő beruházásokat preferálják.

Nemesi Pál

, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a testület feladatai közül a képzéseket emelte ki, illetve az olyan szakmai rendezvényeket, amelyeken ingyenesek. Elmondta, 19.917 regisztrált vállalkozó volt 2013-ban Csongrád megyében, de Nemesi szerint további két-háromezerre tehető azoknak a száma, akik nem regisztráltak a kamaránál. A konferencián a vállalkozók szemszögéből

Oláh János

, a Hanza-Kruger Zrt. elnök-vezérigazgatója vázolta a jelenlegi helyzetet és a nehézségeket. Megjegyezte, az állam az újraelosztás formáit is centralizálta, és megfigyelhető az önellátó kisgazdaságok felé történő elmozdulás. Jelentős mértékűek az adminisztrációs terhek is, míg az uniós átlag 3,5%, addig nálunk ez az arány 6,8. A pályázati rendszert is kritikával illette annak lassúsága miatt, példaként elmondta, egy tavalyelőtti projekthez a mai napig nem érkezett meg az elnyert forrás. Javasolta azt is, hogy közbeszerzéseknél a helyi vállalkozókat részesítsék előnyben, hiszen ők az adott településen fizetnek adót, vagyis többletbevételt hoznak az adott településnek.