Közélet

Fejtő Ferenc életéről a Grand Caféban

Fejtő Ferenc életéről a Grand Caféban

2014. március 24., hétfő
Fejtő Ferenc életéről a Grand Caféban
Fejtő borító

Dokumentumfilmmel és könyvbemutatóval elevenítik fel Fejtő Ferenc életét és munkásságát március 27-én a Grand Caféban.

A világ híreiből mindig naprakész gondolkodóval, a 99. életévébe lépő

Fejtő Ferenccel Földes Anita

Franciaországban élő újságíró készítette az utolsó, eddig kiadatlan interjúkat. Az Átéltem egy évszázadot című kötet egy izgalmas életút, a forrongó XX. század, titkok, szerelmek és a mai magyar közélet egymásba fonódó krónikája decemberben jelent meg a Scolar Kiadónál. A könyvről és Fejtő Ferenc életéről a szerző,

Földes Anita, Kovács Krisztina,

az SZTE Bölcsészkar Magyar Irodalmi Tanszék oktatója beszélgetnek március 27-én 19 órakor Szegeden a Grand Caféban. Előtte 18 órától Surányi András:Emlékképek című Fejtő Ferencről készült portréfilmjét vetítik. Fejtő Ferenc az összehasonlító történelemtudomány szakértője, politikai elemző, kritikus, Széchenyi- és Pulitzer-díjas író, publicista, a Magyarság Hírnevéért Díj, a Nagy Imre Érdemrend, a Francia Becsületrend tiszti címének birtokosa, a 20. század egyik meghatározó gondolatformálója, 2008. június 2-án 99 éves korában Párizsban hunyt el. Fiatalon tagjává vált a XX. század eleji pezsgő magyar irodalmi életnek. A Nyugat szerzőjeként közelről ismerte

Babits Mihályt, Illyés Gyulát, Füst Milánt, Örkény Istvánt, Molnár Ferencet.

Ő volt

József Attila

utolsó valóban közeli ismerője. Vele és

Ignotus Pállal

együtt alapították a Szép Szó című folyóiratot. Vajon milyen emléket őrzött a mára már irodalomtörténetté vált írókról, ő, a közeli munkatárs, a barát? És milyen személyes benyomásokat szerzett

Bartókról, Bajcsy-Zsilinszky Endréről

vagy

Thomas Mannról

? 1938-tól Párizsban élt. Együtt dolgozott

Károlyi Mihállyal,

akinek ma oly sokan felróják Magyarország trianoni megcsonkítását. Kutatott

Horthy Miklós

titkos iratai között, mielőtt barátja,

Habsburg Ottó

, megírta neki személyes emlékeit a kormányzóról. Fejtő elsőként leplezte le a Rajk-per koncepciózusságát. Mint a francia állami hírügynökség, az AFP vezető Kelet-Európa szakértője sokat tett azért, hogy Magyarországról, az 1956-os forradalomról Nyugaton hírt kapjanak, s reális képet alkossanak, életben tartva a forradalom céljait és szellemiségét. Hozzájutott a jugoszláv és az amerikai titkosszolgálat anyagaihoz, a francia és a lengyel diplomácia jelentéseihez, ahogy a forradalomban fontos szerepet játszó barátaitól is kapott információkat. Hírelemzéseit Amerikától Japánig, a nyugati blokk számos országában átvették az AFP-től. Mivel érte el, hogy Albert Camus és Jean-Paul Sartre a magyar forradalom mellé álljon? Miről beszélgetett Nagy Imrével? Elhiszi-e informátora állítását, miszerint Kádár János nem önszántából hagyta el az országot az ’56-os forradalom idején? Magyarország rendszerváltás utáni miniszterelnökei, (időrendi sorrendben)

Orbán Viktor, Medgyessy Péter

és

Gyurcsány Ferenc

is fontosnak találta meghallgatni a gondolatait. Ő mit gondolt róluk? A könyvből kiderül, hogy sokat látott politikai elemzőként, újságíróként, esszéista-történészként Fejtő kísértetiesen jól látta Magyarország jövőjét. Már 2007-ben... A mai magyar közélet számos elemére rávilágított. Fejtő Ferencnek Trianonban elszakították a családi gyökereit, a holokausztban több,mint 30 rokonát veszítette el, üldözték a fasiszták és a kommunisták is, mégse a gyűlöletbe temetkezett, hanem épp ellenkezőleg: meg akarta érteni a folyamatokat. A majd’ 100 éves polihisztor őszintén vall eszmékről, szerelmekről, kudarcokról, istenkeresésről, bűntudatról, optimizmusról, a vallásokhoz és a halálhoz való viszonyáról. A kötetben, amely Fejtő Ferenc életének utolsó interjúival, az elmúlt száz év történelméről ad személyes hangvételű áttekintést, egy rendkívül sokoldalú személyiség szemén keresztül láthatjuk a világot – amelynek így talán jobban megértjük működését. Megszólalnak Fejtő Ferenc családtagjai, pályatársai, munkatársai, közeli barátai, hölgyismerősei és politikusok is. Köztük

Kertész Imre

Nobel-díjas író,

Romsics Ignác

történész,

Széchenyi Ágnes

és

Agárdi Péter

irodalomtörténészek,

Rockenbauer Zoltán

egykori kulturális miniszter,

Sujánszky Jenő

’56-os szabadságharcos,

Méray Tibor

és

Schreiber Tamás

újságírók is.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.