Bohács Petőfitelepen: A munkahelyteremtés Szeged fellendülésének kulcsa + FOTÓK

Negyedmillióval több ember dolgozik, mint négy éve – Bohács Zsolt országgyűlési képviselőjelölt szerint ez az egy adat is mutatja, hogy jó irányba indult a Fidesz-KDNP kormány. A Petőfitelepi Művelődési Házban tartott fórumán a Szegedtől átvállalt 28 milliárdos adósságról és a város jövőképéről is szó esett.

„A Fidesz kormányzásának ideje alatt az uniós átlagnál végig jobban teljesített hazánk, az ország mindvégig 3 százalék alatt tudta tartani az államháztartási hiányt” – jelentette ki

Bohács Zsolt

országgyűlési képviselőjelölt, aki kedden este arra is emlékeztette a Petőfitelepi Művelődési Házban egybegyűlt közönséget, hogy négy évvel ezelőtt 500 milliárd forintos luk tátongott a költségvetésen, amikor átvették a kormányzást. Csongrád megye 1-es választókerületének Fidesz-KDNP-s jelöltje hozzátette, 2002-ben 300 milliárd forintos tartalékkal adták át a kasszát az MSZP-s kormánynak, míg a szocialisták nyolc év után 83 százalékos államadósságot és IMF-hitelt hagytak maguk után. Bohács elmondta, a polgári kormány úgy döntött, nem követik a szocialisták „hagyományait”, vagyis nem pedig az emberektől vettek el még többet, hanem a bankokra és multikra vetettek ki adókat. „Ez az irányvonal ma is megállja a helyét, akkor viszont kiverte a biztosítékot, még az unióhoz is fordultak. Mindenbe belekötöttek, eljárásokkal fenyegetőztek, majd közel két év után megtetszett más országoknak is ez a program, és átvették a magyar gyakorlatot. Bebizonyosodott, hogy ez életképes elképzelés” – jegyezte meg. A foglalkoztatottsági adatokkal kapcsolatban elhangzott, ma hazánkban több mint 4 millióan dolgoznak, vagyis a Gyurcsány-Bajnai-kormány óta 250 ezerrel többen. Bohács Zsolt úgy értékelte, ez az adat is mutatja, hogy jó irányba halad a kormány. Az elmúlt négy esztendőt értékelve arról is beszélt, hogy az első két évben a költségvetési lukakat tömték be, és a felhalmozott hitelállományt fizették vissza, ez utóbbi miatt számtalan ellenzéki támadás érte a nagyobbik kormánypártot. A képviselőjelölt közölte, azért nem kért hazánk az újabb IMF-hitelből, mert olyan – az emberek mindennapjait negatívan befolyásoló – feltételeket szabtak, amelyek elfogadhatatlanok voltak a kormány számára.

Idén is folytatódik a rezsicsökkentés

Szólt arról is, hogy az emberek számára a kormány munkájából ténylegesen forintra váltható a rezsicsökkentés és a munkavédelmi program. Ez utóbbi a fiatalok és az 50 éven felüliek munkavállalását segítette, továbbá kiemelten foglalkoztak az édesanyákkal. A gyes újbóli három évre emelése és a gyermekek után igénybe vehető adókedvezmény mellett a gyed extra is segítség a családoknak. Ez ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermek egyéves kora után úgy mehessen vissza dolgozni az édesanya, hogy közben nem veszíti el az ellátást. A kormányzati intézkedések közül kiemelte a rezsicsökkentést is, mely idén tovább folytatódik. Bohács Zsolt beszámolt arról, hogy a megvalósult 20 százalékos ármérséklés révén a 2007-es szinten vannak jelenleg a rezsidíjak, és újra az európai középmezőnyben vagyunk a rezsiárak tekintetében. Megjegyezte, az előző MSZP-kormány alatt csak a gáz árát 15 alkalommal emelték, összességében 300 százalékkal.

Munkahelyek nélkül nem fejlődik Szeged

„Amit polgármesterünk az elmúlt időszakban felhalmozott, az az adósságszolgálat” – tért át Szeged helyzetének és

Botka László

munkásságának értékelésére Bohács hozzátéve, a Fidesz-kormány 28 milliárd forint adósságtól szabadította meg a napfény városát. A fejlesztésekkel kapcsolatban – melyeket részben hitelekből finanszírozott Szeged – egy fontos dolgot hiányolt a jelölt: a munkahelyteremtést. Megjegyezte, hogy az uniós pénzek helyi felhasználásából a díszburkolat a legkézzelfoghatóbb. Kitért azokra az ellenzéki kijelentésekre, melyek szerint a Szegeden megvalósuló fejlesztéseket, így például az új klinikai tömb hamarosan befejeződő építése vagy a most megkezdett ELI lézeres kutatóközpont egytől egyig a szocialisták találták ki. „Nekem is vannak nagyszerű ötleteim, de ha üres a zseben, sokra nem megyünk, vagyis nem szabad elfelejteni, hogy a mostani Fidesz-kormány biztosított forrásokat a beruházások megvalósulásához” – közölte. Szeged gazdasága szempontjából az ELI-t nevezte jelentősnek, a mellé tervezett scinece parkba betelepülő cégek nagy lehetőséget rejtenek, például a munkahelyteremtés terén. „Több mint 100 milliárd forintot fizettünk ki Szegeden és a környéken, vagyis hiába is állítja az MSZP-s városvezető, Botka László az ellenkezőjét, az itteni kormánypárti országgyűlési képviselők rengeteget dolgoztak a városért, a térségért az elmúlt négy év alatt” – mondta el Bohács. Az országgyűlési képviselőjelölt megjegyezte, ha jobban lehetne együttműködni a polgármesterrel, a helyi ügyek is gördülékenyebben mennének. Legutóbb hiába osztották szét a képviselői és településrészi keretet, Botka 20 milliót zárolt, mondván, hogy a közpénzek elherdálása ellen harcol.

A multik a nyugdíjkasszákra is rátették volna a kezüket

A fórum egyik résztvevője felvetette, ellenzéki oldalról számtalan támadás éri a kormányt a nyugdíjpénztári rendszer átalakítása miatt, miközben azt elfelejtik, hogy 2010-ben üresek voltak a magánnyugdíj-pénztári kasszák. Bohács válaszában kifejtette, a külföldi multik ezekre a pénzekre is rá szerették volna tenni a kezüket, s az látszott, hogy húsz év múlva nem lesz miből kifizetni a nyugdíjakat, ráadásul az MSZP-kormány az összegek közel 30 százalékát működési költségeinek fedezésére költötte. Negatív személyes példát is tudott mondani, az a magánnyugdíjpénztár, ahová a feleségének a befizetései mentek, csődbe ment, és mindössze egy kimutatást kaptak arról, hogy mennyi pénzt fizettek be az adott számlára...

Menyhárt Sándor

a környezetterhelési díj mértékére panaszkodott, amit helyi rendelet szabályoz, és Szegeden ennek a mértéke 1800 forint köbméterenként. Az idős nyugdíjas nem tudja kifizetni a magas díjat, és kérelmeit eddig elutasították. Bohács elmondta, 50 százalékos díjkedvezményt lehet igényelni, és azt javasolta, hogy a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz forduljon, az önkormányzat rendelete szabályozza a kérdést. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus energiahatékonyságra vonatkozó részeiről, vagyis a KEHOP pályázatairól

Molnár Sándorné

, a Széchenyi Programiroda környezetvédelmi és energetikai tanácsadója számolt be a fórumon. Ezek közül a lakosságot leginkább az érinti, hogy várhatóan az idén ősszel megjelenő pályázati lehetőségek között lakások hőszigetelésére, nyílászárók cseréjére, fűtési rendszerek felújítására és akár napkollektorok beszerzésére is rendelkezésre állnak majd források. A támogatási intenzitással kapcsolatban a szakember elmondta, 40-50 százalékos arányra lehet számítani, és arról is biztosította a jelenlévőket, hogy bár egyszerűsödtek a pályázatok, a Széchenyi Programiroda továbbra is térítésmentesen segédkezik azok megírásában.