Bárándy Péter: az alkotmányos rend helyreállításához rendbe kell tenni a jogalkotást

Bárándy Péter szerint az alkotmányos rend helyreállításához a legfontosabb a jogalkotás rendbetétele.

A Medgyessy-kormány volt igazságügy-minisztere erről kedden, a Pénzügykutató Zrt., a Hetényi István Kör és a Szalay László Kör Tartós lemaradás vagy felzárkózás és konszolidáció? című konferenciáján beszélt. Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: a konferencia célja, hogy a választások előtt bebizonyítsák, lehetséges szakmai alapon hiteles elképzeléseket kidolgozni és képviselni a közvélemény meg a hatalom előtt.

Bárándy Péter

- aki a Szalay László Kör tagja - a jogalkotási folyamatról azt mondta: ki kell zárni a képviselői "partizánakciókat", azt, hogy az utolsó percben beadott érdemi módosítókkal jogot lehessen alkotni. Biztosítani kell azt is, hogy miniszterelnöki rendelet ne lehessen jogforrás - tette hozzá. Hangsúlyozta, a jó kormányzás eszméje az OECD iránymutatása alapján az, hogy az állampolgárok partnerei a hatóságnak, ami azt jelenti, objektív tájékoztatást kapnak, meghatározott céllal és módon konzultálnak velük eldöntendő kérdésekről. Fontosnak nevezte azt is, hogy elfogadott, de még nem hatályos törvényt ne lehessen megváltoztatni, az unió szabályaival ellentétes jogszabályt pedig ne lehessen alkotni. A kormányzati struktúráról szólva a volt igazságügy-miniszter kifejtette, hogy az átalakításnak az egy ágazat - egy minisztérium elvén kellene történnie, és vissza kell állítani a közigazgatási államtitkári rendszert. Bárándy Péter az elmúlt négy év alapvető hibájának nevezte, hogy megszűnt a tulajdonformák egyenlősége, az alaptörvényből ki is maradt a tulajdon szentségének tisztelete. Az Alkotmánybíróság (Ab) a hatalommegosztás és a joguralom legfőbb eleme az alkotmánymódosító hatalommal szemben, és be kell töltenie ezt a szerepét - jelentette ki, hozzátéve, hogy szigorú összeférhetetlenségi szabályokra van szükség. Az Ab-t a Szalay Kör szerint 21 tagúra kellene emelni, hivatásos bírák, a Magyar Tudományos Akadémia és jogász szakmai szervezetek javaslata alapján a köztársasági elnöknek kellene kineveznie az alkotmánybírákat, vétójog nélkül - mondta. A bíróságoknál az egyszemélyi helyett a testületi irányítást tekintik irányadónak, az ügyészség helye pedig a kormány alatt lenne - említette meg.