Szobrot állítanának a Lúdvári Vénusznak gyálaréti civilek + FOTÓK

Gyálaréti civilek fejlesztési terveket állítottak össze a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklus idejére. Ennek egyik eleme, hogy szobrot emeljenek a környéken feltárt 8000 éves Lúdvári Vénusznak, mely ötletükről Trogmayer Ottó régészt kérdezték.

„Gyálarét híres hely, ha Európa történetét kutatjuk. Itt bukkantak rá ugyanis a Kárpát-medence legrégebbi, ezzel együtt Európa egyik legrégebbi falujára, melyet több mint 8000 éve építettek az egykori parasztok” – írta a környéken folyt ásatásról

Trogmayer Ottó

régész a Tiszatáj egyik 1965-os számában. Azt is megjegyezte, hogy kevesen tudnak erről a különleges leletegyüttesről, de „a település jó hírét növelné, ha a jelentős régiségről valamilyen maradandó formában megemlékeznénk”. A területen bukkantak a szakemberek a Lúdvári Vénuszra is, a mindössze tizenhat centiméteres szobrocska jelenleg a hódmezővásárhelyi múzeumban tekinthető meg. A

Gyálaréti Civil Összefogás Közhasznú Egyesület

úgy látja, ennek a feltárásnak az eredményeit minél több szegedinek és turistának meg kellene ismernie. A 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklus idejére összeállítottak egy fejlesztési tervet, mellyel turisztikai vonzerejüket növelnék, amelynek egyik központi eleme lehet a Lúdvári Vénusz. Az egyesület azt szeretné, hogy a Szegedre érkező turisták ne csak egy-egy rendezvény miatt látogassanak el a napfény városába, hanem több időt töltsenek el itt, ehhez azonban érdekességek is kellenek, az újkőkori leletek pedig egyedülállóak. A Móra-múzeum könyvtárszobájában tartott megbeszélésen elhangzott, úgy látják, más országokban sokkal jobban megbecsülik a történelmi emlékeket, s ezen az úton kellene előrelépnie Gyálarétnek is. Elképzeléseik szerint akár épületrekonstrukciók is készülhetnének a 8000 éves maradványok alapján, és természetesen a Lúdvári Vénusz felnagyított mását is érdemes lenne elkészíttetni, és például a Fő téren felállítani. Az egyesület tagjai Trogmayer Ottó véleményét kérték ki, aki 1960-as években a környékbeli ásatásokat vezette. A Móra Ferenc Múzeum nyugalmazott igazgatója elmondta, több kora kőkori lelőhely van, ezek közül kettő ismert, a Gyálarét Szilágyi major és a Lúdvár. „A feltárt szobor önmagában is egyedülálló. Ezeket az istenszobrocskákat általában két darabból illesztik össze, amikor még sáros. Egy gyufaszálnyi vastagságú ágacskával összekötik ezt a két felet, majd kiégetik. Ebből sok töredék van Hódmezővásárhely környékén is” – magyarázta Trogmayer Ottó. A mindössze 16 centiméteres Lúdvári Vénusz különlegessége abban áll, hogy a régész tudomása szerint ez az egyetlen, mely teljes egészében megmaradt. Elmondta, a szobornak van egy párja, ami Bácskában, Hódság településen került elő, ott felnagyították szobortöredéket és ki is állították a Vöröshajú Vénuszt. Trogmayer Ottó szerint önmagába a szobrot kitenni a pusztaságba nem szabad, felnagyításakor pedig arra is kell ügyelni, hogy olyan anyagból formázzák meg, hogy ne lopják el. Egy újkőkori épület rekonstrukcióját is jó ötletnek tartotta, de szerinte többet kellene bemutatni, és gondoskodni kell azok állagmegóvásáról, őrzéséről is. A Gyálaréti Civil Összefogás Közhasznú Egyesület összejövetelén elhangzott, az egyesületnek nincsenek forrásai ilyen léptékű beruházásokra. Terveikkel már felkeresték a körzet önkormányzati képviselőjét,

Hüvös Lászlót

(Fidesz-KDNP), hiszen bizonyos pályázatok csak önkormányzatok számára érhetőek el, ezért fontos, hogy támogatókat szerezzenek fejlesztési terveikhez. A Tisza és a Gyálai Holt-Tisza által körbezárt szigeten elhelyezkedő Gyálaréten működő civil szervezet hosszú távú célja, hogy Szeged és a településrész turisztikai értékét növeljék, és a megvalósuló fejlesztésekkel bekapcsolódhassanak a városi turistaútvonalakba.