Egypólusú vitát tartott a szegedi LMP Paksról + FOTÓK

Nyilvános fórumra hívta a szegedi LMP a parlamenti pártokat, az atomenergia ügyében többször felszólaló civil szervezeteket, és a Szegedi Tudományegyetemet a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatosan felmerülő problémák megvitatása érdekében. Az invitálásra sem a Fidesz-KDNP, sem a Jobbik nem reagált.

A Millenniumi Kávéházban tartott eseményen megjelent

Kozma József

, az MSZP szegedi elnöke,

Dombi Gábor

, az E14 szegedi választókerületi elnöke,

Sarlós Ferenc

, az LMP energetikai szakértője, fizikus,

Bajnóczi Zoltán

, az SZTE Gazdaságtudományi Karának oktatója,

Vörös Sándor

, az SZTE Zöld Kör vezetője, illetve Skype segítségével beszállt a beszélgetésbe

Perger András

, az Energiaklub szakértője és

Zimmermann Márk

közgazdász. Perger András elmondta, klubja 2008 óta, tehát az ötlet felvetődése óta foglalkozik a Paksi Atomerőmű bővítésének kérdésével. Azóta több kutatási módszerrel igyekeztek körüljárni a témakört. A bővítésről szóló 2009-es országgyűlési határozat kapcsán is többször adtak hangot ellenvéleményüknek, majd később ombudsmanhoz és az Alkotmánybírósághoz is fordultak az ügy kapcsán. A szakértő elmondta, a kormány döntését túlzottan korainak, a kérdéskörben kifejtett kommunikációját pedig zavarosnak tartják. Hozzátette, az erőmű jelenlegi négy blokkja a tervek szerint 2030-ig üzemképesen működik, ezért a ügy gyors lefolytatását érthetetlennek, szakmailag indokolatlannak ítélik.

Zimmermann Márk arról beszélt, az eddig nyilvánosságra jutott információk alapján a paksi projekt megalapozatlan. A fejlesztés árának végösszege nagyjából 700 milliárd forint körül alakul, és a közgazdász szerint ez mindenképpen visszaköszön majd a lakossági áramszámlákon. Elmondta, az atomerőmű egyik legnagyobb hibája, hogy nem alapoz a hazai nyersanyagforrásokra, és bár a beruházás kapcsán fellépő megtakarítás 40 százalék körüli lehet, ez nem jelen majd meg forgótőkeként a magyar gazdaságban. A közgazdász nem gondolná, hogy ez a projekt hosszútávon tudja segíteni az energia- és áramárak rendeződését, inkább csak a probléma ideiglenes elodázására irányuló lépésnek tűnik véleménye szerint. Vörös Sándor szerint az atomenergia egy szürke mumus, lévén, számos olyan problémát vet fel, amelyek nem kerülnek feltétlenül előtérbe. Elmondta, az erőműben képződő hulladék tárolása igen sarkos pontja ennek a szektornak, hiszen bár még száz éve sem használja Magyarország ezt a fajta energiaforrást, az eddig kikerült sugárzó melléktermékek mégis több száz évig jelentenek gondot a jövőben. Hozzátette, az sem ismert pontosan, az atomerőműben dolgozók mekkora áldozatot hoznak, nem lehet tudni, milyen hatással van a szervezetükre. A Zöld Kör vezetője kifejtette, véleménye szerint inkább a megújuló, alternatív energiaforrásokra kellene alapozni a jövőt, mint az atomenergiára.

Bajnóczi Zoltán egy újságidézettel nyitotta expozéját: „Súlyos következményei lehetnek annak, ha továbbra is összekeverünk két egymástól teljesen külön tárgyalandó problémát a paksi blokkok pótlásával kapcsolatban – jelesül a szakmai és a politikai érveket.” Ezt követően kitért rá, a népszavazást egy komplex kérdéskörben nem tartaná hasznosnak, mert az javarészt csak a társadalom pártpreferenciáit tükrözné. Az SZTE oktatója elmondta, szükséges lenne egy olyan vitát indítani a bővítésről, amely a lehető legtöbb aspektusból megvizsgálja a témát, majd az érdemi viták után lehet csak döntést hozni egy ilyen horderejű kérdésben. Dombi Gábor csatlakozva az előtte szólóhoz érthetetlennek nevezte, miért hozott döntést a kormány ilyen korán, és miért éppen a választások előtt alig két hónappal. Felhívta a figyelmet az atomenergia hátrányaira, így egyrészt visszautalt Vörös Sándor hulladékkal kapcsolatos gondolataira, majd emlékeztetett, bár az erőműveket biztonságosnak gondoljuk, elég csak a Csernobilban, illetve Fukusimában történtekre emlékezni a cáfolathoz. A népszavazást ugyanakkor elengedhetetlennek tartja, az Orbán-kormány eljárását pedig elfogadhatatlannak ítéli. Sőt, a döntés hátterében „gazdasági mutyit” sejt. Azzal a gondolattal szintén egyetértett, hogy a projekt kapcsán felmerülő költségeket a társadalom fogja megfizetni, összességében pedig az ország eladósodásához vezet majd. Dombi Gábor mindennek kapcsán úgy fogalmazott, reméli, hogy április 6-án új felszabadulást ünnepelhet majd az ország. Kozma József Bacsó Péter „A tanú” című filmjéből emelt ki egy idézetet: „Nem nyitok vitát!” Kifejtette, a kormány is hasonló módon intézte a Paksi Atomerőmű bővítésének kérdéskörét, így a csütörtöki fórum is csak arról szólt, hogy a résztvevők egy meg nem nyitott vitán vitatkoznak. A szocialista politikus szerint a Fidesz az ilyen fontos döntések kapcsán követendő hét pontból az első hatot kihagyta. Jelesül nem vizsgálta meg, milyen társadalomképet képzelne el 75 év múlva, nem vizsgálta, ennek a társadalomnak milyen energiaszükségletei lesznek, továbbá ez milyen energiagazdaságot igényel. Nem tervezett a jövőre vonatkozó környezeti kívánalmakkal, és nem tervezett meg egy ideális energiamixet. Mindezen kérdések társadalmi vitát tettek volna szükségessé, amelyeket népszavazással kellett volna lezárni.

Sarlós Ferenc az atomenergiát „inverz lottóként” aposztrofálta, mondván, nagy kockázat mellett igen kis nyereséget lehet tőle várni. Hozzátette, egy esetleges atomkatasztrófát a magyar gazdaság semmiképpen sem bírna el. Az atomhulladékról kifejtette, Magyarország nem tudja elhelyezni az elhasznált fűtőelemeket, hiszen bár a Paksi Atomerőmű mellett működnek ideiglenes, hűtési lehetőséget is biztosító tárolók, ezek azonban csak rövidtávú megoldást jelentenek. A szakértő úgy foglalt állást, kizárólag a megújuló energia jelentheti az ország jövőjét, majd idézte az LMP szlogenjét: „Paksnak csak alternatívája van.” A nyilvános fórumra az LMP meghívta a Fidesz-KDNP és a Jobbik képviseletét is, ám egyik párt sem reagált a felkérésre.