Rezsifórum Szájerrel Szegeden: beértek a kormány által hozott döntések + FOTÓK

Az április 6-i választások arról is szólnak majd, hogy folytatódjon-e a rezsicsökkentés – közölte Szájer József a megyeházán tartott fórumon. Az EP-képviselő szerint arról fogunk voksolni, hogy visszatérjen-e a Gyurcsány-korszak, amikor is huszonnégyszer emelkedtek a rezsidíjak.

„Közel négy év kormányzás után Magyarország válaszút előtt van ismét: el kell dönteni, hogy végleg leszámolunk-e a múlt elhibázott politikájával, és

Gyurcsány Ferenc

örökségével, vagy pedig újból a nyakunkba vesszük ezeket a terheket” – szögezte le

Szájer József

. Az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke kulcskérdésnek nevezte, hogy sikerül-e tovább csökkenteni a családok terheit. Megjegyezte, emberemlékezet óta nem volt olyan kormánya hazánknak, amely azt kereste volna, hogy miként lehet csökkenteni a polgárok terheit. A megyeházán telt ház előtt tartott rezsifórumon - melyen

B. Nagy László

kormánymegbízott és

Bohács Zsolt

, az Országgyűlés sportbizottságának elnöke, Szeged két parlamenti képviselője is részt vett - is ismertette a rezsicsökkentés idei lépéseit, ami a gáz, az áram és a távhő árának a mérséklését tartalmazza. Szájer József elmondta, a magyar kormány az unió különböző szabályozó hatóságaival is képes küzdeni azért, hogy ne hazánkban legyen a kontinensen belül szinte a legmagasabb rezsi amellett, hogy a fizetések tekintetében a középmezőnyben vagyunk. „Az elmúlt esztendőben 240 milliárd forintot hagyott a lakosok zsebében a kormány az összességében 20 százalékos rezsicsökkentés révén. Ez azt jelenti, hogy azt az egyhavi keresetet és nyugdíjat, amit az előző szocialista kormányok Gyurcsányostól, Medgyessystől és Bajnaistól elvettek a magyar emberektől, azt a rezsicsökkentés keretében visszaadta a Fidesz-KDNP kormány a polgároknak” – szögezte le az EP-képviselő.

A fórumon elmondta, tudja, sokan furcsán tekintenek a rezsicsökkentésre külföldön, és az ellenzőkből sincs hiány, sokan mindent megtennének azért, hogy Magyarországon megállítsák a rezsicsökkentést. Szájer József szerint annyi ellenérdekelt van a rendszerben, nem volt elegendő, hogy a kormány hozott egy döntést, például brüsszeli tárgyalásoknál is fontos, hogy két és fél millió állampolgár aláírásával is támogatta a rezsicsökkentést. „Az ellenzők attól félnek, hogy a magyar példa ragadós lesz, és látjuk, hogy nagyon sok ország részben a válság miatt rákényszerül, hogy elkezdje a rezsicsökkentés politikáját. Egy olyan úton indultunk el, ami a magyaroknak jó, hiszen a polgárok terheit csökkenti, növeljük hazánk versenyképességét, ugyanis ha több pénz marad az embereknél, akkor növekszik a fogyasztás” – részletezte. Kitért a 150 ezer forintig terjedő ingyenes készpénzfelvételi lehetőségre is, mellyel kapcsolatban megjegyezte, trükközni próbálnak a pénzintézetek azzal, hogy az említett határ feletti pénzfelvételt jelentősen meg akarják drágítani. Ő Belgiumban ha készpénzhez szeretne jutni saját bankjától, ingyenesen teheti ezt meg, éves átalányt kell fizetni, ami mindössze 20 euró körül van. Arra is kérte a jelenlévőket, hogy amennyiben visszaélést tapasztalnak, keressék fel a Fidesz rezsi munkacsoportját, ami egy zöld számon keresztül érhető el. Megjegyezte, a rezsicsökkentés nem csak a Fidesz szavazóira vonatkozik, hanem minden magyar állampolgárra.

A választás a rezsicsökkentés folytatásáról is szól

„Vannak Magyarországon is, akik nem tartják kívánatosnak magát a rezsicsökkentést, tudjuk, kik ezek, melyek ezek a politikai erők. Millió olyan nyilatkozatot lehetne a Gyurcsány-koalíció tagjai köréből idézni, akik a legkülönbözőbb kifogásokkal élnek” – magyarázta, hozzátéve, a felsorakoztatott ellenérvek mindegyikére egyenként kell válaszolni. Az egyik legfontosabbnak a fenntarthatóság kérdését említette, mellyel kapcsolatban az ellenzék arra is hivatkozik, hogy mivel választási év van, ezért csökkenti a kormány rezsiterheket, de nem tartják fenntarthatónak a rendszert. Emlékeztetett, Magyarországnak hosszú távú energiapolitikája van, az egyik cél, hogy több irányból jövő energiát biztosítsanak, ami olcsó. A szónok a fenntarthatósági érvek közé sorolta, hogy a rezsicsökkentést nem 2014 januárjában kezdte el a kormány, hanem évek óta sikerrel folytatja. Azok a cégek, amelyek úgy érzik, nem tudnak kellő profitot termelni ezen a területen, azokat hajlandó a magyar állam közösségi tulajdonba venni. Az EP-képviselő szerint nagyon furcsa helyzeteket teremt, amikor egy monopólium magánkézben van, ebben a kérdésben az állami kézben lévő monopólium fejlettebb formának tekinthető, hiszen nem véletlen, hogy Nyugat-Európában is közösségi tulajdonban vannak ezek a cégek, míg nálunk profitorientált cégként vannak jelen. Az április 6-i választások arról is szólnak majd, hogy folytatódjon-e a rezsicsökkentés. Az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke elmondta, minden egyes párt véleményét megismerhette már a lakosság a rezsicsökkentés kapcsán, vannak olyanok, amelyek nemcsak megállítani akarják ezt, hanem vissza is állítani a korábbi állapotokat e téren. „A Gyurcsány-koalíció mit csinált az elmúlt nyolc esztendőben? Huszonnégyszer emelték a rezsit, egészen elképesztő, hogy ezek után róluk bárki józan ésszel elhinné, hogy nem ugyanezt csinálnák, sőt vállalják is, hogy nem támogatják a rezsicsökkentést” – közölte. Szájer úgy látja, világos, hogy miről kell szavazni április 6-án.

Nincs jogunk az unokák életlehetőségeit elvenni!

Míg négy évvel ezelőtt Görögországgal egy szinten emlegették hazánkat, mára megszabadultunk az IMF-hiteltől, sikerült a költségvetési hiányt lejjebb szorítani és 2004 óta először sikerült kikerülnünk a túlzott deficiteljárás alól – ezekről is szót ejtett a fórumon Szájer József, megemlítve, hogy az IMF-től való függése hazánknak az előző szocialista kormány számlájára írható. A külső kényszer nem mindig rossz a politikus szerint, hiszen 3 százalékalatt tartotta a hiányt hazánk az elmúlt három évben. Ahhoz hogy ne adósodjunk el nyakló nélkül, be kellett vezetni egyfajta takarékossági rendszert, amit az alaptörvénybe is beépítettek, nevezetes, hogy bizonyos mértéknél jobban nem adósodhat el az ország. „Ez egyfajta szolidaritás kérdése, mely arról szól, hogy nekünk, akik most élünk, nincsen jogunk a gyermekeinknek és unokáinknak az életlehetőségeit elvenni” – szögezte le. A munkahelyteremtésről és az azzal kapcsolatos kritikákról is szólt, úgy véli, hiába mondja az ellenzék, hogy a külföldön munkát vállalókat és a közmunkásokat is beleszámítják a foglalkoztatási adatokba, ők is dolgoznak. Lehetetlennek nevezte azt az elképelést is, hogy mindenkinek alanyi jogon járjon 70 ezer forint. „Ki fizetné ezt? Obama, netán Putyin úr?” – tette fel a kérdést. Egy olyan szegény országban, mint Magyarország, ez nem megoldható – mutatott rá az EP-képviselő, itt aki valamilyen forráshoz akar jutni, annak tennie is kell valamit. Kijelentette, beértek a kormány által hozott döntések, és elkezdhetünk hosszú távon gondolkodni az ország jövőjével kapcsolatban. „Ha most újraalakul az a koalíció, ami ugyanazokból a személyekből is áll, és egyszer már tönkretette már tönkretette az országot, akkor nagyon nehéz helyzetbe fogunk kerülni. Az is látszik, hogy ezt a volt miniszterelnök irányítja” – szögezte le hozzátéve, egy ideig próbálták titkolni, hogy ki áll a háttérben, de ma már mindenki láthatja, ki az áll az ellenzéki lista élén. A fórum végén B. Nagy László kormánymegbízott arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába vezet jelenleg a közvélemény-kutatások adatai szerint a kormánypárt, erről mindig eszébe jut, amikor szintén jó esélyeket mutattak felmérések, de nem mentek el elegen szavazni, s a Fidesz elbukta a választást. Azt is hangsúlyozta, hogy ezúttal egyfordulós lesz a választás, és kampánycsend sem lesz.

Korábban: Szájer szerint szükség van a polgárok támogatására a rezsicsökkentéshez

A kormány kiszámítható és tartós lépésnek szánja a rezsicsökkentést, amelyhez szükség van a polgárok támogatására is – jelentette ki Szájer József néppárti európai parlamenti képviselő szombaton, a rezsifórum előtti sajtótájékoztatón. Az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke a rezsicsökkentéssel kapcsolatos lakossági fórum előtt tartott sajtótájékoztatón közölte, 2014 is a rezsicsökkentés éve lesz: a tervek szerint áprilisban a gáz ára 6,5, szeptemberben az áram ára 5,7, októberben a távhőé 3,3 százalékkal fog csökkenni. Az előző rezsicsökkentés eredményeként 240 milliárd forint maradt a polgárok zsebében, ez annak az egyhavi fizetésnek vagy nyugdíjnak felel meg, amelyet a korábbi szocialista kormányok elvettek az emberektől - tette hozzá a politikus.

Az európai parlamenti képviselő szerint a következő hónapok fő vitatémája a közműszolgáltatások nonprofittá tételének előkészítése lesz. Ehhez a lépéshez a Fidesz-KDNP nem csupán az Országgyűlés, hanem a polgárok támogatását is meg kívánja szerezni – tette hozzá. Szájer József úgy fogalmazott, alapvető fontosságú, hogy egy olyan országban, amelyet az elmúlt évek válsága különösen súlyosan érintett, a háztartások költségei a piacgazdaságban lehetséges legalacsonyabb szintre csökkenjenek. Kitért arra, hogy az eddigi rezsicsökkentésekkel az európai középmezőnybe sikerült vinni az energiaárakat, de ezek még mindig magasabbak, mint amit a lakosság teljesítőképessége indokolna. A politikus azt mondta, az a 2,5 millió aláírás, amely a rezsicsökkentés mellett összegyűlt, óriási segítséget nyújtott a kormánynak abban, hogy ezt a nehéz folyamatot végre tudja hajtani.