Kothencz János: Irányt is kell mutatnunk a csemetéinknek! + FOTÓK
2014. január 30., csütörtök
A jogszabályokon túlmutató együttműködésre van szükség az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményeknél – vallja Kothencz János. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató immár országos módszertani intézményként működik, és közös gondolkodásra hívja a többi intézményt.
„Az országos módszertani intézménnyé történő minisztériumi kinevezésünk, ha csak a jogszabály részét nézem, egy tudatos szakmafejlesztés, és egyféle a gyámigazgatásból ránk delegálható felügyeleti, ellenőrzési jogkört feltételez. De mi ezen túl szeretnénk lépni, és arra hívjuk fel inkább a figyelmet, hogy ez nem egyfajta szakmai instrukciós rendszer a mi részünkről, hanem ezt partneri formában igyekszünk megvalósítani” – nyilatkozta a SZEGEDma.hu-nak
Kothencz János
. Az immár országos módszertani intézményként működő Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója szerint kizárólag közösen gondolkodva és dolgozva lehet a minőségi tisztulás folyamatát véghezvinni. Ennek az együttgondolkodásnak volt egyik állomása az a szerdai szegedi konzultációs nap is, melyre a többi egyházi fenntartású intézmény szakembereit invitálták. A Váci Egyházmegye és a görög katolikus nevelőszülői hálózatok munkatársai és a gyermekotthonokban dolgozók áttekintették többek között a gyermekvédelmi törvény január elsejével életbe lépett változásait is, melyek a szakemberekre is új feladatokat rónak. Kothencz János elmondta, a történelmi egyházak közzétételében megvalósított társadalmi felelősségvállalás nem nélkülözi az evangélium értékrendjét, így teljesen természetes, hogy könnyebben szót értenek egymással a kollégákkal, hiszen egy azon értékrend köré szerveződik a világról alkotott felfogásuk, gondolkodásmódjuk. „Mi értjük egymástól azt a mondatot, hogy a gyermekemnek szüksége van arra, hogy felismerje a saját magában megragadható jóságot, a teremtőjének az odaültetett üzenetét, miszerint hogy ő egy jó életre érdemes, és meg van váltva mindennemű nyomorától, és van joga arra, hogy felszabadultan éljen. Ezekben a kérdésekben tudatos felelőssége van valamennyi egyházi fenntartónak” – fogalmazott a főigazgató.
Ezt azonban összefogás nélkül nem lehet megvalósítani Kothencz János szerint. Hozzátette, ez alatt nem kateketikus nevelést ért vagy éppen azt, hogy a gondjaikra bízott gyermekeket mostantól kezdve közösen viszik ide-oda, de mindenképp választható útként kell tudniuk megjeleníteni számukra azt, amit egyébként is választhatnának. „Kell mernünk ezen a téren orientálni a csemetéinket, hiszen az 1997. évi gyermekvédelmi törvény mérföldkő a hazai szakellátás gyakorlatában, lehetőséget ad erre és szinte minden másra is, de ezzel együtt mégsem orientál semmire. Ezt a fajta értéksemleges alapelvet igyekszünk mi egy kicsit megszelídíteni, mert azt gondoljuk, fontos azért valamiféle irányt mutatni a csemetének” – közölte. Meglátása szerint minden egyes családban így működik ez, éppen ezért megvalósítható abban az állami fenntartásban és felelősségvállalásban, amiben a történelmi egyházak kivehetik a részüket.
Bekövetkezett a paradigmaváltás
A gyermekvédelmi szakellátás területén az elmúlt három esztendő intézkedéssorozatát paradigmaváltásként értékelte Kothencz János. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója rámutatott, az 1997. évi gyermekvédelmi törvénynek a bizonyos családhoz leginkább közelebb álló szakellátási forma kialakítási törekvése mára érte el azt az ívet, hogy tényleg családiasabb formáról lehet beszélni. Ezen túlmenően a nevelőszülők megbecsültsége is jelentősen változott. Volt egy közel 90 millió forintos program, mely keretében több mint 1200 nevelőszülő választhatott háztartási gépet, és a pályázat sikere miatt az év második felében ismét kiírják. Ennél sokkal jelentősebb lépés, hogy januártól bevezették a nevelőszülők és helyettes szülők számára az új, egységes foglalkoztatási jogviszonyt. Ez havi jövedelmet és nyugdíjjogosultságot is jelent több mint 5700 nevelőszülőnek. Mindez azért nagy segítség, mert több mint háromezrüknek nem volt foglalkoztatási jogviszonya. Szintén változás, hogy ettől az évtől a 12 év alatti gyermekek csak kivételes esetekben kerülhetnek gyermekotthonokba, és az a cél, hogy jelenleg ott élők nevelőszülőkhöz kerülhessenek. „Sokkal differenciáltabb ma már a nevelőszülők képzése is, mélyebb szintű ismeretelsajátításra van szükség, ezért uniós forrásból ötszáz órás programot indítottak. A kormány foglalkozik a szociális életpályamodell bevezethetőségének kérdésével is, jelenleg a konzultációk zajlanak” – tudatta Kothencz János. Hangsúlyozta, ezek lépések közvetve és közvetlenül egyaránt hatnak a gyermek szocializációjára, arra, hogy miként is cseperedik fel, s hogyan kerülhet haza ebbe a társadalomba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.