Jimmy Hendrix gitárjátéka adta a himnusz esszenciáját + VIDEÓK

Algéria himnusza Franciaországot provokálja, Japáné a szigetország örökké tartó uralmát hirdeti, a magyarok nemzeti énekét pedig már Rákosi Mátyás és a Bizottság zenekar is átírta volna, mert szomorúnak találta. Mi adja egy-egy nép fohászának lényegét, "szent tehénként" kell-e strófáira tekinteni, vagy idomulhat a kor igényeihez? Szegedi szakembert kérdeztünk.

1823. január 22-én fejezte be legnagyobb művét

Kölcsey Ferenc,

a Hymnus megszületésére emlékezve pedig ugyanekkor ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját is. Nemzetünk imádsága közel két évszázad távlatából is kortalan mondanivalóval bír, időről időre azonban felmerül az igény, hogy divatosabbá, modernebbé tegyék azt. Egy régi anekdota szerint

Rákosi Mátyás

pártfőtitkár

Illyés Gyulát

és

Kodály Zoltánt

bízta meg egy szocializmushoz jobban illő himnusz megalkotásával, akik azonban elutasították, mivel az eredetit éppen megfelelőnek találták.

Wahorn András

, a Bizottság zenekar zenésze pedig a nyolcvanas években vetette fel, hogy egy új himnuszt ír hazánknak, mivel a régit túl szomorúnak, lehangolónak találta.

A Ferencváros B-közép is ugyanazt a dalt énekli

"A Himnusznak az énekelhetőséghez is igazodva van egy optimális tempója és terjedelme, amely az átlagos ember hangfekvésének megfelelő. Zeneileg néhányunknak talán egy gyorsabb vagy lassabb tetszene, a tartalma azonban a nemzeti múltunk részét képezi. Ugyanúgy nem mondhat sokat egy külföldi hallgatónak a magyar himnusz, mint ahogy nekünk sem jelent semmit Borneó vagy Celebesz nemzeti indulója" - nyilatkozta portálunknak

Tóth Péter

, az SZTE ZMK dékánja azzal kapcsolatban, hogy egy amerikai blog a legrosszabb, legdepresszívebb himnusznak választotta hazánkét. Egy-egy nemzeti induló az adott ország kultúrtörténeti lenyomatát képezi, és valamilyen érzelmi húrokat penget meg az emberben, főképp a hazafiságot, összetartozást és a történelmi értékeket kihangsúlyozva. Tóth Péter szerint nekünk sem kell ezen a fronton szégyenkezni:

Kölcsey

sorai

Erkel

komponálásában fölemelő, magasztos, jól énekelhető, egy valódi zenei remekmű.

"Pár éve ismét előkerült ez a kérdés, amikor megjelentek a különböző zenei variációk, gyorsított sportváltozatok. Én már akkor is azon a véleményen voltam, hogy a Himnuszt nem az határozza meg, hogy fúvószenekar és gyerekkórus, vagy szimfonikus nagyzenekar adja elő. Ugyanaz a dal hangzik el akkor is, ha a Ferencváros B-közép éneklik, mint amikor

Kocsis Zoltán

kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester vezényli le szilveszterkor" - hangsúlyozta Tóth Péter. Tulajdonképpen nemzetünk története sűrűsödik össze ebben a rövid időben, jelképpé emelve sorsfordító pillanatainkat - míg pedig ennek a méltóságát és lényegét meg tudják őrizni, lényegtelen is, hogy milyen ritmusban hallhatjuk vissza. "Emlékezzünk vissza a legendás felvételre '69-ből, amikor

Jimmy Hendrix

a woodstocki fesztivál végén eljátszotta az amerikai himnuszt. Ott, abban a pillanatban valóban az amerikaiak nemzeti éneke szólalt meg, jelképezve a hippimozgalmat, a szabadság érzését. Ez az, ami a lényegét képezi minden ország himnuszának" - mondta el a dékán. http://www.youtube.com/watch?v=sjzZh6-h9fM

Lehet-e depressziós, egyáltalán miről szól egy (nemzeti) himnusz?

Bár szövege alapján a minap egy amerikai blog a világ legdepressziósabb himnuszának titulálta a magyart, az egészet aligha tekinthetjük többnek szenzációhajhász sarkításnál. A blog szerzője egyértelműen nincs tudatában a himnusz szó jelentésének, pedig a magyar Himnusz épp az amit neve is jelent: himnusz, azaz Istenhez szóló költemény, gyakorlatilag egy verses ima, fohász, amely Isten áldását kéri a hányattatott sorsú magyar népre. Kölcsey Ferenc műve, a Hymnus, mint alcíme is fogalmaz, a magyar történelem vérzivataros századait idézi fel az 1. versszak és annak variánsa, a 8. imáinak keretébe foglalva, így mondanivalója csak annak egészében vizsgálható és értelmezhető. Tény, hogy 1100 éves államiságunk viszontagságaiból kiindulva valóban nem nevezhetjük feltétlenül pozitív hangvételűnek a Magyarországot reprezentáló zeneművet. Csakhogy nevezhető-e depressziósnak egy imádság? Aligha, hiszen ennyi erővel mindenkit depressziósnak tekinthetnénk, aki imádkozik, aki elmondja fohászát. Ha megnézünk néhány nemzeti himnuszt a világban, nem is kell messzire mennünk, hogy hasonlót találjunk. A brit

God Save the Queen

(eredetileg God save the King) a magyarhoz hasonlóan imádság, amely az uralkodóra kéri az Úr áldását.

Izland himnusza

nevében is imadal (Lofsöngur), a

svájci Schweizerpsalm

pedig gyakorlatilag egy zsoltár, amely a magyarhoz hasonlóan kéri Isten áldását a svájci népre. http://www.youtube.com/watch?v=fG0MXtdewRM Mint írtuk, általában a hazafiság, az összetartozást és a történelmi múlt kap hangsúlyos szerepet az adott országot reprezentáló zeneműben. Aligha kell bárkinek is bemutatnunk a francia forradalom idején született La Marseillaise vérpezsdítő dallamát és szövegét, amelyhez hasonlóan magával ragadó forradalmi hevület fedezhető fel az olasz egységmozgalom idején, a 19. század első felében keletkezett Fratelli d'Italiában is, amelynek hallgatása közben az az érzésünk is támadhat, hogy egy Verdi-opera betétdalát hallgatjuk. http://www.youtube.com/watch?v=7CoPXFzJtq0 Az Egyesült Államok nemzeti himnusza,

a Star-Spangled Banner

gyakorlatilag az Amerika jelképezte szabadságot megtestesítő zászlóhoz írt óda. Észak-Európában a hideg és a sok hó ellenére sem tükröz depressziót a svéd Du Gamla, Du Fria, amelyet akár rockkoncertek végén is előadnak, s a

Maamme

is büszkén élteti a Finnországot. http://www.youtube.com/watch?v=D52NniI8vVY A hazánkat körülvevő országok himnuszaiból kitűnik a 19. századi nacionalizmus - kivétel az örökös semlegességet vállaló, második világháború utáni Ausztria. A

szerb Bože pravde

ugyan a magyarhoz hasonlóan imadal, ám bőséggel felfedezhetők a hazafias felhangok a strófákban, ahogyan a nemzeti büszkeség sugárzik a román, az ukrán, a horvát és szlovák himnuszból is. Ugyanakkor a német Das Lied der Deutschen, avagy a Deutschlanlied - amelyet egyébként

Joseph Haydn

komponált osztrák császári himnusznak a 18. század végén - hallgatólagos közmegegyezéssel énekelt harmadik versszaka a minimálisra szorítja a nacionalizmust, ellentétben a korábban használt, s tévesen "lenácizott" elsővel. http://www.youtube.com/watch?v=21OylbuzXMg

Oroszország nemzeti dala

szovjet örökség, de ugyanúgy a nagyságot hirdeti, mint amikor a "szövetségbe forrt szabad köztársaságokról", és "a Nagy Oroszország kovácsolta frigyről" zengedezett. Izrael Hatikvája a reményről szól, s a cionizmus célját, a palesztinai szabad haza iránti vágyat fejezi ki, egy több évszázada ismert keresztény dallammal körítve. http://www.youtube.com/watch?v=1DPqNHkm1bM Európán kívülre tekintve Latin-Amerika nemzeti indulóit hallgatva gyakran érezhetjük magunkat katonai parádén - ami nem is csoda, hiszen a spanyolok elleni 19. századi szabadságharc idején születtek, vagy éppen az inspirálta azokat, s a térség politikai kultúrájától nem is áll távol egy-egy puccs, vagy a demokratikus értékek militánsabb kezelése. Ázsiában

Kína nemzeti indulója

igazi kommunista alkotás, amelynek két központi témája van: a nép felkelése az elnyomás ellen és a menetelés. Japán ötsoros haikuja, a

Kimi ga jo

ugyanakkor az ország örökké tartó nagyságát és uralmát hirdeti, míg

Indiáé

a szubkontinens hatalmas területi kiterjedésével szimbolizálja a nagyhatalmiságot. Az európai hatalmak Ázsiában és Afrikában függetlenné vált egykori gyarmatainak népei körében a himnuszok központi mondanivalója pedig a nemzet nagysága mellett élteti a szabadságot, s hangsúlyozza a haladást - s esetleg beszól a franciáknak, amint azt az

algériai

teszi!

Illés Attila - Illés András