Nógrádi Zoltán: Még tartozom Mórahalomnak

Jövőre hatodszor is megméretteti magát a polgármesteri választásokon Nógrádi Zoltán. Mórahalom első embere az országgyűlési képviselőségről is lemond, csakhogy befejezhesse azt a munkát, amit 20 éve elkezdett.

A

Mórahalom.hu

által közzétett évértékelő interjúban kiemelte, hogy nincs szándéka a közéleti tevékenységét Mórahalom határain belül tartani és beszélt a jövőre 25 éve városi rangot kapó település terveiről is.

- Hogyan alakult az elmúlt években a város népesség gyarapodása? Vonzó-e a fiataloknak Mórahalmon maradniuk, illetve mennyire lehet perspektíva a családoknak, hogy más városokból ide települjenek?

- Az elmúlt időszakban rengeteget tettünk annak érdekében, hogy az életminőség érezhetően javuljon a környezetünkben. Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy Mórahalom igazán családbarát város, nálunk nagyon jó gyerekeket nevelni. Minden intézményünk megújult, csinosodott, ezt kevés település mondhatja el magáról. Nem meglepő, hogy egy legutóbbi egyetemi felmérés szerint a tősgyökeres mórahalmiak közül egyre kevesebb azoknak a száma, akik elhagyják a várost. Azért biztosan nem mennek el, mert nem látnak perspektívát a településben, inkább a munkahely szólítja el őket. Ugyanakkor egyre több fiatal, kisgyermekes család költözik Mórahalomra. Az a keskeny társadalmi réteg, aki még építkezni képes, nálunk biztosan megtalálja a számítását. Nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is szívesen telepednek le nálunk, számukra a fürdő -, az egészségügyi -, és a szociális szolgáltatásaink az igazán vonzóak. A rezsiköltségek elől menekülők pedig szívesen költöznek a tanyavilágba. A város lélekszáma a hetvenes évek második felében 5600-5700 fő volt, majd egy erőteljes csökkenés után ismét növekedésnek indultunk, a népességszám manapság 6200 fő körül realizálódik, évente mintegy 30-40 fővel gyarapszunk.

- A városi szolgáltatásokat, az intézményrendszert Mórahalom biztosítja a kistérségben. Milyen hatékonysággal látja el ezt a feladatát?

- A település mindig is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy olyan intézményi struktúrát építsen ki, amelynek a kapacitása bőven meghaladja a város igényeit, hogy a szomszédos települések, a kistérség kiszolgálására is alkalmas legyen. Ez kézzel fogható a közigazgatásban, a gazdasági infrastruktúrában, az egészségügyi ellátó rendszerünkben vagy éppen a közbiztonságban is.

- Ha Mórahalom az elmúlt 20 évben szóba került, akkor nem lehetett kikerülni a városban folyamatosan zajló nagyberuházásokat. Most is, jövőre is találunk ilyet, elég csak kiemelni a mintegy 4 milliárd forintból megvalósuló ivóvízminőség-javító programot, amelyben tíz település vesz részt, és összesen mintegy 28 ezer embert érint.

- A beruházás jelentőségét és a számunkra megfogalmazható értékét ketté kell bontani. Ami az ivóvízhálózat rekonstrukciós programját illeti, erről csak nagyon pozitívan tudunk beszélni, hiszen meglévő, elavult hálózatok cseréjéről van szó: több mint 80 kilométer hosszú új, külterületi ivóvízhálózatot építünk. Ugyanakkor az ivóvízminőség-javító program okával nem értünk egyet, azzal, hogy az arzén jelenléte miatt olyan technológiákat kell alkalmazni, amelyek a vizet kémiai úton gyötrik és kivonják belőle azokat az ásványi anyagokat, amiket már évszázadok óta fogyasztunk. Meggyőződésem, hogy ezzel csak drágább lesz a víz, de nem lesz jobb minőségű.

- Többször hangsúlyozta, hogy a folyamatos városfejlesztéshez nem elegendőek a külső források, a magántőkét is be kell vonniuk. Mennyire sikeres ez a törekvés?

- A város a 90'-es években egy nagyon veszélyes, egyoldalú gazdasági szerkezetet mutatott, a megélhetési források szinte kizárólag a mezőgazdaságra korlátozódtak. Ezen kellett változtatnunk, hiszen a mezőgazdaság egy ekkora népességű várost már nem tud eltartani. A turizmus és az Ipari parkunk folyamatos fejlesztése a város feladata, és ezt a feladatot el is végezzük. Ezekre a pillérekre kell ráépülniük a magánberuházásoknak is. Ne feledjük azt sem, hogy a helyi vállalkozások azon túl, hogy foglalkoztatnak, az adóik révén a város népesség megtartó erejét is erősítik.

- A város jelképe és büszkesége az Erzsébet Mórahalmi Gyógyfürdő. Most, amikor a legtöbb fürdő igen nehéz helyzetben működik, komoly sikerként könyvelhetik el, hogy nemhogy csökkent volna, de néhány százalékkal nőtt is a látogatószámuk. Hogyan tudtak versenyképesek maradni?

- A fürdő folyamatos piaci jelenlétének biztosítása a marketing, a promóciók révén állandó, erre önálló TDM-szervezetünk gondoskodik. A fürdőt infrastrukturálisan nem lehet minden évben fejleszteni, de a szolgáltatásai, a minősége, az üzemeltetése folyamatosan fejlődik. Az egyéb turisztikai termékek, amik megjelentek a városban - mint a négycsillagos szállodánk, a bivalyrezárvátum, a rétesház és még sorolhatnánk - sokféle vendégkört vonzanak. A városnak rengeteg a visszajáró vendége, ők minden bizonnyal azért jönnek újra és újra, mert elégedettek a szolgáltatásainkkal.

- A fürdő ma már nemcsak a turizmust szolgálja ki a településen, de a járóbeteg-szakellátó központ folyamatos fejlesztése mellett a kistérségi betegellátást is biztosítja és az egészségturizmust is fellendítette. Megbirkóznak ezzel a kihívással?

- Az egészségügyi szakellátó rendszer fenntartásában óriási jelentőséggel bír a fürdőgyógyászat és az ebből származó bevételek. Másrészről az egészségügy és a turisztika határán mozgó ágazatok kapcsán komoly partnerekre és befektetésekre lehet számítani. Most is dolgozunk egy nemzetközi fogorvos csoport letelepítésén, velük újabb piaci területet tudnánk megszólítani.

- Jövőre lesz 25 éve, hogy városi rangot kapott Mórahalom. Hogyan készülnek a jeles évfordulóra?

- Az egész éves programsorozat kicsúcsosodását az őszre tervezzük. A helyi lakosság és a kistérség bevonása mellett rengeteg külföldi vendégre számítunk és meghívjuk a köztársasági elnököt is. Látványos és a város eddigi negyedszázados küzdelméhez méltó ünnepség sorozattal készülünk.

- Jövő decemberben lesz 20 éve, hogy akkor még független jelöltként megválasztották Mórahalom polgármesterének. Azóta négyszer erősítették meg a pozíciójában. Nekifut a hatodiknak?

- Igen. A következő ciklus a különböző jogszabályváltozások miatt nem négy, hanem öt évre szól. Be szeretném fejezni a gazdaság fejlesztését, az Ipari parkunk betelepítését, szeretném a Mórakert szövetkezet romjaiból újraéleszteni a mezőgazdasági integrációt. Ezekkel még tartozom a városnak és magamnak is. Ha sikerrel járok, akkor mindazt, amit 25 évesen elterveztem egykoron, azt 50 évesen elérhetem.

- Azt már korábban kijelentette, hogy 2014-től nem akar országgyűlési képviselő lenni, hogyan képzeli el a további politikai karrierjét?

- A politikai tevékenységemet tartaléklángra teszem. 12 évig voltam a megyei közgyűlésben, ugyanennyi időt töltöttem az országgyűlésben, európai ügyekkel foglalkoztam, hosszú ideig Brüsszelben képviseltem azokat a feladatokat, amiket rám bíztak. A közéleti tevékenységemet ugyanakkor nem szándékozom Mórahalom határain belül tartani. Ebben terep a kistérség és a megye is. Olyan célokat keresek, amelyek nem feltétlenül kötődnek a politikához, de kötődnek a mindennapi életünk nehézségeinek megoldásához.