Műhelybeszélgetés a DKMT Eurorégióról
A szegedi nagytájtól a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióig címmel rendezett műhelybeszélgetést a Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány, amelyen Gulyás László regionalista professzor és Miklós Péter történész tartott előadást. Az eseményen felkért hozzászólóként vett részt Zakar Péter, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke is.
A Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány műhelybeszélgetést rendezett A szegedi nagytájtól a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióig címmel a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában, amelyen
Gulyás László
regionalista professzor (a Kaposvári Egyetem címzetes egyetemi tanára, a szegedi egyetem mérnökkarénak docense) és
Miklós Péter
történész (a Szegedi Tudományegyetem oktatója) tartott előadást. Gulyás László hangsúlyozta, hogy a tárgyalt régióban több jelentős gazdasági csomópont indult fejlődésnek – így például Arad, Szeged, Újvidék, Szabadka – a magyar gazdaság „aranykorában”, a dualizmus éveiben, mégis Temesvár maradt a régiócentrum. Miklós Péter ennek kapcsán kifejtette, hogy a temesi megyeszékhely több évszázada ennek a régiónak, amely jelen formájában a tágan értelmezett szögedi nemzetként is felfogható. „A
Bálint Sándor
által kutatott szögedi nemzet a tizenkilencedik-huszadik századi szegedi kirajzás által benépesített terület, amelyet mindig is a multikulturalitás és a multietnicitás jellemzett. A sokféleségnek a régióban megfigyelhető tisztelete és egymás kölcsönös elfogadása példaértékű lehet a huszonegyedik században” – mondta Miklós Péter. A kerekasztal-beszélgetésen felkért hozzászólóként vett részt
Zakar Péter
főiskolai tanár, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, aki a regionális együttműködés további esélyeiről és a három ország területén fekvő DKMT Eurorégió stratégiai jelentőségéről beszélt. A műhelybeszélgetés egyik állomása volt annak az összehangolt kutatómunkának, amelynek eredményeként a következő év első felében egy történészek, regionalisták, szociológusok közreműködésével megalkotott kötet jelenik meg a DKMT Eurorégióról a Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány kiadványaként Miklós Péter szerkesztésében.
