Horthyról Szegeden másképp – tudományos alapon, politikamentesen

Újragondolt negyedszázad címmel harmadjára rendeztek tudományos konferenciát a Horthy-korszakról. A szervezők célja, hogy kutatásokra alapozva valós képet alkossanak Horthy Miklósról és koráról.

A Horthy-korszakot már 1945 után fasiszta, elnyomó és diktatórikus rendszerként állította be az akkori politika, mely álláspont az 1980-as évék végére tarthatatlannak bizonyult, de a mai napig többféle megítélése van

Horthy Miklós

személyének, tevékenységének.

Miklós Péter

történész, az Újragondolt negyedszázad című konferencia egyik szervezője ezért is tartja fontosnak, hogy újra és újra szó essen a kormányzóról és koráról, szerinte számtalan tanulmánynak és kötetnek kell napvilágot látnia még ahhoz, hogy egyfajta konszenzus alakuljon ki a korszakról. A SZAB-székházban rendezett konferencia előtt megjegyezte, a 20. századi történelem szereplőinek megítélését nagyban befolyásolja a politika, gondoljunk akár

Károlyi Mihályra

, Horthy Miklósra,

Kádár Jánosra

vagy

Nagy Imrére

, mindegyikük vitatott életrajzú és életpályájú szereplő. „A kutatások nagyon sok mindent tisztáztak, Nagy Imre esetében például a kommunista múltja, a Rákosi-diktatúrában vállalt szerepe ellenére is a forradalom miniszterelnökeként pozitív szerepet tudott magának kivívni. Károlyi Mihály bizonyos politikai körök számára ikon, míg egy kör számára bűnbak az ország széteséséért. Budapesti kollégák,

Hajdú Tibor

vezetésével kiadják Károlyinak az iratait, a levelezését, az életéről szóló dokumentumokat, és az alapján egy reális képet próbálnak róla alkotni. Ugyanez lenne a feladat Horthy Miklós esetében is, hogy szisztematikus kutatások mentén minél többet feltárjunk róla és koráról. Ez a konferencia is bizonyítja azt, hogy sok tanulmány, konferencia, szövegkiadás után alakulhat csak ki reális kép. Ahogy 1848-49-ről kialakult egy konszenzus, erről a korszakról is kialakulhat, az idő a tisztább történetlátásmódnak dolgozik” – magyarázta Miklós Péter. A történész hozzátette, természetesen a vitatott kérdésekkel is foglalkozni kell, például azzal, hogy a szociális problémák fennmaradtak, majd a zsidóság korlátozása és üldözése következett, de ezzel együtt azt is el kell ismerni, hogy pozitív tendenciák mutatkoztak meg a Horthy-korszak idején hazánkban például a gazdaság vagy épp a társadalom fejlődése terén. A konferencia másik szervezője,

Gulyás László

portálunknak elmondta, a korszakot vizsgálva számtalan tévhitet kell még eloszlatni, illetve olyan adatokat kell ismertetni a közvéleménnyel, amelyek árnyalhatják az időszak megítélését. „Közismert, hogy Trianon után hazánk nagyon nehéz gazdasági körülmények közé került. Ehhez képest a Horthy-korszak 20 éve kifejezetten komoly gazdasági teljesítményt nyújtott. Abban az időszakban például Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország egyaránt Magyarország mögött volt gazdasági teljesítményben, és a szocializmus 40 évének köszönhetjük azt, hogy most ezek az országok előttünk vannak” – jegyezte meg a történész. Igaz, az 1980-as évek végétől, a rendszerváltozás után egy reálisabb történelemszemlélet kezdett kialakulni a Horthy-korszakról, de ezzel egyidejűleg a kultuszépítés is megindult, aminek látványos eleme volt az újratemetés. Miklós Péter rámutatott, a mai napig viták vannak, ha felmerül az a kérdés, hogy állítsanak-e szobrot Horthynak, vagy éppen elnevezzenek-e róla közterületet, mellyel párhuzamosan az államszocializmus-kori ellenkultusz momentumai ismét felbukkannak. A szervezők ezért tartják fontosnak, hogy a tudományos tényeket a nagyközönség elé tárják, ez hívta életre az Újragondolt negyedszázad című konferenciasorozatot. 2008 után tavaly is rendeztek

szimpóziumot

Horthy Miklósról, és akárcsak korábban, most is kötetbe szerkesztik az elhangzott előadásokat.