A felsőoktatási rangsorok jók, de tökéletesedniük kell az ELTE rektora szerint

A magyar egyetemeket és főiskolákat rangsoroló, évről évre megjelenő listák jók, de tökéletesedniük kell, mert nem lehet a felsőoktatási intézményeket homogén csoportnak tekinteni - mondta Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora egy keddi budapesti konferencián.

A rektor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke kifejtette: az egyetemek igénylik, hogy legyenek valós rangsorok, és az MRK is támogatja, hogy minél tökéletesebb, jobb hazai rangsorok készüljenek. A HVG által elkészített és megjelentetett egyetemi és főiskolai rangsorról azt mondta, sokat mutat abból, hogy "a finanszírozási környezet ellenére" mennyire elkötelezettek a felsőoktatási intézmények.

Mezey Barna

arról beszélt, hogy a felsőoktatásban zajló fokozott versenyben az intézmények megítélése és presztízse kiemelt kérdéssé válik. Ez a verseny nagyon káros hatással is járhat - mondta -, és kérdés, hogy azok a mérőszámok, amelyekkel a technikai fejlődés mérhető, vajon nem fedik-e el a valós értékeket, amelyeket a felsőoktatásnak képviselnie kell. Az ELTE rektora szerint nehéz sommás választ adni arra, hogy a rangsorok indokoltak-e, van-e létjogosultságuk, és mennyire tudják a minőséget ezek a számok megmutatni. Mezey Barna úgy vélte, abszolút listákat nem lehet alkotni, "csiszolni" azonban érdemes az adatokat. A rektori konferencia elnöke szerint a közvélekedés hajlamos homogén "csoportnak" tekinteni a felsőoktatási intézményeket, holott minden intézmény más és más. Sokszor maga a szabályozó állam is beavatkozik, hiszen különböző kormányzati megfontolások alapján egyik évről a másikra pozícionál, vagy "kiejti a maga kegyeiből" az egyes intézményeket, szakokat, formákat, amely magatartás "kérdőjelet tesz ezen rangsorok mögé" - mondta Mezey Barna. A rendszer csiszolásában komoly feladatot jelent az, hogy ezeket a rangsorokat az európai modellre kell szabni, hiszen a rangsorolás gondolatköre alapvetően az angolszász struktúrából indult, azokra az intézményekre van szabva, és az igazodás is egy angolszász rendszerhez közelít, amely alapvető vonásokban tér el az európai egyetemi modelltől - mondta. Hozzátette: saját európai rangsort kellene kidolgozni, legalább angolszász alapossággal. Ugyanakkor Mezey Barna szerint a felállított rangsorok hasznosak is egyben, hiszen bizonyos kérdésekben fel tudják hívni a figyelmet az intézmények gyengeségeire.

Fábri György

, a társadalmi és tudománykommunikációs kutatócsoport vezetője, az ELTE rektorhelyettese előadásában elmondta, a különböző rangsorokat vizsgálva megfigyelhető, hogy a legismertebb rangsorok legfőbb indikátora a publikációk száma. Egy egyszerű analógia szerint jobb rangsorhelyezés a publikációk számának növeléséből lesz, publikáció viszont több kutatásból, kutatás csak pénzből, bevétel pedig gazdálkodásból - tette hozzá. A rektorhelyettes szerint a kétszázas lista következménye a frusztráció lett. Mint fogalmazott, ha ezt a listát erőltetik, akkor cserben hagyják a hallgatót, a nemzeti tudományokat és a közszolgáltatási szakirányokat. Úgy vélte, ha valóban top egyetemeket, főiskolákat szeretnénk, akkor hosszú távra is kiszámítható, rendezett, és a tudományos kutatást is lehetővé tevő finanszírozás kell. "Ha ez nincs, akkor nem a toplistákon kell gondolkodni, hanem a fennmaradáson" - tette hozzá. Elmondta, vizsgálták azt is, hogy a magyar társadalom mit gondol a felsőoktatásról. Számos tévhit kering a közgondolkodásban, például, hogy sok a diplomás munkanélküli, túlképzettek, és a fiatalok azért szeretnének diplomát, mert nem akarnak dolgozni.