Ha Brüsszel jóváhagyja a magyar kormány kezdeményezését, uniós nagyprojektként újabb 2,7 milliárdot kaphat a szegedi egészségügyi fejlesztés, s 2015 közepére teljesen felújíthatják a 410 ágyas klinikát is.
A magyar kormány október 31-én kezdeményezte az Európai Uniónál, hogy uniós nagyprojektként újabb 2,7 milliárd forint jusson a szegedi klinikaberuházásra. Brüsszel jóváhagyása hamarosan megérkezhet, ami azt jelentheti, hogy a 12,3 milliárdból létesülő magkórház régi, a 70-es években készült, 410 ágyas része is teljesen megújulhat 2015 közepére. Mindezt
Majó Zoltán
, az SZTE gazdasági-műszaki főigazgatója jelentette be kedden.
Sajtóreggeli keretében számolt be a klinikaberuházásról
Tapasztó Sándor
projektvezető, Majó Zoltán gazdasági-műszaki főigazgató,
Rovó István
műszaki főigazgató-helyettes, illetve
Szőkedencsi Géza
vezető tervező. Tapasztó Sándor elmondta, a 12,3 milliárdos projektből jelenleg a teljes összeg 87 százalékára szerződött az egyetem, s már lehívott 7,5 milliárdnyi támogatást. Majó Zoltán bejelentette: megtörtént az SZTE 265 ágyas, ötszinten új klinikai tömbjének műszaki átadás-átvétele, jelenleg a használatba vételi engedélyezés eljárása folyik. Várhatóan még karácsony előtt megkapja az egyetem a használatba vételi engedélyt a szakhatóságoktól, azt követően jövő év elején a működési engedélyt kell megszerezni az ÁNTSZ-től, majd megkezdődhet a közel tucatnyi egészségügyi osztály többlépcsős beköltözése, s különböző eszközbeszerzések, finomhangolások után néhány hónapon belül a valódi betegellátás is megindulhat a modern épületben. A főigazgató köszönetét fejezte ki a kivitelező, az Aktív Kft. és Ferroép Zrt. által alkotott konzorciumnak. Tájékoztatott, a Hunép–Magyar Építők–Strabag–MMK konzorciuma is az utolsó simításokat végzi az immár helikopterleszállóval ellátott sürgősségi osztály csaknem 700 millió forint összértékű korszerűsítésén.
Majó Zoltán bejelentette: reményeik szerint a két, minden igényt kielégítő épület mellett egy harmadik, az 1970-es években felhúzott 410 ágyas klinika is teljes körű felújításon eshet át. Október 31-én a magyar kormány Brüsszel engedélyét kérte négy hazai egészségügyi intézmény, köztük az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ beruházásának uniós nagyprojektté nyilvánításához. Pozitív válasz esetén - tudtuk meg - a szegedi universitas újabb 2,7 milliárd forint támogatásban részesülhet, melyből 2015 közepéig modernizálhatja az egyes részeiben, részleteiben (lásd elektronikus, műszaki berendezések) elavult 410 ágyas klinikai épületét a Semmelweis utcában.
Az új, 265 ágyas klinika építészeti-műszaki megoldásairól az építész és generál tervezője, Szőkedencsi Géza beszélt. "2008-ban egy 21. századi kórházat álmodtunk meg, mely műszaki, üzemeltethetőségi és betegellátási szempontból is fenntartható, humánus és betegközpontú. Ezt a tervünket sikerült is megvalósítani. Kiemelendő, hogy az új épület mátrixrendszerű, a szinergiákat kihasználó, azaz a korábbi széttagolt pavilonos működéssel szemben itt sem a diagnosztika, sem a műtők nincsenek osztályhoz kötve. A nyolc klasszikus és négy ambuláns műtőt bejelentkezéssel lehet igénybe venni" - árulta el. Hozzáfűzte, az épület tudásalapú, amennyiben az egyetemi oktatásra-kutatásra támaszkodik. Előadó- és oktatótermeiben a műtétek is élőben követhetőek, ilyen szempontból szolgálja a képzést.
Ezen a klinikán minden a betegekről szól - folytatta -, a kórtermek egy-, illetve kétágyasak, vizesblokkal ellátottak, az ablakok az udvara néznek, melyet hatalmas zöld felületek borítanak majd. Az épület szellőzése, hőszigetelése is a lehető legkorszerűbb. Nagyrészt zöld tető borítja a klinikát, melynek fűtésrendszere az egyetemi geotermikus hálózathoz is kapcsolódik. A kubatúrát ráadásul úgy alakították ki, hogy a későbbiekben akár egy újabb tömbkórházzal bővíthető az épületegyüttes.
A beruházásról Rovó István néhány érdekességet emelt ki: 1300 tonna betonacélt és 11 ezer köbméter betont építettek a 265 ágyas klinikába. Minden téren a zöld egyetem koncepciót érvényesítették. Mint megtudtuk, a falak szellőzéséről modern hőszigetelési technológia gondoskodik, a biztonságos hőellátásért három kazán felel majd, illetve a rendszer a geotermikus energia fogadására is kész. A csapadékvizet tartályokban gyűjtik össze, azzal locsolják a növényzetet. Az energiaellátás biztonságát is többkörös rendszer óvja. Majó Zoltán számításai szerint egyébként évi 300-400 millió forintjába kerül majd az egyetemnek a hűtés, fűtés, az áram és a víz, egyszóval az új infrastruktúra fenntartása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.