Több mint a duplájára növelnék az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagyságát

Több mint a duplájára növelnék az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagyságát az unió következő költségvetési időszakában - azaz 2014 és 2020 között - Magyarországon - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti, társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szombaton Budapesten, a XXVI. biokultúra tudományos napon.

Tóth Katalin

a MOM Kulturális Központban, az ökológiai gazdálkodás fejlesztéséről szóló nemzeti akciótervet ismertetve elmondta: a mostani mintegy 130 ezer hektárról mintegy 300 ezer hektárra kívánják növelni az ökológiai gazdálkodásba bevont terület nagyságát 2020-ra Magyarországon. Az akcióterv alapvető célja ugyanis az, hogy növeljék a biogazdálkodásba bevont területek nagyságát, illetve az ökológiai feltételek között nevelt állatállomány létszámát is. Emellett az akcióterv célkitűzései közé tartozik még az is, hogy Magyarországon az ökológiai gazdálkodásból származó termékek feldolgozottsági szintjét emelni lehessen, mivel most az alacsony szinten van. Továbbá népszerűsíteni kívánják a biotermékek fogyasztását, növelve a fogyasztói tudatosságot és a fogyasztói bizalmat is e termékek iránt. Az akciótervben hangsúlyosan szerepel még az ökológiai tevékenységekkel kapcsolatos képzési, kutatás-fejlesztési és szaktanácsadási rendszerek fejlesztése is. Tóth Katalin kiemelte: az ökológiai gazdálkodás nagyon munkaerő-igényes ágazat. Ez pedig azért is fontos, mert így a jövőben többen is munkát találhatnak az ágazat fejlesztése révén az ökogazdálkodásban. Mindez pedig fontos szempont a vidék népességmegtartó erejét tekintve - tette hozzá. Beszélt arról is, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumban több, egymást erősítő stratégiai dokumentum készült az elmúlt időszakban. Az ökológiai gazdálkodás elterjesztését szolgálja például a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, a biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája, valamint Magyarországnak a génmódosított szervezetektől (GMO) való mentességének biztosítása, amelyet az alaptörvényben is lefektettek. A helyettes államtitkár szerint az ökológiai gazdálkodásban előállított termékek belföldi fogyasztását is a mostaninál szélesebb körben kell népszerűsíteni, amit a helyi piacok létesítésének ösztönzése is támogat. Továbbá az akcióterv célja, hogy az óvodákban, iskolákban és egyéb szociális intézményekben a bioalapanyagok felhasználását legalább 30 százalékra kell növelni.

Ifjabb Hubai Imre,

a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke megerősítette, hogy az általa képviselt köztestület saját eszközeivel támogatja az ökológiai gazdálkodás lehetőségeinek kiszélesítését Magyarországon. Ezt támasztja alá, hogy a NAK együttműködési megállapodást kötött a Magyar Biokultúra Szövetséggel az idei országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon (OMÉK). Az MTI kérdésére válaszolva az alelnök reális és megvalósítható célnak nevezte, hogy az ökológiai gazdálkodásba bevont terület nagysága Magyarországon 300 ezer hektárra nőjön. Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke mindehhez még azt tette hozzá, a területnövekedés egyik fontos feltétele, hogy nőjön az ökológiai gazdálkodás támogatási szintje. Erre szerinte van remény, ugyanis az előzetes információk alapján például 450-900 euró - ez jelenlegi árfolyamon mintegy 135-270 ezer forint - támogatásra számíthatnak hektáronként 2014 és 2020 között az ökológiai gazdálkodásban részt vevő gazdálkodók, amennyiben a szükséges feltételeket is teljesítik munkájuk során.