Szelektív hulladékgyűjtés – van még mit tanulniuk a szegedieknek

Közel 15 éve van Szegeden szervezett szelektív hulladékgyűjtés, a lakótelepeken 51 gyűjtőszigetet alakítottak ki, továbbá 7 hulladékudvar is működik, de a környezetgazdálkodási cég vezetője szerint bőven van még mit tanulnunk és tennünk e téren.

Nem változott az elmúlt öt évben a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége, igaz az országban az első között, mintegy tizenöt éve vezették be a szelektív hulladékgyűjtést.

Makrai László

, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője arról tájékoztatott, az összes begyűjtött lakossági hulladék 10%-át sem éri el a szelektáltan gyűjtött mennyiség, a vegyes kommunális hulladék viszont folyamatosan növekszik. Jelenleg a lakótelepeken 51 szelektív gyűjtősziget van, melyekről heti rendszerességgel szállítják el továbbválogatásra a hulladékot, illetve hét hulladékudvart kereshetnek fel nyitvatartási időben a szegediek. Éves szinten a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. 3000 tonna lakossági szelektív begyűjtésből származó válogatott és bálázott csomagolási hulladékot adott át hasznosításra. Az ebből befolyó összeg a szelektív gyűjtés költségeinek mintegy felét fedezi, ez – magyarázta Makrai – sehol a világon nem rentábilis, de sok országban államilag támogatott, vagy a magasabb díjakba van beépítve. Az óvodákban és iskolákban a cég által meghirdetett gyűjtésekből származó papír, PET-palack és italos karton mennyisége jelentősen emelkedett, ami örömteli számunkra” – tette hozzá. Makrai közölte, a nem szelektált hulladék 50%-ban hasznosítható lenne, ám a szegedi cégnek nem áll rendelkezésére a megfelelő technológia a szétválogatáshoz, így ez az érték elvész. Ezen felül úgynevezett lerakási adót is kell fizetniük, melynek mértéke jövőre megduplázódik.

Bevált a kéthetenkénti gyűjtési gyakorlat

A családi házas övezetben élők körülbelül fele, vagyis 10 ezer háztartás veszi igénybe a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. pluszszolgáltatását, külön gyűjtve a hasznosítható hulladékot. Makrai László tapasztalatai szerint egyre jobban tudják a lakosok, hogy mely hulladék gyűjthető szelektíven, de sokan nem tapossák vagy nyomják össze a flakonokat, így a sárga zsákokba jóval kevesebb hulladék kerül, mint amennyi beleférne. „A kétheti gyűjtést is hamar megszokta a lakosság, amiért köszönet illet mindenkit, és szinte megszűntek a panaszok és persze a félig telt zsákok is. A társaságunk által begyűjtött mennyiség sem csökkent, de a kétheti elszállítással üzemanyagot takarítunk meg” – mondta el kérdésünkre az ügyvezető igazgató hozzátéve, a szelektálási gyakorlaton lenne azért még mit javítani. Elengedhetetlen újra, kézi erővel, egyenként átválogatni a begyűjtött zsákok, és gyűjtőszigetek tartalmát. „A tapasztalatok szerint a tartalom negyede hasznosíthatatlan, így abban a formában, válogatatlanul értéktelen. Másrészt 12 egynemű anyagfajtára kell kézzel válogatnunk a 3 tartály vagy a sárga zsákok kevert tartalmát ahhoz, hogy átadhatóvá tegyük a papírgyár vagy műanyag-feldolgozó üzem számára. Az a közhiedelem téves, hogy az összegyűjtött lakossági szelektív hulladékot a vegyes hulladékkal együtt leborítjuk a dombra. Miért is tennénk, ha egy kis ráfordítással, továbbválogatással értéket tudunk teremteni belőle” – így az ügyvezető. Hangsúlyozta, a sárga zsákokba gyűjtött lombot és egyéb zöldhulladékot a szelektív jármű nem szállíthatja el, azt a lakosság otthon komposztálhatja vagy a hulladékudvarokba viheti, ahol külön konténerben helyezheti el.

Sárga zsák helyett szelektív edényzet

Gyűjtőpontok megszüntetésére már volt példa több helyszínen is a városban, mert akadtak, akik közönséges szeméttelepnek használták, és extrém esetekkel is találkoztak már a társaság munkatársai.

Egy alkalommal élő kiscicákat dobtak ki

, volt, aki egy teljes spájznyi romlott befőttek dobott ki, sőt még istállótrágyát is raktak a gyűjtősziget tartályaiba. „Több helyszínen kamerákat szereltetünk fel, mert borzasztó állapotok uralkodnak, így Tarjánban a Retek utcában, az újszegedi Hargitai és Fülemüle út sarkánál, továbbá Dorozsmán a Faragó térnél” – sorolta Makrai László, aki reméli, hogy a térfigyelő kamerák távol fogják tartani azokat, akik szeméttelepként használták eddig a gyűjtőszigeteket. Nemcsak oda nem illő hulladék kerül a gyűjtőszigetekre, sok esetben fosztogatják is a konténereket, a sárga zsákokat pedig rendre széttépik értékes dolgok után kutatva, míg tartalmukat szétszórják az utcán. Ez utóbbit úgy szeretnék orvosolni, hogy az egyszer használatos sárga zsákokat szelektív edényzetre cserélnék, ami az említett nagy pályázatuk része. Makrai László úgy látja, van még mit tanulnia a lakosságnak, elég, ha Ausztria példáját nézzük, ahol a hulladék visszagyűjtési arány többszöröse a hazainak. „Ott már régóta állampolgári kötelesség a szelektív gyűjtés, és ha a szelektív kukában oda nem illő anyagot találnak az ellenőrök, akkor 100 euró a bírság első alkalommal, mely többszörösére is emelkedhet visszatérő esetben” – közölte. A magyarországi jogalkotók is javítanának a jelenlegi helyzeten, így egy új törvény értelmében 2015-től válik kötelezővé, azaz állampolgári kötelességgé a szelektív hulladékgyűjtés.

Minden a szemléleten múlik

Nincsen olyan kicsi konyha ahol ne lenne mosogató pult, az alatt pedig egy kisebb szelektív kukának mindig adódik hely. „Nem is ennek a helynek a megtalálása a nehéz, hanem a fejekben gondolkodás, majd a gyakorlat megváltoztatása. Biztos megér egy átgondolást, majd egy apró mozdulatot. Erre a lehetősége mindenkinek megvan. Technikai háttér a begyűjtéshez Szegeden biztosított, mind lakótelepi, mind magánházas övezetben egyaránt. Ne feledjük, ez értékmentés” – így az ügyvezető. Megjegyezte, a Kft. csak közfeladatra és a közvagyon gyarapítására tudja bevételeit fordítani. Ebben pedig egyre költséghatékonyabb, mert feladatait a három évvel ezelőtti forrásoknál jóval kevesebből oldja meg.