Kalmár Ferenc: Januárra készül el az európai etnikai kisebbségekről szóló jelentés

Az Esélyegyenlőségi és Diszkrimináció Elleni Bizottság Kalmár Ferencet bízta meg a „Hagyományos európai etnikai kisebbségek helyzete és jogai” című jelentés elkészítésével. A ET-képviselő legutóbb Finnországban tájékozódott, decemberben pedig Szerbiába készül.

Európában nincs olyan ország, amely etnikailag egyszínű lenne, hiszen minden hetedik polgár tagja valamely etnikai kisebbségnek – szögezte le

Kalmár Ferenc

. Az Európa Tanács (ET) magyar delegációjának tagját az ET parlamenti közgyűlésének Esélyegyenlőségi és Diszkrimináció Elleni Bizottsága bízta meg a „Hagyományos európai etnikai kisebbségek helyzete és jogai” című jelentés elkészítésével. A bizottság három utat engedélyezett a képviselőnek, így ennek a munkának a keretében először Dél-Tirolban, majd Finnországban tájékozódott a kisebbségek helyzetéről. A finnországi munkával kapcsolatban portálunknak elmondta, a svéd lakosság aránya 5-6 százalék között mozog, de egész Finnország területén a második hivatalos nyelv a svéd. A politikus szerint már ez az egy momentum is jelzi, hogy teljesen másként tekintenek a kisebbségekre, mint Közép-Kelet Európában, hiszen a svédeknek van iskolájuk, és még parlamentjük is. „Jártam Åland szigetcsoporton is, mely Finnországhoz tartozik, és több mint 6500 szigetből áll. Lakossága túlnyomórészt svéd anyanyelvű, a nemzetiségi területi autonómia egyik mintapéldája az egész kontinensen. A lappföldi számik vezetőjével is folytattunk megbeszéléseket, nekik is van külön parlamentjük. Mindössze 80-100 ezer számi él Finnországban, Norvégiában, Svédországban, valamint Oroszországban. Előbbi három országban élők szoros kapcsolatot ápolnak egymással, és próbálnak oroszországi számiknak is segíteni” – részletezte. A különbségek érzékeltetésére elmondta, Finnországban minden egyes minisztériumnak ki kell dolgoznia egy diszkriminációellenes tervet. Állami szinten egy programot is készítettek, mely a svéd és a finn nyelv reaktiválására, erősítésére irányul. „Erre azért van szükség, mert a finn erőteljesen hat a svéd nyelvre, részben a lakosságszámbeli jelentős különbségek miatt” – magyarázta a bizottsági tag. A kisebbségekkel való foglalkozást és szolidaritást a politikus szerint jól példázza, hogy amikor a svéd kisebbség országos egyesületének a székházánál bomba robbant, másnap a legnagyobb finn lap, a Helsinki Sanoma svéd nyelven jelent meg. „Ez az, ami előremutató, és erre lenne szükség Európa-szerte, hogy a nemzetek legyenek szolidárisak egymással” – hangsúlyozta. Kalmár Ferenc megjegyezte, egy autonóm dokumentum szabályozza a hatásköröket, de természetesen mindez összhangban van a finn alkotmánnyal. Többnyire a helyi ügyekben döntenek, de például az Åland szigetcsoporton élőknek állandó képviseletük van a Helsinki parlamentben. A következő útja Szerbiába vezet Kalmár Ferencnek, Belgrád mellett Újvidékre is ellátogatnak a bizottság tagjai, a tervek szerint még karácsony előtt. Ezt követően véglegesítik a jelentést, amit január végén tárgyalhat újra a bizottság Strasbourgban, majd áprilisban kerül a parlamenti közgyűlése elé. „Az Európa Tanácsnak modelleket kellene kidolgoznia, többek között a nemzeti kisebbségek helyzetének kezelésére. A most készülő jelentés egyik deklarált célja, hogy a Nyugaton már bevált modelleket és jó gyakorlatokat próbáljuk kelet felé hozni” – szögezte le. A képviselő elmondta, az egykori szocialista országokban már lehet ezekről a kérdésekről beszélni, de sajnos itt még nincsenek kézzelfogható eredmények. Amíg Nyugat-Európában senkit nem zavar, hogy Baszkföldnek, Katalóniának vagy épp Dél-Tirolnak autonómiája van, addig keleten problémát jelent, Kalmár tapasztalatai szerint egyből az elszakadásra gondolnak. „Ha továbbmegyünk kelet felé, akkor sajnos azt tapasztalhatjuk, hogy még a párbeszéd is nehézségekbe ütközik” – jegyezte meg. Természetesen van ellenpélda is, Moldova déli részén elhelyezkedő autonóm terület, Gagauzia, melynek lakosságszáma körülbelül 150 ezerre tehető. A szegedi politikus problémának tartja, hogy az Európai Unión belül a kisebbségek kérdése nemzeti hatáskörben van, az erdélyi magyar szervezetek mindhárom polgári kezdeményezését is erre hivatkozva utasította el Brüsszel. „Az lenne előremutató, ha kidolgoznának egy olyan szabályozást, ami érvényes lenne minden országra” – hangsúlyozta. A bizottsági jelentéssel kapcsolatban kérdésünkre elmondta, annak tartalma nem publikus elfogadásáig, de a javaslati részbe jövőbe mutató elemeket szeretne beépíteni, amelyek hasznosíthatóak lennének e területen.