Zinner Tibor: Tudatosan akadályozták Mindszenty rehabilitálását

Egy korlenyomat rajzolódik ki Mindszenty József emlékirataiból, de a bíboros, hercegprímás elleni per, majd annak újravizsgálata is számos tanulsággal szolgál az utókor számára. Zinner Tibor jogtörténész szerint, amíg nem lehet az egykori szovjet iratokba betekinteni, sok megválaszolatlan kérdés marad.

A Németh-kormány idején a törvénysértő perekkel foglalkozó tényfeltáró kormánybizottság elnöki tisztét betöltő

Zinner Tibor

a

Nagy Imre

és társai elleni lefolytatott eljárás mellett a Mindszenty-üggyel is kapcsolatba került. Az ELTE jogtörténésze

Somorjai Ádám

pannonhalmi bencéssel több

Mindszenty Józsefről

szóló kötetet is megjelentetett, melyek

arról is kérdeztük Zinner Tibort, hogy vajon miért nem volt cél, hogy a rendszerváltás idején rehabilitálják a hercegprímást.

- Úgy fogalmazott a könyvbemutatón, hogy egyáltalán nem volt cél Mindszenty József bíboros, hercegprímás rehabilitálása, direkt hátráltatták ezt a folyamatot. Mi húzódik meg ennek hátterében?

- Hogy miért rehabilitálták Nagy Imrééket, s miért szúrták ki a szemét több millió magyar római katolikusnak azzal, hogy mindössze egy kétoldalas semmisségi határozattal elintézettnek vették, ami vele történt? Egyszerű: mindez eldönthette volna az 1990-es választásokat. A tényfeltáró kormánybizottság elnökeként kristálytisztán láthattam, miként próbálják elhúzni a Mindszenty-ügyet, hiszen ha őt a bíróság rehabilitálja és ártatlannak mondja ki, akkor nem valószínű, hogy választói nagy többséggel az addigi rendszer örököseivel szimpatizálók véleményt formálnak a voksoláskor. Kétirányú folyamat indult el, egyrészt Nagy Imrét és társait minél hamarabb rehabilitálni akarták, s ezzel egyidejűleg minden törvényes módon hátráltatták a hercegprímás ügyét.

- Az ön által említett perek anyagai szigorúan titkosak voltak, ezek vizsgálata során mi mindenre derült fény?

- A perek teljes anyagát nem adták ki, például a Nagy Imre-per környezettanulmányait tartalmazó 130 dosszié közül alig hetvenet lehetett tanulmányozni. Ennyi irat természetesen bőségesen elegendő volt ahhoz, hogy őt és társait rehabilitálni lehessen, de a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvás elbírálásakor korántsem rendelkezett minden információval. Egyszerűen a hatalommegtartás mechanizmusai ilyenformán működtek, a korabeli belügyminisztérium és állambiztonság meg tudta azt tenni, hogy csak azt az iratanyagot adta át, ami az ügy eldöntéséhez elégséges volt.

- Mindszenty József pere kapcsán is ugyanez volt a helyzet?

- Az állambiztonsági nyilvántartóban volt a Mindszenty-per anyaga is, az ítéletek megjelentek annak idején, de az összes többi irat, mint például a Sárga és a Fekete Könyv töredékiratok voltak. Több mint 60 dossziéban volt a teljes dokumentáció, melyek között csak 2008 tavaszán találtam rá

Rákosi Mátyás

három cédulájára, amiben leírja, mit kell a vádirattal csinálni. Senki nem vette észre korábban, pedig Rákosinak jellegzetes, gyönyörű, nőies írása volt. A Majd' halálra ítélve című kötetben publikáltuk ezt először Somorjai Ádámmal. Mindez tovább árnyalta a Mindszentyvel kapcsolatos dolgokat.

- A könyvbemutatón is említette, hogy jelenleg is sok a fehér folt, számtalan olyan dokumentum létezik, melyek mind a mai napig nem kutathatóak. Milyen iratokat hiányol a legjobban?

- A szovjet titkosszolgálat által a Szovjetunióba küldött titkos jelentések biztosan nem nélkülözték a Mindszentyvel összefüggő dokumentációt. Ezekből a jelentésekből azonban semmi nem látott napvilágot, pedig ezek határozták meg azt a politikát, amit Rákosi képviselt hazánkban. A szovjet hatalmi mechanizmusnak a működését, mindazt, amit Magyarországon csináltak, mindössze két kötetből ismerjük, melyek szelektív válogatások. A Mindszenty-ügy kapcsán gyakorlatilag egyetlen feljegyzés van, ami nyilvánvalóan nem pozitív színben tünteti fel a hercegprímást, az szerepel benne, hogy homoszexuális volt.

- Ha már erre utal az egyetlen eddig nyilvánosságra hozott szovjet irat, akkor biztos-e, hogy ezekben a titkos dokumentumokban reális információk is vannak?

- Abszolút valós képet nyújthatnának a szovjet iratok, megtudható lenne belőlük, hogy miként léptek fel vele szemben, milyen hatalmi és technikai mechanizmusokat alkalmaztak, annak érdekében, hogy Mindszenty József is abba a helyzetbe kerüljön, hogy vele szemben ezt a törvénysértő pert le lehessen bonyolítani. Nem szabad ugyanis elfelejtenünk, hogy mindaz, ami akkor Magyarországon történt, Moszkva vazallusai és csatlósai nélkül nem következhetett be.